Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-08-18 / 66. szám

XXI11. évfolyam. 66 szám. Szombat, 1923. augusztus 18. El fizetés! ár egy évre: Helyben . . 13 200 bor. | Vidékre . Egy szám ára 150 korona. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. . 14 000 kot Alapította PPAQER FERENßZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkéit Garniondból 1003 korona . . — Petitből 1200 korongi Magán hirdetés szavak szerint. Mooríolpnlb Bírd Priiay György állasíitkár a hús- és zsirárak csökkentéséről Báró Prónay György államtitkár nagyértébii nyilatkozatot tett egy fő­városi újságíró e őtt a hús- ёз zsir­árak csökkentésiről. A közélelmezési minisztériumban a hús- és zsirárak szabályozása cél jából értekezlet volt, amelyen a tá­vollevő Búd János miniszter helyett báró Prónay György államtitkár el­nökölt. Az értekezlet után az államtitkár nyilatkozott az újságírónak, amelyet alább közlünk: — A kormány a jelenlegi hús­árakat indokolatlanul magasaknak tartja és épen ezért szükségessé vált ennek az értekezletnek az összehí­vása. A kereskedők és gazdák az utóbbi időben abb n a tévhitben él­tek, hogy a kormány a sertéskivitol szabályozásáról szóló rendeletben megállapított arányoknál nagyobb arányú exportot fog a jövőben en­gedélyezni, másrészt bíztak abban, hogy a közeljövőben felmentik őket a devizaszolgáltatás aló!. A mai ér­tekezleten ezzel a két tévhittel szem­ben rámutattam arra, hogy as érdekelteinek sem egy nagyobb arányú export engedély esést jen, sem pedig a devies beesőig ál ta­tása alóli felmentésben nincs okuk bientok Azt hiszem, hogy e két tévút kikü­szöbölése mérséklőié# fog húni az árak alakulására. Meg kell jegyez­nem különben, hogy a nagy felhaj­tással a kereslet az utóbbi időben különben sem állt arányban. Szük­ségesnek tartom még annak a meg­állapítását, hogy a sertéshizlalás as idén lényege­sen emelkedett a múlt évihes vi­szonyítva. Az aggodalom tehát, hogy nem lesz elegendő zsir a fogyasztás szükség­leteinek ellátására, egyáltalában nem helytálló. Előnyére fog szolgálni az árak csökkenésének az is, hogy az exportvásárok nem vették fel az egész engedélyezett exportanyagot és jelentékeny számú hízott sertés visz- szakerült a belföldi piacra. — Bízom abban — fejezte be nyilatkozatát az államtitkár, — hogy a közélelmezési minisztérium intéz- keiései, amelyeknek intenciói iránt megértéssel keli viseltetnie minden- i inek, lényeges enyhülést idéznek elő a h'J3- és a zsirárakban. 1914 j Iliin N 2§ lila . Inségakciö Halason Talán az idei tél lesz a legnehe­zebb. Ha végignézünk mindennek az árán, akkor gondolkodóba eshet az ember, a szegényebb lakosság a télen hogy tud majd megélni, miként tudja magát tüzelővel, ruhával és élelmi­szerrel ellátni. A kormányt már most foglalkoz­tatja ez a kérdés és mint szerdai számunkban megírtuk, országos moz­galmat indit abból a célból, hogy a szegényebb lakosságon a társadalom segítsen. A kormánynak az a terve, hogy elmarad a Horthy-akció a váro­sokat és a községeket belekapcsolja a fővárosi inségakeióba. A kormány ez irányban hamaro­san megteszi a szükséges intézkedé­seket, mert azt akarja, hogy a sze­gényebb lakosságot segítendő ruhá­zat és élelmiszer még a tél beállta előtt meglegyen. Halas város is rövidesen utasítást kap, hogy az inségakeióba kapcso­lódjon be. Anyák és Csecsemők- háza Halason Ismeretes olvasóink előtt, hogy a város anya- és csecsomővédelom czéljaira a Dohány-utcai 4 sz házat megvásárolta. E cselekvés gyors lépéssel meg­oldotta, hogy a jelen e fontos kér­dése kielégítő megoldást nyerjen. A csécsemövédelem fontos Hala­son, mert szomorúan tapasztalhatjuk hétről-hétre a fiatalabb emberbimbók korai lehullását. Ez ellen pedig vé­dekezni kell. A csecsemővédő otthont már fel szerelték, a szükséges felszerelések is mígérkeztek, úgy hogy az ünne­pélyes megnyitást szeptember hónap­ban megtartják. Hisszük, hogy az áldásos intéz­mény megakadályozza a pusztulást. A csecsemővédö otthonról szerdai számunkban bővebb tudósítást ho­zunk. A kormány még nem döntött a búzaexport dolgában Egy nagyobb érdekcsoport búzát akar exportálni. A búzaexport terve a malomipar körében élénk ellent­mondásra talált. Ma az a helyzet, hogy a kormány még egyáltalál an nem döntött a buzakivitel dolgában. A malmok ugyanis továbbra is ra­gaszkodnak ahhoz az álláspontjuk­hoz, hogy a lisztexportra folyósí­tandó külföldi előlegkölcsön ügyé­ben csak akkor tárgyalnak tovább, ha a kormány továbbra is fentartja előző álláspontját a kizárólagos liszt­kivitel mellett. E végzetes napon utazott el G esel báró BeigrAdból s ... kilenc esztendő múlt el azóta, hogy Budapesten 95 koronát adtak 100 svájci frankért és ma 10 000 magyar koronát 3 - 8 50 svájci frankra becsü'neSf". . Csak kilenc esztendő s mintha egy fantasztikus álom volna Még nincs egy évtizede, hogy 1914 jnalus v>!go felé a budapesti napilapok bastbas si rámokat közöltek arról, hogy a pa- pirdrágulás és a nyomdai munkabérek emelkedése miatt kénytelenek julius elsejétől kezdve az előfizetési dijat 28 koronáról 32 koronára eme'ni — egy egész esztendőre Ekkor azonban mcg volt értébe a pénznek, hiszen az O-.z trák Magyar Bank 1914. junius 15 iki kimutatása szerint az egész Osztrák- Magyar Monarchia területén 2109 64 millió korana bankjegy volt forgalomban s ez a mennnyiség ítvenhátónbniiló- bál több ember számára veit elég, ma pedig a nyolcmillió lakosú C:onka Magyarországban éppen százszor ak­kora a bankjegyforgalom — s még sincs elég belőle. 0 ak kiienc esztendeje van annak, hogy ai angol font, amelyért ma Londonban 100 000 magyar koronát kérnek Budapesten 24 16 — 24 20 korona volt. Volt olyan idő, amikor a réz kétfiiléres olyan nagy pénz volt, hogy kettőért már egy zsemlyét lehe­tett kapni, amelyért ma 100 koronát kér a pék. Pedig csak kilenc esztendő múlt el azóta, de az, ami ez alatt a kiienc esztendő alatt törtért, aggot cú- nált az ifjúból, aki csak mint fantasz­tikus álomra goudolt vissza arra, hogy valamikor a mess e múltban, ha Ve­lencébe a Ldcia, vagy Bómába Nipolyba, vagy éppen Palermóba akart utazni négy heti szabadságra, 958 50 koronáért ezer lírát kapott és ebből úri módon tudta bejárni egész Itáliát Ma egvet’eu líráért kér a De- vizskőzpont 1350 koronái! Es amikor megtörtént a végzetes szerajevó! katasztrófa, még akkor sem gondoltak arra, hogy milyen rettene­tesek lesznek a következményei. Va­sárnap volt, araikor az egész országot bejárta a döbbenetes hir, hogy a trón­örököst Ó3 nejét a szerbek bérence meggyilkolta, a rákövetkeső nap ün nép volt, Péter Pa! napja, kedden pe­dig — hős:% volt a budapesti és bé­csi tőzsdén ! Mindenfele azt hiresztel tők, hogy nem lesznek politikai kö vttkezméoyei a véres esetnek Julius 24 ike után sz érlóktŐz-de többé nem nyílt meg. A jufius 27 iki részleges mozgósítás miatt előbb bá­rom napra rendellek el szünetet, de az augusztus 1 én bekövetkezett álta­lános mobilizáció miatt nem nyitották meg az értéktőzidét, amelynek helyi ségeból badikórház lett. A gabona- tőzsdén azonban augusztus 3 an újból megindult az üzlet, de c=ak készáruk számára, a határ.dős üzleteket be tiltották. A pénz értéket láthatjuk abból, ha egymásmellé állítjuk a gabonaárakat: 1914 jul. 1. julins 24. 1923 jul 81. Búza 26 95-27-95 27 72—27 74 78-82000 B)zs 19 10—19 75 20 10—20'15 54—56000 Zab 16 30—16 50 17 40—18 20 75-77000 Teuge 14 80—16 10 15 69—16 10 56-57000 Csak kilenc esztendő és ma már 12 000 korona felé jár a zsir kilójá­nak ára, amely a mozgósítás napján még egy korona nyolcvan fillér volt. 220 korona ma egy tojás, amely­ből még a háború első hónapjában 1440 darabot adtak 90 koronáért I Es kilenc év előtt miiyen nagyszerűen működött havi 10 koronáért a telefon. Сзак kilenc esztendeje, — mintha évszázadok választanának el azoktól a boldog időktől — mikor mindenki elégedetlen volt, mert nem tudta megbecsülni a jólétet, amelyet most úgy visszasír 1 . . . Leégett a keczeli biró gabonája Folyó hó 8 án este hatalmas láng­tenger fénye világította be Halas- Keczel határ vidékét s megdöbbentően sistergő görögtüze ragyogta be a kör­nyékbeli tanyákat. Lavati János, keczeli biró tanyája Kecelről Halasra vezető országút melleit fekszik, ahol szerdán délután kezdte megacséplést Ördög András soltvadkerti lakos cséplőgépjével. A biró mintegy 300 kereszt gabonáján к Ívül több kisebb csomó gaboná­ja is volt szegény embereknek a gép mellett. Ami szintén elcsópe- lósre várakozott. ügy este fél tiz óra felé megállt egy időre a gép, hogy munkásai va­csorájukat elköltsék. Ezen idő alatt lángra lobbant az asztag egyik sarka, s mire föleszméllek meglopetetésük- ből, ijedelmükből, lángba borult az egész hatalmas csomó gabona s vele együtt a gép is s a gép másik ol­dalán fekvő kisebb csomó gabonák is, úgy hogy minden menthetetlenül a tűz martalékává lett néhány pil­lanat alatt. A kár érzékenyen nagy, jóllehet a biró gabonája részben biztosítva volt. A gép és a kisebb asztagok, sze­gény emberek minden vagyonkája, amik biztosítva nem voltak. Az el­égett értékeken túl sulytotiák volt tulajdonosaikat. Gyújtogatás vagy vétkes 'könnyel­műség okozta károsodásról van-e szó, erélyesen nyomozza a csend- őrség. Kis hírek A csehek a volt osztrák-magyar tiszteket közlegényekké degradálják. — Karcagon f. hó 19-20-án re­formátus konferencia lesz. — A volt i Károlyi kormányt vád alá helyezi. — Fehármegyeben oklevelet kapnak a legszebbet termelő minla kisgaz­dák. — A nagy hőségben teljesen lesült a hortobágyi legelő. — Nagy­kőrösön Parázs Erzsébet 20 éves leány marólúgot ivott. A fiatal leány végzetes tettét állítólag szerelmi bá­natában követte el. — F. hó 18-án Budapesten vasipari kiállítás lesz, Kiskun- Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap.

Next

/
Thumbnails
Contents