Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-06-02 / 44. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője junius 2. fi tompjiflesság Á gyilkosság részletei Röviden megírtuk már Pünkösd elsó napján Tompán történt gyilkosságot. Most a lefolytatott nyomozás alapján a kővetkezőket közölhetjük : Piros pünkösd napja ember- vértől pirosán köszöntött be Tompa községbe. A Stefánovits (Siák) István-féle korcsmában bál volt Pünkösd első napján, ahova, bár jó 5 kilométernyire fekszik a községiül, kimentek a tompái legények és lányok is. Este 10 órakor már a mértéktelen borozás következtében kitört a virtus a legényekből. Az egyik asztaltársaság, melynek a három Stefá* novits-testvér, Nagy (Bebek) Lajos, Combos Lajos és Fenyvesi István voltak a tagjai, nem jó szemmel nézte a másik asztalnál ülő két Ifkovits-testvért. Már régóta feszült volt a viszony a Stefánovits- és az Ifkovits-test- vérek között Most is, amikor Ifkovits Balázs zsebre dugta a kezét, ezt már elégnek találták, hogy mind a hatan rá rohanja nak a két Ifkovitsra. Bicska, revolveraggyal és kulcsokkal agyba- főbe verték a két testvért, akik közül az idősebbik elmenekült, mig a fiatalabbat a korcsmáros a saját szobájába húzta be. Itt következik egy homályos része a gyilkosságnak. Eddig még nem derült ki, hogy Ifkovics Balázs élve távozott-e a szobából, vagy ott gyilkolták meg. Feltevés szerint távozása közben az utcán lesben álló Combos Lajos szúrta szivén a 22 éves legényt. Másnap reggel a vasúti töltés melletti árokban vértócsában fekve holtan találták meg Ifkovits Balázst. A fej csupa véraláfutás, a melle kék az ütésektől, karjai tele vágásokkal, a szive fölötti tátongó sebből pedig még másnap reggel is csörgedezett az élet piros patakja: a vér. Borzalmas látvány. A boncolás után május 27-én délután nagy részvét mellett temették el a tragikus sórsot ért Ifkovits Balázst, aki 22 éve alatt soha senkit egy rósz szóval meg nem bántott, s a kinek ко porsójánál kilenc testvér és az özvegy édesanya siratták a legkisebbiket, a legkedvesebbet. A gyilkossággal gyanúsított hat legényt 23-án a bajai törvényszék elé vitték, ahol harmadnapra mind a hatot szabadlábra helyezték, Мша!, cementet H a Csapó-féle meszes boltban árusít a ШОТА A nemes értelemben űzött vadászatról Irta: Vasgilievits Fedor ezredes XIII. A ragadozók lót jogosultsága a természetben és a vadászterületeken Á következőkben megkísérlem, hogy e ragadozók létjogosultságát, az észszeriiség, emberiesség és a gyönyörködtetés szempontjából elfogulatlanul állapítsam meg. Ha ezt a kérdést tisztán az ész- szerüség szempontjából akarjuk megbírálni, meg kell állapítanunk, menynyiben kártékony az emberre és állatvilágra nézve a ragadozó, megfontolandó továbbá, hogy talán valamennyi hasznot is hajt, ez a haszon miből áll, végül nem szükséges-e a ragadozó* korlátozóit fenntartása a természet rendeltetése folytán ? A ragadozó elsősorban azon békés növényekből táplálkozó állatokat veszélyezteti ill. pusztítja, amelyeket a kasznos vad gyűjtőnév alatt ismerünk, gyakran azonban némely hasznos házi állatunkat, ritkább esetekben az embert is veszélyezteti ? A hasznos vad, amelyre a ragadozó elsősorban vadászik, azonban többnyire óvatos, fürge és ügyes, éles szervekkel van ellátva, tebát nem könnyű zsákmánya a rablónak. Minden ragadozó azonban lehetőleg könnyűszerrel és kényelmesen szeret pecsenyéhez jutni. Első sorban éhségét akarja mielőbb csillapítani, áldozataiban nem válogatós, nincs finomabb Ízlése és megelégszik azzal amit legkönnyebben zsákmányolhat. így mindenek előtt a betegség, megsebzés, vagy magas kor folytán leromlott, testileg-szervileg elgyengült állatokat választja prédájául. Az ilyen vadnak az eltávolítása csak kívánatos lehet. Beteg vadat nem óhajt egy józan vadász, sem területén, ba teheti, mega lövi azt le mielőbb, hogy aztán elássa. Sajnos vadállományunkban igen gyakran pusziit többféle ragályos betegség. A beteg állat néha heteken át jár az egészségessel együtt számtalan más vadat fertőz meg és miután már kimúlt, még akkor is jó ideig veszélyezteti a környéket. Nem valóságos jótevöje-e a hasznos vadnak ilyenkor a ragadozó, amely az ily módon elpusztult vadat felfalja ? Hány ragály lesz igy csirájában elfojtva, amely talán több áldozatot követelt volna, mint amenv- uyi a sokféle ragadozónak ez élelmezésére szükséges. Éppen a látszólag legjobban gon dozott területen lépnek évről évre mind gyakrabban ragályos betegségek fel, melyek a vadállományt erősen csökkentik. Ez részben a tul- ságba vitt ragadozó irtásnak a természetes következménye. A ragadozót tehát mintegy az egészségügyi csapathoz hasonlítanám a vadászterületen, amely a hasznos vad egészségi állapota felett Őrködik, segítségét egy vadász sem utasíthatja el károsulás nélkül. A beteg vadon kívül elsősorban legyengült leromlott, fejlődésében elmaradt, vagy igen elöregedett állat lesz rendesen a ragadozó prédája. A vadját gondozó vadász ezeknek az elpusztítását nem sajnálhatja mert az ilyen utodok rendesen a szülők véznaságát, satayaságát örök- ük. Mindnyájunknak azonban arra kell törekednünk, hogy kifogástalan, jól fejlődőit vadállományra tegyünk szert. A tényleges kár tehát, amelyet a ragadozó a hasznos vadban tesz, csak kizárólag néhány darab, satnya fiatal vadra és a fiait védő gyengébb anyaállatok elvesztésére redukálódik. Nem tagadható, hogy az ebből származó kár néha igen nagy lehet. Kötelessége tehát a vadásznak, hogy a ragadozók elszaporodását meggátolja, mert az ember által józanul kiméit vadállomány nem szolgálhat egyidejűleg nagyobb meny- nyiségü ragadozó fenntartására. A szabadban élő hasznos vad helyes arányban legyen a ragadozókkal, erről pedig a vadásznak kell gondoskodnia. (Folytatás köv) HÍREK — Naptár. Junius 2, szombat, Anna. Junius 3, vasárnap, Klotild. Junius 4, hétfő, Ferenc. Junius 5, kedd, Bonifácz. — A főorvos tanulmányúton. Dr. Monszpart László főorvos két heti tanulmányútra elutazik. Így junius 4-től 18-ig nem rendel. — Apa és flu. (A Helyi Értesítő szerdai számának regénye.) Tagadhatatlan, hogy az öröklés ismétel eseményeket. Az Élet színpadára gyakran kerülnek oly események, amelyek kópiái az előző időkben történteknek. A Helyi Értesítő szerdai regényének középpontjában apa és fiú állanak; élettörténetük a Sors szeszélyeitől irányított. Láthatjuk; hogy kerülnek a legmagasabb méltóságból le a mélybe s örömmel szemlélhetjük, hogy a szegénység nem mindég megölője a jó. nemes érzéseknek, Dacára, hogy át meg átszövődik a regény a legizgalmasabb epizódokkal, mindamellett érezzük benne, hogy diadalmaskodik mindenek felett az igazi szerelem s hogy bukik el véglegesen a bűn. Jelen regényünk érdekessége és meseszövésének változatossága folytán méltán sorakozik az előzőek mellé. — Jég pusztított Szegeden. Szombaton délután Szegeden, Szegváron és Mindszenten hatalmas zivatar kerekedett jégesővel. Szegeden a jég nem tett nagyobb kárt, ellenben annál jelentősebb pusztítást okozott a két falu határában, ahol úgyszólván teljesen letarolta a földeket. — Szabadságon. Dr. Gesmai József városi orvos egészségének helyreállítására 3 (három) havi szabadságot kapott, mely időn át hivatalos teendőiben dr. Molnár Kálmán helyettesíti. — Rózsabál. A Földmives és Kis- I gazda Ifjúság a független ségi körben ! junius 3-án vasárnap népies rózsabalat rendez, amelyre a közönséget meghívja. Kezdete este 6 órakor, tart éjjel 2 óráig. Belépődíj 200 K. I Zenét Farkas Testvérek zenekara I szolgáltatja. — Agyongázolta a vonat fia sze- meiáttára. & Kecskemétről Budapest felé haladó gyorsvonat elgázolt egy öreg embert, Pénzes János het- venkétéves pásztort, Kecskemét határában. Az öreg ember süket volt és a sinek között ballagott, mig a fia a töité3 mentén haladt. Amikor a vonat közeledett, a fiú hasztalan kiabált apjára, a vonat szemeláttára gázolta el az öreget. Fajth járásbirót a kaposvári törvényszékhez helyezték Városunk társadalmának egyik közszeretetben és tiszteletben álló tagja távozik körünkből. Fajth Gáspár járásbirót az igazságügyminiszter saját kérelmére a kaposvári törvényszékhez helyezte át. Fajth járás- biró itteni hosszabb tartózkodása alatt csak jóbarátokat szerzett magának, éppen azért sajnálatos távozása. Az áthelyezést Dr. Zilah Benő, a kir. járásbíróság elnöke meleg hangú levélben közölte Fajth bíróval, többek között ezt Írva : „Midőn az áthelyezésről értesítem, részint sájnálatomnak, részint örömömnek adok kifejezést. Sajnálatomnak azért, mert távozásával több mint 17 éven keresztül volt hü munkatársamat veszítem el, örömömnek pedig azért, mert óhaját látom teljesülni, — oda került s ahhoz a törvényszékhez, ahova jutnia már régi vágya volt. Egyben a mindvégig kitartó szorgalom s kiváló szakértelemmel végzett birói működéséért legmelegebb elismerésemet s köszönetemet fejezem ki s azt kívánom, hogy mielőbb már jól megérdemelt előléptetésben részesüljön.“ — Felhivatnak a szülők, kik gyermekeiket eddig még nem oltották be, igyekezzenek azokat junius hóban beoltatni, mert ezzel az oltások befejeződnek. Az oltások minden vasárnap délután 2—4 óráig lesznek a központi iskolában, ahol eddig is folytak. — Pemaezőnyeg óa gobelin szövő tanfolyamot tart Szüts ny. kir. mer- nökné — Matavovszky Ernő bpesti legelőkelőbb műhelyének legjobb tanítványa — junius hó 15- tői Kiskunhalason. Tanítani fogja a valódi perzsaszőnyeg, a kelim, a sumák keleti technikákat és a valódi francia és svéd gobelint. Ezen legértékesebb, legmüveszibb és mindennemű kézimunkánál becsesekb a magyar női háziipur fellendítését célzó, mindenkor legjobban értékeshhetö munkákra felhívjuk a halasiak figyelmét. A kész mintadarabok megtekimhetésének és a beiratkozásnak időpontját legközelebb közölni fogjuk. — A posta figyelmeztetése. Újabban egyre több magánvállalkozás gyűjt a távbeszélő előfizetők foglalkozás szerinti szaknévsorára s az ebben közzéteendő hirdetésekre megrendelést. Minthogy a gyűjtés többnyire olyan formában s olyan szövegű nyomtatványok felhasználásával történik, hogy a közönség nagy része ezek alapján a postánál» tulajdonítja az egész vállalkozást, a m. kir. posta úgy a saját, mint a közönség érdekében szükségesnek tartja ezután kijelenteni, hogy a szaknévsor hivatalos kiadásával ez időszerűit nem foglalkozik és mások részére sem adott annak kiadására megbízást. — Lady Hamilton cimü nagy történelmi dráma első részét mutatja be holnap vasárnap a Városi Mozi. A film nagyszerűségéhez nem kell I semmi kommentárt fűzni, csupán I azt jegyezzük meg, hogy a fcszere- j pat Gonrád Veidt, a Hindu síremlék j hercege játsza. Előadások kezdete I fél 7 és fél 9 órakor.
