Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-05-02 / 35. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője május 2. A városi tisztviselők liuzavalutábaii kérik fizetésüket Legutóbbi szombati számunkban hosszabb közlemény mutatott arra az aránytalanságra, amely a városházi tisztviselők mai is békebeli fizetése •között fennáll. Közleményünk a város ezéles rétegében visszhangra talált és remélhető a halasi képviselő- testület tagjait is gondolkodóba ejtette az a tény: hogy a városházán a főtisztviselök békében egy havi fizetésükért 20 mfHáesa bugát tudtak vásárolni, ma pédig csak 153 kgr-mot Már sok város, igy Újpest alkalmazottainak a békebeli fizetés 200 szorosát adja és ennek felemelését tervezi. Makó és Gyula város alkalmazottai buzavalutában, vagy kom- ínencióbán kérnek fizetést, a hódmezővásárhelyiek pedig aranyparitásban. Ilyen kérelemmel fordúl a tiszt- viselökar a halasi képviselőtestülethez is és kétség sem férhet ahhoz, hogy a képviselőtestület hivatásának magaslatán állva, a kérelmet teljesíteni fogja. / Megalakult a MANSz A Magyar Asszonyok Nemieti Szövetsége Apr. 29 én vasárnap déiot&n tartotta alskeló gyűlését a városi közgyűlési teremben A népes gyűlést Mészöly KArolynó, mint az előkészítő -bizottság egyik tsgja nyitotta meg. Mintán röviden vázolta a MANSz «ólját 8 hangsúlyozta, bogy a Szövetség hazafias és jótékonysági törekvéseit minden magyar nőnek támo ugatnia kell, a gyűlés kimondta a Szövetség megalakulását. A jelentkezett tagok száma meghaladja a 150-et. Ezután a tisztikar megválasztására került a sor. Diezelnökök leitek özv. Berki Antalné és Horváth Zsigmonduó, ügyvivő elnök Mészöly Károlynó, titkárok Török Lajoené és Molnár MarS it, jegyzők Papp Cornélia és Platzer Iára, pénztáros Tirmann Konrádné, ellenőr Stepanek Ernőné, igazgató Fiidrich Lajos, ügyész Dr. Doliesek Lajos. Megválasztották egyben az egyes ügyosztályok elnökeit, jegyzőit, •titkárait és pénztárosait s végre a választmányt is. A választások megtörténte otán az egybegyűltek elénekelték a Hymnuszt .« ezzel a gyűlés véget ért. Örömmel látjuk, bogy a nemzeti eszme ápolására a társadalomnak mind több ée több szerve alakul meg s reméljük, hogy városnak közönsége megértvén a MANSz nemes törekvéseit, s a nemzetet újjáépítő munkájában minden módon támoga'tni fogja. Kis hírek Erdélyben nem kézbesítik a magyaré éimzésií leveleket. — A gyógyszerek árát újabb 100 százalékkal emelik.»— A jegyintézet kölcsönei kamatlábát 8-ról 12 százalékra emelte. — Budapesten szórványosan kiütéses tifusz esetek fordultak elő. — A hódmezővásárhelyi oldalon egy fejnélküli hullát halásztak ki a Tiszából. — Az összekötő vasutihid pesti oldalán a vasút elgázolta Szla- -ШИ Miklós 48 éves földmivest. Meghalt. — Budapesten a Kisduua összekötő vasutihid kórlátjára egy őrült -mászott fel s a hid tetején vetkezni kezdett. A mentők az Angyalföldi-tébolydába vitték. — A nyugat- magyarországi határon két vámőr -összeszólalkozott és egyik a másikat «gyonsznrla. — Aradon a románok tömegesen bocsátják el A magyar tisztviselőket. — Adakalek szigetéi a -románoknak ítélték Lausaneban. Közgyűlést tartott Csendes közgyűlést tartott szombaton d. e. 9 órakor a város képviselőtestülete. A 15 pontból álló tárgysorozatot néhány hozzászólás után hamarosan letárgyalta és mindenben a tanács javaslatát fogadta el. A gyűlésről az alábbi tudósítást adhatjuk; A közgyűlés tudomásul vette a belügyminiszter leiratát Silling Ede polgármester fegyelmi ügyében, amelyben u belügyminiszter jóváhagyta a vármegyének azt a határozatát, hogy Silling Edét a nyugdíjjogosultság fentartásával hivatalvesztésre ítélte. A közgyűlésen ismertették a belügyminiszter leiratát, hogy a városházán megüresedett állások betöltését engedélyezték. így a tisztújító közgyűléshez a kijelölő választmányba dr. Babó Mihályt és Dr. Zilah Benőt választották meg. A közgyűlés Pataky Margit óvóa képviselőtestület nőnek 3 havi szabadságot engedélyezett és tudomásul vette, hogy a Halasi Takarékpénztár 50 éves és a Halasi Gazdasági Bank 25 éves fennállásük emlékezetére a városi kórháznak 100—100 ezer koronát adományozott. A közgyűlésen ismertették a város fehértói birtokának kis parcellákban való haszonbérbeadási feltételeit. A közgyűlés a bérleti feltételekhez hozzájárult. Ismeretes, hogy a város a fehértói vizet halászati célokra a Hal- tenyésztő r. t-nak 20 évre bérbeadta. A Haltenyésztő a bérletért évenként 41 mmázsa gabonát fizet a városnak. Az erre vonatkozó szerződést most mutatták be a közgyűlésnek, amelyhez hozzájárultak. A közgyűlés a többi kisebb ügyekben a tanács javaslatát fogadta el. A halasi pipások dohányt termelnek Közel 500 engedélyt adtak ki A saját használatra való dohány- termelés újabb lehetőségét nagy örömmel karolta fel Halas őstermelő közönsége, ami a hónapról-hónapra, sőt újabban hétről-hólre emelkedő trafikárakat tekintve egészen érthető. A városházán a főjegyzői hivatalban tömegesen jelentkeznek a dohány- termeiési engedélyért. A hivatalban a beszélgetés természetesen rendesen a dohánnyal kapcsolatban folyik. — Egyéb élvezete sincs az embernek, szól egy szikár öreg magyar. — Csak az a baj, hogy majd sokat zargatnak, mondja kétkedőén egy másik. — Inkább elviseljük, válaszol s az öreg rápislantva nyugodtan — de nem szivünk krumpliindát és nem adunk száz pengőt egy szivaré... Dohánytermelési engedélyt hétfő délig adtak ki a városházán. Érdeklődésünkre a főjegyzői hivatalban elmondták, hogy közel 500 termelési engedélyt adtak ki, a tavalyi 250-nel szemben. Kevés kivétellel mindenki a jobban elterjedt nagy levelű dohány fa jók at termeli, ezekért illetéket is kevesebbet kell fizetni. Engedély illetékért közel két és fél millió korona folyt be. így jövőre a halasi pipások egy része saját termelésű dohányt fog szívni. Akik kiürítettük Halas vörös pénztárát Edvi Illés Károly visszaemlékezései az alföldi rablévllágrélMikor a 40-es évek elején kötéllel fogták a katonát és vasraverték az újoncot, s mikor emiatt s a földesurak önkénye és a botozás elől sokan a kóbor életben kerestek menedéket : Rózsa Sándor már futóbetyár volt. A botozás elől szökött meg 1837-ben, s a szegedi, félegyházai, majsai, halasi tanyákon voltak búvóhelyei. A följelentéstől, vagy a nyomozó hatóság útbaigazításától a tanyaiak tartózkodtak, mert védtelen helyzetüknél fogva ily esetben életükkel játszottak. Hiába jöttek a megye pandúrjai, hiába vonult ki nagyobb fegyveres erő a rablók üldözésére: sikerre nem igen számíthattak. Ilyen volt átlag az alföldi rablóvilág at negyvenes években. A szegény embert, a védetlen tanyai népet nem háborgatták, sőt a gazdagok hajlékába sem törtek be erőszakosan, mert amire szükségük volt azt bőven kiszolgáltatta maga a puszta. Az éj sötétjével sem szövetkeztek. Fényes nappal, kibontott karikás ostorral, megeresztett kantárszárral, s a gulyások és pásztorok jelenlétében vágtattak- neki a delelő csordának. Szükségük volt a világosságra mert az elszakított gulyából csak a javamarhát választották ki. Ahol a rablás igy ment végbe : ott mindenki tudta, hogy a vezér Rózsa Sándor volt. Kivételesen másnemű vállalatokban is résztvett ugyan, igy például a negyvenes évek elején „ csöndes lopás“-sál kiürítették Halas város pénstárát. A Halason elkövetett rablás az egész országban feltűnést keltett. Beszéltek róla, tárgyalták. Mivel azonban minden nyomot eltüntettek a zsákmányolók, senki se tudta pozitive, kik voltak azok, akik kiürítették a halasi pénztárt. Sokan nem Rózsa Sándor munkájának tartották a rablást. Azok azonban, akik ismerték a vezér működési módjait, biztosan állították, hogy a halasi rablás Rózsa Sándor bűne volt. A titokra világosság csak a rabló vezér elfogatásakor derült, aki a szegedi várban bevallotta, hogy köze volt a halasi pénztár kirablásában. 1846-ban pedig a moholyi községi pénztárt, pandúroknak öltözve, furfangos módon rabolták ki. A szabadságharc lényegesen megváltoztatta a szegénylegények és rablóbandák helyzetét is. Egyfelől köny- nyebbé válta fosztogatás, mert a hatóság üldözése meglazult, de másfelől arra is megnyílt az ut, hogy az illetők büntetlenül visszatérhessenek a társadalomba. Rózsa Sándor volt köztük az első, ki erre az útra lépett. Felajánlotta szolgálatát a hazának, s a magyar kormány ezt elfogadta és bünbocsánattel viszonozta arra az esetre, ha a rablóvezér társaival résztvesz a harcban s különben is a javulás útjára tér. Rózsa Sándor megalakította csa- i patát. Részt vett több ütközetben, de a rablótermészet utóbb győzött a harcias hajlam felett s a kariká- i sok csapata csakhamar inkább szé- ! gyenére és kárára, mint dicsőségére és hasznára vált a magyar hadsereg- ■ nek. Mire a szabadságharc véget ért, Rózsa Sándor csapata már termé- | szetesen elemeire bomlott fel, s az életben maradt tagok nagy része visszatért régi mesterségéhez. Maga Rózsa Sándor még az 1849-ik év végén is rendes lakhellyel birt egy szegedi tanyán, de midőn a szabadságharcban való részvétele miatt el akarták fogni: egy mérési kirohanással keresztülvágta magát a házát környező katonaságon. Az abszolút kormány ismét együtt találta az alföldi rablóvilágot, melynek feje újra az ekkor már hires Rózsa Sándor lett. Á puázták meg- népesülíek a rablóktól és politikai menekültektől, s az abszolutizmus zsandárai és katonái egyenlő erély- lyel üldözték valamennjit, közöttük Rózsa Sándort is, mint a politikai proskribáltak egyikét. De bármily nagy volt az üldözés heve, és habár Rózsa Sándor fejére 10.000 forint volt kitűzve: a hatóság most még kevésbé boldogult, mint a negyvenes években. Az általános lenyügözás ama korszakában a magyar nép hazaárulónak, a zsarnokság gyűlölt közegeinek tekintette a rendőrséget és azzal szemben pártfogásába vette az üldözötteket. A pusztai nép többé-kevésbé a rablókat is pártolta, s nem igen akadt ember, aki a zsandároknak útbaigazítást adott volna. Annál nagyobb volt azok száma, kik a bujdosóknak és szegénylegényeknek menedékhelyet adtak. Az alföldi tanyákon temérdek szénaboglya és szalmakazal üreges belsejü volt. Sok helyen a kúpban összerakott kukoricaszár volt kunyhóvá alakítva, melynek bejáróul szolgáló nyílását egy nagyobb kéve takarta el. Rózsa Sándornak is több ilyen búvóhelye volt, főhadiszállását azonban Katona Pál szegedi tanyáján tartotta. Rendelkezése alatt mindig volt néhány bizalmas embere, kik az ő , parancsára alkalmilag összeszedték a bandát és kinézték a rabolni való jószágot. Sok csatározás történt a szegedi pusztákon, de legnevezetesebb volt az, midőn Rózsa Sándor negyedmagával előbb megfutamodott két lovas zsandár és egy ulánus elöl, s mikor ezek már kilövöldözték fegyvereiket, szembe fordultak velük s üldözés közben mindhármat agyonlőtték. A nép az ilyen esetekben mindannyiszor egy-egy hőstettet látott. Nem is akadt áruló, kit a 10.000 forint Rózsa Sándor búvóhelyének kikutatására és följelentésére csábított volna; s ha valaki esetleg megkísérelt ilyesmit: azt nyomban megtudta a haramiavezér s kegyetlenül megtorolta. Ai oj dohányárak Ismét felemelték a dohánynemüek árát. Az uj dohányárak ezek: Dohányok: Legfinomabb török 2500, finom török 1440, finom Hercegovina 880, középfinom török 600, kiváló finom magyar 540, legfinomabb magyar pipadohány 400, finom magyar 300, középfinom magyar 280 korona, hazai pipadohány 220 korona, kapadohány 220 korona 100 grammonként, legfinomabb magyar szivarkadohány 100 korona, magyar pipadohány 40 kor. 25 grammonként. Szivarok: Regalítas 120, Trabucos 100, Britanica 100, Miliares 90, Delicias 80, Cuba-Portorico 70, Por- torico 50, Cigarellos 35, Pannonia 12. Vegyes külföldi 35 korona darabonként. Szivarkák: Nilus 40, Stam- bul 35, Memphis 30, Mirjam 16, Király 16, Hölgy 14, Hercegovina 12, Symphonia 11, Duna 7, Drama 7, Magyar 6 korona darabonként. biztc a legel melleit talános eig. st Te Alügyni náe fi Hasi telke le vagy ilj úgy fői mal Mo; pesti ha forgalm laai flókj Ador Minden nélkül i nők köz1 nyosabb lett. — Ttti Égi él hí éí a Hí JL rés ASt házban lommai vaskert meg. - edényá kapák, permet mérsék kaphat* cikkek vetlen áruinké P H egy s heteti szeres Déz szó t i ] A ai cim i
