Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-03-31 / 26. szám

XXIII. évfolyam. 26. szám. Szombat, 1923. március 3f. Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ér egy évre: Helyben . . 1200 kor. | Vidékre . - . 1320 kér. Egy szám ára 16 korona. Alapította PRAGER FEREMGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas »o^oaioN Garmondbéí 80 korona . . — Petitből 90 kor««* Magán hirdetés szavak szerint Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. fci. ~ . ...==л^~=====»;==г=! Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza ёрШеШиСхй GYÁSZOL! az egyház, gyászol az ország. ; Nagypéntek napját, a Megváltó halálának napját csendes áhítat­ban tartja meg. Fekete gyász drapériák borítják a templomokat. Mindenütt az ünnepi és mély igaz fájdalomnak képei merednek elénk. De az egyháznak ezen gyásznapját, a honpolgárok szi­vében élő mély keserűség, erős fájdalom teszi még impozánsabbá! Valóban, őszintén van, mit ma siratnunk, gyászolnunk. Nemfcsak a Megváltó halála napját, hanem az ország romokban heverését is. A magyar nemzetnek egy saját- | ságos tulajdona, hogy az öröm j és fájdalom húrjain szebben, mé- j lyebben tud játszani, mint más i nemzetek lakói. Vigadni igazán csak a magyar tud. De a komor fájdalom mélységeit is fel tudja tüntetni. Es a mai nap keserű, siralmas bánata, nemcsak az egy­háznak nagy napja, hanem a nemzet buját sirató magyar napja is. Gyászolja e napot, komor, mélységes érzéssel, de egyúttal azon fanatikus hittel, hogy miként feltámadott a Megváltó, fel fog támadni rövidesen Magyar-hon is. . . . A Ruhr kérdés. A londoni német nagykövet a Petit Párisién jelentése szerint a múlt héten felkérte Donar Law miniszterelnököt, hogy tegyen lé- péseketfrancia-német tárgyalások megindítására. Bonar Law kate- górikusan kijelentette, hogy Né­metország forduljon közvetlenül Franciaországhoz és Belgiumhoz vagy a jóvátételi bizottsághoz. Bonar Law lemond ? Egy londoni ügynökség külön­böző híreket jelent a svájci saj­tónak Bonar Law küszöbön álló lemondásáról, ügy az angol par­lament folyosón, mint London po­litikai köreiben makacsul tartja magát az a hir, hogy Bonar Law nem sokáig marad már kormá­nyon. Egy Ills szeretetet! Irta: Dr Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő. Az elmúlt esztendők pusztító vi- larai sok értékes kincsünket elsö­pörték ; elriasztották többek között 3 szeretet galambját is, mely nem is tudott azóta tanyát ütni a tűzhe­lyek üszkös romjain. Az emberi szivet éppen úgy meg­viselték a viharok. Értékes hajtásait, nemes virágait letördelték az orká­nok s a kincseket érő tartalom he­lyét giz-gaz, burján, dudva fog­lalta el. Látjuk a pusztulást és szivünk mindannyiszor elszorul, valahány­szor régi kincseinkre gondolunk,.. a nagy vesztességre. Nézzük, mi is a szeretet ? Köny- nyebb azt érezni, mint megmondani. Ha valamikor könny csillogott a sze­medben, mikor panaszkodó ajkakat hallgattál; ha szánalom ébredt ben­ned, mikor más nyomorúságát, szen­vedéseit szemlélted, ha elszorult a szived mikor egy-egy jajszó hozzád hatolt: akkor ismered a szerete- tet. S ha most nincs benned, akkor te vagy a hibás, mert lelked e mér­hetetlen gazdagságát könnyelműen eltékozoltad. Nézz körül, van-e tér a szeretet gyakorlására? Volt-e valaha annyi szűkölködő, szegény, mint napjaink­ban? Volt-e valaha annyi nyomo­rult, szerencsétlen, mint ma, kiknek nemcsak az élet nehéz terhét kell vonszolniok, de meg kell küzdeniük egy kemény élet zugó árjával, kö- nyörűletet nem ismerő rohanásá­val ? Volt- e valaha annyi verejtékes homlok, könnyező szem, mint most, melyek úgy várják az enyhítő sze­reteted mint tikkadt föld az üdítő esőt. A hosszú ideig tartó háború, el­lenségeddé tette embertársadat; a forradalom széttépte nemtelen indu­lataid láncait; a kommunizmus az önzést, a terrort állította eléd. S hozott-e valamelyikük megnyugvást szivednek ? Nem érezted-e a vihar tombolása alatt, hogy valami hiány­zik belőled, ami nélkül nincs meg­elégedés, nincs nyugalom, nincs jól­eső érzés ? Nem érezted-e, hogy hiányzik az éltető levegő: a sze­retet. Szeresd embertársadat, hisz’ az Isten parancsa is ez. A bűnösnek a bűnét gyűlöld csupán, de vond magadhoz azt, aki megbánva téve­dését őszinte javulást igér. Ne hallgass a konkolyhintőkre, akik e nehány maroknyi magyarsá­got még ma is csoportokba osztják, hogy erőinket szétforgácsolva gyen­gítsenek bennünket. A szálakra sze­dett vesszőköteget könnyű már el­tördelni, de ha a szeretet, az egyet­értés erős csomóba köti őket, köny- nyen ellentállhatnak minden táma­dásnak. A várva-várt jobb jövő hajnala nem hasad magától reánk, azt ne­künk kell vállvetett munkával meg­teremtenünk. De hiábavaló minden fáradozásunk, meddő marad minden munkánk, ha szeretet nélkül fo­gunk az ország felépítéséhez. A bennünk és egymásért élő szeretet ad erőt egymás támogatására, a közös cél mielőbbi megvalósítására; ez tesz bennünket munkatársakká a közös veszedelem idején, s nem fordul el hideg közönnyel attól, aki segítségünkre reászorul. Ez acélozza meg izmainkat, ez ad kitartást, hogy ne pihenjünk meg a jelenben, ha­nem fáradjunk, dolgozzunk mind­addig, mig valamennyiünk közös vágya, féltett álma: a régi boldog Magyarország testet nem ölt. Sím Ede temetése Szerdáu délután helyeslők őrölt; nyugalomra nagy résavét mailett Sil­ling Edét. A temetésen nagy közön­ség vett részt. Д gyászháznál a káatu? éneke után Molnár Hugó ref. leikéss szép, ma­gasröptű beszédben áldozott Silling Ede emlékének. Találó szavakkal ecse­telte munkálkodását, amelyet a ref. egyház érdekében kifejtett. Szólott ar­ról, hogy Silíiag Jüda valóban hfi fia volt egyházának, nemcsak szavakkal, ha­nem tettekkel is bebizonyította hozzája való szereteiét. Alkotott, épített és szorgosan munkálkodott. Fanatizmusa mély és hó forráiból eredt, mely szinte kiapadhatatlan volt. „Gazdagon jött a polgármesteri székbe és szegényen távozott“ szólt plasztikus tömörséggel Moluár Hugó, mintegy pár szóban jellemezve Silling Ede polgármesteri működését. A régi, magyar kőzhivaíalnok típusá­hoz hasonlóan ő ie csak anyagilag leromlott, szegényebb lett polgár- mesteri állásában. Ezután süsü rajokban megindult a temetőbe a közönség. Itt Tóth káplán-. I megható imaja után, a simái Somló József igazgató ssóp beszédben bu csuztatta ei bankjának, nagy halottját. Ecsetelte, mily sokat tett közgaz­dasági tekintetben. Bámutatott arra. hogy Silling Ede fáradhatatlan akarat­ereje e téren is alkotni tudott. Szívós energiája, nagy munkabírása naggyá tette bankját, a Halasi Kereskedelmi Bankot. Élete végén már csak e célnak, e feladatnak élt. Est pedig betöltötte teljesen. A halasiak vagyon és jövedelem adójának tárgyalását megkezdték Megírtuk, hogy a halasi adó-í felszólamlási bizottság a városhá­zán megkezdte működését és az 1920 1921 évekre kivetett vagy on és jövedelemadó ellen beadott észrevételeket bírálja felül. A bizottság elsősorban a halasi állampénztár kerületébe tartozó községek ügyét 7ette tárgyalás alá, amelyekkel végzett és már sor került a halasiak résiéről 1920, 1921 évi vagyon és jövedelem adó ellen beadott észrevételek el­lj bírálására. A bizottság az ünne- ! рек után folytatja tárgyalását és I a halasiak ügyével is rövidesen í elkészül. A bizottság elnöke Mészöly Ká­roly, tagjai: Dr. Dolicsek Lajos, Babó Károly, Dr. Musa István, Hudi András, Tirmann Konrád, Széli Sándor, Tallér Antal és Zilah János. A pénzügyigazgató­ságot Dr, Nagy Géza és Dr. He­gedűs Károly titkárok képviselik. — A földmivelésügyi minisztertől újabb lóexportvásárok engedélyezé­sét kérik. A legutóbbi lóexportvásá- rok sikere arr*. indította az Alsódu- néniuli Mezőgazdasági Kamarát, hogy a föidtniveiósügyi minisztertől újabb ióexporív&sárok engedélyezését kéri. A kunara Nagykanizsa részére három, Kaposvárnak és Pécsnek ugyancsak 8-8 vásárt kér. Nagykanizsán ezt a három exportvásárt májusban, júniusban és Bzoptemberbeu akarják megrendezni. Silling Ede tetemeit már a csen­des anyaföld takarja. Az örök béke honába távozott ó—a haroz, az alkotás embere. Szeretnénk, h» emlékét kegyelettel őrizné meg a város lakossága, melynek egyik kimagasló egyénisége volt. Lehet­tek hibái, lehettek gyarló tulajdon­ságai — hisz ember volt 6 is — de e fölött már az örök Minden­ható van hivatva ítéletet mondani. Engesztelje ki halála ellenségeit, feledje mindenki a harczos multat és tekintse azt, hogy Silling Ede harczos, igaz hive volt egyházának, városának egyaránt — amit tett, azért cselekedte, mert szentül hitt azoknak igazságában és minden­kinek tisztelni kell az igaz meg­győződés bajnokait.

Next

/
Thumbnails
Contents