Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-12-27 / 63. szám
Kisktm-Halas Helyi Értesítője Régi emlékek Török utazó a Duna—Tisza közén „Baja vára. Régi vár a szegedi szandsák területén a Duna folyó partján. Százötven ákcse fizetésű járási hely, várparancsnoka, 80 katonája, számvevője, adófelügyelője, vámfelügyelője és építészeti agája van. Yára a Dana partján erős vár nagy kikötővel. Bácska és Láska vilájeteknek nagy kikötője lévén e hely, jövedelme kilenc jük ákcse, mely az egri katonaságé. E várossal szemközt a Duna partján Báta kikötője van. A vár alakja. Kettős palánk»- fal keritésü, négyszögü, szépen rendezett erődítmény. A belső várban két törők mecset, melyek közül a Szíván basa dsámja a régi időben templom volt, ennek agy vékony mináret tornya van. Van egy gyalogos és egy nyugatra néző nagy kapuja. A kétségbe vonhatatlan prófétának törvénye szerint való törvényszék e kapun belől van. (Ehhez tartozott Jan- kovác, Halas, Szeremle is.) A belső várban 50 deszkaházon és 15 bolton kívül más nincs. A kapun kivül levő nagy külváros is tömésfal keritésüpalánka, melyben 300 alacsonyabb-maga- aabb deszkatetejü csinos erős ház van Van egy mecsetje, egy kelostora, egy medreszeje, egy elemi iskolája, egy fogadója, egy fürdője, százötven boltja. Kikötőhely lévén, lakéi gazdagok és nagyon barátságosak. E város mtcái mind deszkaburkolatuak, mivel földje lapályos és mocsaras. Ennek is két kapuja van: egyik a révkapu, mely nyugatra ayilik, a másik délkeleti irányban a Zombor városába vezető utón van. A révfőnél van a temető. Agyanott a révfőnél van a vám- felügyelő háza is. E kikötő tájékán mináret magasságú domb van, honnét lefelé nézni sem mer az ember.“ Zombor, Bács, Futok, Kovila, Titel, Zenta erődök leírása után következik: „Szabadka palánka. Bocskay herceg építkezése. Ez hires herceg volt és Horvátországban nép ■ dalban is éneklik nevét; róla szól a „Davoridsu Bocskai Marku“ dal. 1526'ban Szulejman khán foglalta el. Az 1595. évben véletlenül az ellenség kezébe került, de Szíván pasa visszafoglalta. Jelenleg a szegedi szandsák területén vámfelügyelóségi hely. Parancsnoka és 150 vitéz várkatonája folyton a felsómagyar- •rszágiakkal harcol. Van janicsár szerdárja, helyettes bírája, számvevője, adószedője, eminje és építészeti agája. Vára egy végtelen terjedelmű sik mezőség közepén fekszik. Nyugati részén egy kis tó van, melyben különféle ízletes ha'ak vannak. Várában 40 katonaház és egy dsámi van, Külső városa fejlődő, tömés- fal keritésü palánka «melyben 140 nádas tetejű magyar ház van. Kertje és szőlleje igen sok van. “ Martonos, Seeged várak leírása után a Tiszántúlra ment utazónk. * Halas helyzete hogy milyen lehetett a két, folyton harcban álló török palánk előtt, az elképzelhető. A város 1566-ban és 1596—1600 között tökéletesen elpusztult, s az utóbbi pusztulás után csak 1625—30 között szállták meg »az háborúság után utókban* a baranyai reformátusok. Közben mintegy 30 évig a város elhagyott hely volt, s a szabad hajdú csapatok tanyáztak néha romok között. Az uj település után az első ismert biró 1606-ban Teg- zös János volt, az anarcsi Tegzesek a szabadkai palánknál említett Bacs- kói vagy Bácskái családdal együtt a Guth-Keled nemzetség zalán vármegyei ágából származtak. A Bácskaiak 1640 körül kihaltak s birtokaiakat az anarcsi Tegzesek örökölték. A halasi Tegzesek Vadkert, Csábor és Böszér puszták földesurai voltak és többnyire Solt és Szalkszentmártonnak adták bérbe. Később a puszták birtoka báró Orczy Lörincre szállt, de az 1699. évi összeírás szerint a Tegzesek még mindig Halas legvagyonosabb lakosai voltak. Nagy Szeder István. (Vége.) Szinház. Pár napja csak, hogy felgördült a függöny a színházban s azóta megismertük síinészeiaket. A színészek egy kis elevenséget, életet hoztak városunkba. Csütörtökön mutatkozott be a társulat prózai együttese Szenes Béla Gazdag leány c. vigjátékával. Az est féuypontja M. Garami Jolán volt, ki mint Fiáulein Maria megszemélyesítője sok derü9 percet szerzett a kö zönségnek. Ez alkalommal mutatkozott be a társulat uj drámai hősnője, Aszalai Erzsi. A tatai színésznőt kérjük, hogy azon rossz szokásáról, hogy folyton a sugo lyukat nézi, mondjon le. Megyeri. Károlyi és Miklósi Imre egy kis jelenetben ügyesen megjátszott szerepükkel nevettetik meg a közönséget. . Pénteken Valter Ernőnek az elsza- kitott resten lévő testvéreink szeave- d .'.seit tárgyaló drámáját mutatta be a társulat, A színészek mindent elkövettek a siker érdekében. Miklósi Imre az utolsó felvonás utolsó jelenetében szépen megjátszott szerepéért dicséretet érdemel. Hétfőn az Aranymadár, kedden a Flórika szerelmét játszották. G. Heti műsor: Széráia ktMmbtr 27-ia Ármány éa >zt- rtltm. CaKtörtáköa Vigöivígy. Pénttkaa (f«l- aftttakaak) Crntdagytiak Prima import haiáli bükkfa vagen óe fnvartételakban, íelttaé oUsó árban kapható Heller Jenőnél Kiaizii-atea 6. sz. alatt Szakái Imre cipészüzleté! Harmat-ntca 1 sz. Fekete József szabó házába helyezte át. Legszebb cipők ott készülnek! Jutányos ár 1 “96 Népwlksl Miiilra. — da«. 18. — da«. 34 — Születtek: Szatmári Antal és Darányi Máriának Ietván nevű fiuk, Opóezki Lajos és Komlós Zsófiának József, Ferenc nevű fiuk, Nagy Cz. Sándor és Bokolya Máriának Sándor nevű fiuk Elhattok: Daczi Antal 18 hónapos, Kohn László 21 éves, Ternyák Sándor 66 éves. Kihirdetett jegyesek: Niklauss Lásaló, Vilmos Monda Eszterrel, Endl Bezsó budapesti lakos Kis Juliánná- val, Nagy Pál Sándor Nagy Czirok Eleonórával, Vienyei András Szabó V. Etellel, Suba János Miskei Gz. Máriával, Bazsa Imre Fodor Julián- nával, Fodor István Huszti Máriával. Egybekeltek: Balog Lajos Szarvas Ilonával, Pető István Sztanyi Annával Hark»' István Bozicka Zsófiával. CS ÁRUTOK. Piros Dominó. Idegenből átdolgozta : Figyelő. 11 — áz én nevem jelentéktelen a nagy forgatagban. Ne terhelje meg azzal emlékezetét. Mi elválunk egymástól s éa örökké hálásan gondolok arra az egyénre, aki férfiasán sietett védelmemre s aki visszaadta hitemet S éppen azért mert becsülöm önt, nem akarom, hogy útjába akadjak. — Engedje meg akkor legalább, hogy egy pillantást vethessek arcába — folytatta Barto — hogy vonásait emlékezetembe véshessem. A fiatal uö most már nem vonako- kodott. Engedelmesen kisérte Bartot a viüanyiámpáig. Az utcai énekesnő, alig pillantott Bartora, rémülten ellökte magától. — Miért ijedt meg tőlem ? — kérdezte Bartó — Mért néz reám oly rémült tekintettel ? Istenem 1 Ki ön ? En nem most látom önt először 1 — Ki vagyok ón, Bartó doktor? — tört ki a nőből, — Ma lezüllött uícai énekesnő vagyok az ön szemében, azelőtt pedig, ijedjen meg, a piros dominós nőt láthatta beunem. Mikorra Bartó doktor meglepetéséből magához tért, a titokzatos nő, aki életének legszomorubb epizódjában játszotta a főszerepet, már eltűnt. — Hova tűnhetett ? — kérdezte önmagától. — Fel kell lelnem I Okvetlenül! De merre keressem? Nincs semmi nyomom. Talán a szemközti mulattban ? Nem volt mást tennie, mint fel- zaklatott lélekkel hazatérni. Az álom azonban otthon kerülte SZÖffi^lt Felkelt. Fel és alá járkált szobájában. Felbukkant előtte a nő, akit gyűlölnie kellene. S 6 nem gyűlöli. Sőt vágyódik utána. Akkor csábitó szirén volt; most szánalmas gyenge nő. Az előbbi megragadta lelkét; az utóbbi még jobban fogva tartotta. De nem volt-e az újabb megjelenés előre kiszámított komédia? Nem áiöltözék volte az újabb ruha? S mit akarhatott újra tőle? E gondolatok rajlottak Bartó doktor agyában. Kavarogtak, viaskodtak, Végre is győzedelmesen kikerült az a vélemény : — Most valódi alakjában mutatkozott a nő; s nem volt előre kiszámított a találkozás. A véletlen hozta létre Észre lehetett venni a viselkedő sénr hogy nem ismerte meg. S aztán ha óhajtotta volna a találkozást, nem szökik meg ▲ fiatal orvot Jelit Íróasztala elé. Az önmagával való beszélgetést folytatta : — 8 milyen szép, elragadó volt. Szelíd, békés uyugaiom öm Ölt el areáu még nehéz helyzetében is. Ezt az utóbbi nőt keresem, knta- tem és ezt fel kell lelnem. * * * Bartó eled dolga az volt másnap, hogy Páris leghíresebb magánnyomozóját kereste fel. Általa óhajtott a piros dominó nyomára jutni. i A detektív nem találta nehéznek az ügyet. Biztosította Bartó t, hogy a legrövidebb idő alatt nyomára jutnak emberei a titokzatos, koldtiíó éjszakai énekes nőnek. Ezen kijelentését & következőkre építette: — Először is biztosan feltűnik & nő szépsége által, azonkívül a koldusok vezetői biztosan tudni fognak felőle. Ha a nő állandóan, vagy legalább is gyakran űzi az éjszakai énekk lést, a koldulok egyike nyomára vezet. Néhány nap múlva azonban be kellett látnia a magán detektivnek, hogy tévedett. — Magam voltam a koldus tanyákon, — mondotta — senki se tudott felőle. Azt mondták: hivatásosan kolduló éjszakai nő nem lehet. Legfeljebb »előkelő bujkáló*. — Mit értenek az alatt? — így nevezik a koldusok azon szerencséiteket, akiket a végső nyomor, a szükség arra hajt, hogy koldus ruhát ölesének в igy szerezzenek maguknak néhány fillért. — 8 vannak ilyenek is? — Nagy számmal I Képzelje el, h°gy egy magasabb rangú tiszt, tisztviselő hirtelen elhal. A család hátra marad, legtöbbször anyagiak nélkül A büszke auya, feleség, leány titokban dolgozik, klzd, hogy a lat szatot feuitartsa s midőn már semmi se segít, kénytelen a titkos éjjeli, sokszor jövedelmező kolduláshoz folyamodni. — Lehetettien 1 — Pedig ez igy van. — Iiyen nőnek tartja a piros detain óet is ? — Ha ilyen, akkor nehéz lesz, talán nem is lehetséges nyomára jutnunk. Az ilyen nő okos, előrelátó és alakját, kéregetési módját állandóan változtatja. Nagy véletlennek keli közbejönni, hogy nyomára juthassunk. Ne haragudjon ezért, hogy a megbízást kénytelen vagyok visszaadni. V. Ismét bárom hét telt el. Bartó doktor azóta valósággal kedélybeteg lett. Vágyódott a nő után, az érett, komoly férfi hevességével. Mégegyszer akarta kezét övéban érezni; s szelíd szemébe pillantani. A külvilággal újra nem törődött. Nappal aludt; 8 ismét megkezdte az éjjeli életet. Egy déiutan azonban szokásától eltérően egy kávéhazba tért be. Szinte tömve volt az; asztalainál jó közönség foglalt helyett. (Folytatása köv. a szerdai számban.) ____________december 27. Hangya árak: Kocka cukor . 480 К Rizskása ". . 260 К Köleskása . . 150 К Nullás liszt . . . 1-48 К Kenyér liszt . 100 К Pel dós szerkesztő és laptulajdonos: PRÄGER JÁNOS MOHA CUKORKA köhögés, rekedtség, hurut, nyálkásodás felien kitűnő Fecske védjegy tiéikfll nun 'alcdi. — Kaahztó csakis------~ Vam cyéfiyszertir&ban Kossutü-utea 1. JMcz «i ano» (■í.kárékpéMtár «мм) Satu, 1938. Nyomatott Priger Fereae Lapvállalat könyvnyomdájában.
