Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-12-23 / 62. szám
december 23. Kiskun-Halas Helyi Értesítője 3 — Sertéskivitelt engedélyezett a minisztertanács. A közélelmezési miniszter előleijesztésére a minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi tengerivel hizlalt sertéseket 1 : t> arányban ki lehet szállítani. A kivitelből eredő haszon megfelelő része a kincstárt illeti meg és ebből a célból kiviteli illetéket állapítanak meg. — Sziriusz mester ezerint jövő karácsonyra szabad lesz Magyer- ország. Sziiiusz mester, közreadia legújabb jelentését, amelyben bélés külpolitikai jóslatokat tesz. Az időről semmit sem mond Sziriusz, ehelyett egy nekünk sokkal kedvesebbet igér. Jelentésében ugyanis ezeket mondj»: ,Ugy állapítom meg, hogy 1928 december 25-ikére visszakapjuk országunkat. Jövő karácsonyra szabad lesz Magyarország.“ ••• A halasi Jótékony Nőegylet nagygyűlése A halasi Jótékony Nőegylet 17-én nagygyűlést tartott, amelyen a tagok nagy számban jelentek meg. A gyűlésen öt tárgy szerepelt. A Nőegylet a múlt farsangban tartott estély jövedelméből kórházi fehérneműi vásárolt. Bemutatták annak számláit. Ismertették a Sóstón tartott házi mulatság eredményét, majd azt, hogy a nőegyleti tagok részéről pénzben és természetben sok adományt kaptak. A Nőegylet a kórház számára ismét készíttet lepedőket. A Nőegylet Szilády Áron alapítványra gyűjtést indított, amelyre azonban csak 6000 korona gyűlt össze. 20 ezer koronás alapítványt akarnak, melynek kamatját a Polgári Leányiskola egyik legjobb növendéke kapja. E lap utján is kérik a tagoktól, a nemes célra az adakozást. — A Nőegylet az ovoda dajka fizetését ezer koronára emelte havonként. A gyűlésen téli esték tartását indítványozták jövedelmi célból, amelyhez hozzájárultak. A tagdijakat 100 koronára emelték. Végül az elnöknő bejelentette, hogy megválasztásuk jövő év márciusában lejár, megköszönve a bizalmat lemondott, de kérte a tagokat, hogy a következő naggyiilésre teljes számmal jelenjenek meg. — Az állami birtokokon növelik a dohánytermi területet. Á földmivelés- ügyi minisztérium elhatározta, hogy az állami birtokon a dohánytermelést nagyobb területen folytatja. A terv saeriot évente mintegy 100 holddal uűvelnék az eddigi dohán j termő területet. A kiterjesztésnél elsősorban a mezőhegyest és a bibslnai állami birtok jön számításba. Csali lariwmli! me kapható u „OLCSÓ ÍRUHÍZ'-bin Arpid-a. 27. (kath tempi, mögött) bír kabát 30000, aj «aha 30060, bír sapka 1600, szivet sapka 850—900, eipé magas 2800— 5800, eipí ftl 2400—4500, рарвав 900—1600, gyruha, fehér séma, ■••Д harisaya, kalap rém ölesé irbaa j Két halott egy szobában özvegy Labor Andrásáé Makón együtt lakott Aranka nevű leányával és varrásból tartották fenn magukat. Lábor Andrásné és leánya december 17-ikén, vasárnap este egyik szomszédjukkal beszélgettek, majd csakhamar feküdni tértek. Ettől az estétől kezdve többet senki sem látta ókét. A szomszédoknak napok múltán végre feltűnt hosz- szu távollétük és jelentést tettek az elöljáróságon. A jelentés után az elöljáróságról bizottság ment ki a helyszínére, a lakás ajtaja azonban zárva volt. A szoba ablakán bepillantva, észrevették, hogy mindketten otthon vannak és az ágyon fekve látszólag alszanak. Zörgetni kezdtek, de a két nő mozdulatlanul feküdt tovább. Erre betörték az ajtót és kiderült, hogy az asszony és a lánya holtan fekszik az ágyon. Sérüléseket nem találtak rajtuk, a szoba is a legnagyobb rendben volt. Minthogy rablógyilkosság esete nem foroghatott fenn, kutatni kezdték, mi okozta a két nő titokzatos halálát. A vizsgálat alkalmával a kályha csövében rongydarabot találtak és igy valószínűnek látszik, hogy a két nő önkezével vetett véget életének. A szobába tóduló szóngáz ölte meg őket. Kevesebb búza, több rozs várható jövőre A Duna—Tisza közén belvizek árasztották el a szántókat A mezőgazdasági helyzetről illetékes helyen a következőket mondják : — Az őszi esős időjárás következtében ebben az évben jóval kevesebb az őszi vetés, mint tavaly volt. Ennek oka besszantartó esőzés, mely a szántás-vetést nagyon sok helyen — csaknem az ország minden részében — lehetetlenné tette. Baj az, hogy a Tiszavidéken, mely az ország legjobb búzatermő vidéke, nagyon elmaradtak az őszi vetésekkel, éppen a szerencsétlen kötött és szikes talajviszonyok miatt. így a jövő évben számolnunk kell az ideinél mennyiségben kisebb búzaterméssel éppen a bevetett területeknek a tavalyinál kisebb volta miatt. Viszont jóval nagyobb rozs- termést remélhetünk, mert a köny- nyebb homokos talajokon, ahol az esős idő a vetést nem akadályozta, csak rozsot lehet termelni, minthogy búza termelésére ezek a földek nem alkalmasak. A Duna—Tisza közén az esős időjárás miatt meggyiiiemlett a belvíz és ez nagyon akadályozza a mezőgazdasági munkálatokat. A szántók egy részét a belvíz elárasztotta. Régi emlékeK Török utazó a Duna—Tisza közén A Tisza—Duna köze történetének oly kevés emléke maradt fenn a török hódoltság korából, hogy minden, a legkisebb adatot is meg kell ragadnunk ebből a korból, ha ismereteinket gyarapítani akarjuk. Epen azért azt hisszük, nem lesz érdektelen olvasóink előtt, ha vidékünket 1665. évről Evlia tőrök világutazó leírása alapján ismertetjük. Evlia tiz kötetre való leírása maradt fenu Konstantinápolyban a mai korig, a melyből a Magyar- országra vonatkozó részt az Akadémia nyelvünkön is kiadta. Utazónk hivatalos megbízást kapott arra, hogy 1665-ben a magyar-hódoltságban levő török várakat és palánkokat vizsgálja meg. Ezen vizsgálatért fizetést ugyan nem kapott, de az egyes megvizsgált helyőrségek kellőképen megajándékozták, mint leírásában ő maga is elismeri. A törököket érintő események kivételével, a melyek ismertetésénél a török irók szokása szerint Írónk is nagyit, az egész útleírás pontosnak fogadható el. Utazónk Buda és Pestről indulván el, a hatvani, szolnoki, csongrádi, várak ismertetése után, Csongrád- ról Kecskemétig ugylátszik eltévedt a pusztaságban, mert csak két nap alatt 21 órai lovaglás után ért oda kétszáz főnyi kíséretével s ezeket írja : „Nagy Kecskemét városa. A budai vezirnek birtoka; nagy síkságon fekszik. Ezernél több náddal födött magyar háza, három temploma s itt-ott boltjai vannak. Felső Magyarország egész katonasága idejön takarmányért. E Kecskemétnek szép magyar leányai és hires kertjei vannak. Kormányzója a biró, ki kezében ezüst botot hord.; előkelő hivatala van. Ebbe a városba ha vendég érkezik, nem mondják neki : „Muszülmán és magyar városrész van“, hanem akárhová megy, örülnek neki samuszulmánmeüá kísérőket adnak s mindenesetre szivességet tesznek vele. fnnén a síkságon kelet felé menve Jan- kovác (törökül Jankofdsa) palánkra értünk. Jankofdsa palánka. Szulajman khán építtette. Szeged vára földjén az egri várkatonaság tulajdona. Hét jak ákcse jövedelmű eminség. (Egy jük ákcse = 600 piaster.) Szép és erős ópitkesésű erődítmény. Összesen kétszáz vitéz katonája van. Azalatt mig mi ott vendégek voltunk, Felső Magyarország Szendrő várából ötszáz hitetlen (magyar harcosok ) e vár tövébe jött s ott lesbe áljt. A várban levő kétszáz vitéz kiment az ötszáz ellen s az ellenségből ötven fejet és hetven foglyot hoztak, továbbá száz lovukat elvették és azért nagy vigságpt ültek. En szegény, e vár harcosait megszántam és a várvizsgálat diját sem vettem fel, hanem csupán egy magyar rabszolgát és két pár forgókerekü puskát fogadtam el. Kólszáz vitézzel nyugat felé menve Kalocsa palánkára értünk“. A jankováci palánk, vagy mint abban a korban magyarul hívták párkány, minden valószínűség szerint a halasi határban levő Fehértó pusztai Várhely-laposon feküdt, a mely terület még 1703- ban is a jankováci rácok kezén volt egészen a füzesi strása dombig s a tó nyugati partjáig. A tó nyugati partját még 1809-ben is „Rácz-itatóu-nak nevezi egy halasi leírás. Hiteles kir. táblai jegyzőkönyvbe foglalt tanúvallomások igazolják 1738 bau, hogy a fehértói erdőt is a rácok telepítették be nyárfával és Rajacsa erdőnek (birka állás) nevezték. A Várhely-lapos melletti dómban állott az „Ivanszka kliszau (iván- kai szerb templom.) A rácok a kuruc háború alatt Militics és vidékére menekültek innen s azután foglalta a teiSíiletet Fehértó pusztához Halas, a kir. kamara tulajdonát képező pusztából. Ján- kovácot 1731-ben telepítették be magyar lakosokkal. De adjuk át a szót utazónknak, a ki igy folytatja : „Kalocsa palánka. Lajos király építkezése a vár, a melyet Szu«i»* JL szerencséje van annak, ki az QlcsÓ Áruház -ban Legolcsóbb ott: Kalap, sapka, cipő, kész ruha vásáról!
