Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-12-16 / 60. szám
XXII. évfolyam. 60. szám. Szombat, 1922. december 16. Kiskun-Halas Helvi Értesítik Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . , 800 kor. | Vidékre . Egy szám ára 10 korona. — -- ------------~~ ' Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Alapította : PRAGER PERF.Ne2 920 kor Megjelenik szerdán és szombaton Hirdetmények dija: Egy cm. magas scronkált GarmondixM 60 korona . . — Petitből 70 korén Magán hirdetés szavak szerint Kiadóhivatal: Az uj városháza épfllcti A záróra engedélyezését megszigorítják A záróra meghosszabbítás engedélyezését — mint értesülünk — megszigorítják. Az áliamrendőrség szegedi kér. kapitánysága arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mai nehéz viszonyok közt és szomorú időkben, léha és üres mulatozások céljaira záróra meghosszabbítást nem engedélyez. Az engedélyek kiadásánál kizárólag arra lesznek figyelemmel, hogy a mulatság jótékony eélt szolgáljon, vagy hazafias szempontból érdemes legyen kedvező elbírálásra. A jótékonycélu mulatságok elszámolásait ezután ellenőrizni fogják s ugyancsak figyelemmel lesznek arra is hogy a szórakozások jövedelméből mennyi jut az ínségesek segélyezésére. A kisiparosok országos gyűlése Az Ipartestületek Országos Szövetsége vasárnap délelőtt Budapesten orezágós nagygyűlést tartott, amelyen nemcsak az ipartestilletek, társulatok és egyesületek nagyszámú kiküldöttei vettek részt, de megjelentek a pénzügy, kereskedalmi és népjóléti miniszterek képviselői is, és nemzetgyűlési képviselők, mintegy negyvenen. Pálffy Dáuiel a Szövetség elnöke nyitotta meg a gyűlést és vázolta azon fontos kérdéseket, amelyek szükségessé tették a gyűlés összehívását. Majd Poriak? György nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, és beszédében ígéretet tett arra nézve, hogy minden erejével esőn lesz, hogy az iparosság sérelmei az illetékes tényezők által orvosoltas sanak. Az árdrágítókat, üzéreket nem szabad egy kalap alá venni a tisztességes iparosokkal és ha a lelkiismeretlen üzéreket szigorú rendszabályokkal fékezni vagy büntetni kell, azért kímélettel kell lenni a tisztességes ipar iránt, s felesleges zaklatástól meg keli kímélni a kisiparosságot. I igmond Emil helyettes államtitkár a pénzügyminiszter nevében biztosította az iparosokat, hogy az adók beszedése alkalmával nem fogják fölöslegesen zaklatni őket. Határozati javaslatokat hozott a gyűlés, amelyekben felkérik a kormányt, hogy a kézműves iparosságot, mentesítsék a betegbiztositád előleg megfizetése alól ; a repülő uzsorabiróságok helyett rendes büntetőbíróságok ítélkezzenek az iparosok felett; az ipari munkások adóját közvetlen a rannkást terhelő módon adóbélyegekben szedhessék be. A forgalmi adó beszolgáltatását pedig kizárólag áalány, nem pedig biokkrendszer alapján kérik. Az egyhangúlag elfogadott ha táró zatri javaslatokat hétfőn kflldöUségileg jóítátták el az illetékes miniszterekhez A szőlősgazdák kilenc követelése A szőlősgazdák a napokban Budapesten tartott nagygyűlésükön érdekes határozatot hoztak, amelyet eljut tatnak a kormányhoz, a határosatok ezek : 1. Kövessen el a kormány minden lehetőt, hogy szükség esetén áldozatok árán is lehetőié tegyék bcrfeies- legücknek a környező álamokba való beengedését, 2 Ubsitsa a jegybankot, hogy a termelők részére szükséges pénzösszegeket haladéktalanul bocsássa rendelkezésére. 8 Adjon haladékot a szőlősgazdádat fenyegető vagyonváhság és két évi jövedelmi adó befizetésére. 4 Adjon a rászoruló gazdáknak állami ejlesíráés mellett méltányos kamattal kölcsönt bóráikra. 5 Törölje el azonnal a bortermelési sdóí, valamint a bor loxusadójit. 6. Változtassa meg a szőlőtermelő gaz dákra is kötelező buz&vaiuiában való Adófizetést, alkalmazza ehelyett a bor- valutát 7 Szállítsa le i bor Vasúti tarifáját, a belföldi forgalom és a kivitel előmozdítása céljából. 8 Hala dékialansí engedje meg a bornak borpárlattá leendő adómentes felfősé gét. 9. A szükséghez képest változtassa meg a jelenlég érvényben levő bortörvényeket. ( Gyilkolt a Bácskáim és hozzánk szökött Nem mindennapi érdekességü esel foglalkoztatja most a kecskeméti kir. ügyészségei. Pár nappal ozolött a. ceglédi csendőrségre egy erőteljes jó aicu magyart szállítottak be valami kihágás miatt. A kérdésekre előadta, hogy Paiáslhy Józsefnek hívják és a szerb megszállt területről jött, ahol meggyilkolta a gazdáját. Feltűnést keltő nyilatkozatát először nem akarták komolyan venni, de a feltett kérdésekre olyan meggyőzően beszélt, hogy jegyzőkönyvet vettek fel vallomásáról. Előadta, hogy a szerbek áital megszállt Pacséron munkát vállalt Krisztics Mitó szerb gazdálkodónál. — Hosszú idő óta volt ott s eleinte jólment a sorsa. — Később észrevette, hogy gazdája minden csekélységért szidalmazza, sőt olyankor is rátámadt, mikor oka nem volt rá. Egy ideig tűrte a rosszra fordult bánásmódot, de a nap-nap után : megismétlődő veszekedéseket végre is megunta. Elhatározta, hogy végez I ezzel az életmóddal. Egyik nap azután a gazdája is ; elősegítetie, hogy végleg ott, hagyja ; helyét. Krisztics teljesen lényegtelen f dologból kifolyólag ismételten rátá- ! rnadt munkására akit nagyon fel- j bosszantott a mindennapi veszeke- ; dés és hevesen kikelt gazdája visel- j kedése ellen. Szóváltás keletkezett, í ff j ami később annyira elfajult, hogy I Krisztics egy dorongul megakarta j ütni Palásthyt. A dulakodás hevében Pslásthy kicsavarta gazdája kezéből a súlyos eszközt és avvaltöbbször fejbevágta Kriszdcset. Mikor megtudta, hogy Krisztics meghalt, összeszedte holmiját és megszökött a faluból, j Hosszas kóborlás után sikerült i neki átlépni a magyar határt. Egé- j szén Cegléd környékéig eljutott, ahol I azonban a csendőrség elfogta és letartóztatta. A pesti nyomor tanyáin (Fővárosi munkatársunktól) E sorok írója a razziáról a következőket közölheti: Azok, akik érző, meleg szívvel rendelkeznek, megrendülve látják azt a nagy nyomort, amely a pesti külvárosi házak odúiba fészkelte be magát. A szemérmes, jobb sorsra érdemes szegények ott tengetik nyomorúságos életüket, várva a jobb időket, amely enyhülést hoz. A nyomor szerencsétlenein, a züllött gyermekek helyzetén igyekszik segíteni Geguss Dániel rendőr főtanácsos, aki december elején kisebb bizottsággal, melyben báró Prónay György államtitkár is részt vett, végigkutatta a pesti nyomor tanyáit. Megrázó, szomorú képek tárulnak a bizottság elé. A nyomor igazi képét láthatták: a valódit, a hamisittatlant. A bizottság tagjai azzal az érzéssel telődtek meg, hogy a társadalomnak, mindenkinek arra kell törekednie, hogy a szerencsétlenek helyzete tür- hetőbbé váljon. Amennyire a razziában résztvevőket ismerem, biztosra veszem, hogy akaratukat siker is koronázza. T. B. Legújabb! Bpesti tudósítónk jelentése. Zürichi megnyitás: Budapest 22*/*, Berlin 06 88 A Dtívizaközpoat hivatalos árfolyamai pénteken délben: Arany: 8800, font 10750, deliár 2345—2815, márka 0.38, líra 117-----, lei 14.-----14.17, szolid 74.—, korona dinár 27.60, lengyel márka 0-15, sweici frank 440. Mussolini olasz miniszterelnök a magyar jóvátételről Mussolini olasz miniszterelnök a német jóvátétel elengedésével kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarország, Ausztria és Bulgária jóvátételéről az olasz kormány nem mond le, azt erélyesen követeli. Bonar Law a jóvátételről Bonar Law az alsóházban a jóvátétel kérdéséről megindult vitában kijelentette, hogy minden értesülés arról szól, hogy Németország közel áll az összeomláshoz. Amerika segít Európán Harding elnök a Fehér Házban kijelentette, hogy az amerikai kormány minden lehetőt megtesz arra, hogy az európai nehézségek kielégítő megoldását megtalálja. A költségvetés. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter a jövő héten a nemzetgyűlés elé terjeszti a költség- vetést. Pestmegyei malmok az őrlési rendelet ellen A pestmegyei Molnárszövetség elhatározta, hogy Búd Jánós dr.; közélelmezési minisztertől az-őrlési gabona rendelet megváltoztatását fogja kérni. Fizetni kell az 1920—21. és 22. évre a vagyon és jövedelmi adót Értesíti a hatóság az adóz ) közönséget, hogy addig is, tíifg Az 1920 —21. és 22. évi vágyón és jövedelmi adok kivetése megtörténik, ezen adókat az 1919. évi r;lapon 1920—21. és 1922-re is mindenkinek végrehajtás terhe mellett fizetnie kell.
