Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1921-08-24 / 34. szám

KISKUN-HALAS HELYI ERTESITÓJR augusztn» 24. 3» At kelladnunk Nyugatmagyarországot, mely ! ezer esztendő óta volt magyar. Több mint ezer éve, hogy a hun lovasok tapodták Pannónia földjét s ezer év is elmúlt, hogy a tionszerző Árpád birtokba vette e területet. Tehát magyar. Magyarrá teszi tiz évszázad minden tette, gon­dolata és érzése, mely mindig e nemzet sorsában látta örömét s bánatát. Hü, a hazához sze­rető szivvel biró nép lakta és lakja földjét, mely nem feledi, hogy a boldogulás reá nézve csak itt virul. Ha baj érte, veszedelem fe­nyegette hazája földjét Sopron népe elsősorban ontotta érte vérét, adta életét. Nemcsak embert adott, de dolgos kezei­vel virágzóvá, gazdaggá tette területét, melyen jómód ütött tanyát s elégedettség töltött be. E részek mindig szoros kap­csolatban voltak a többiekkel. Nyugatmagyarország szegény élelmiszerekben. Földje termé­ketlen, nem ad aczélos búzát, nem virit rajta a kender virága, hanem a többi testvérrészek segítik, azok nyújtják neki, mit tőle megtagadott a természet. A kapzsi osztrák nem lelhet segítséget ott, csak gyűlöletet. Nem szeretetet, hanem bosszút, mely készteti Nyugatmagyaror- szág népét, hogy szive e Csonka honért dobogjon, csak a ma­gyar testvérnek nyújtsa ölelő karját. E nép Ígéri most: bol­dog, megelégedett voltát 100 évtizeden át a nagy Magyar hazában nem fogja feledni, hogy igaz magyarként fogja várni a feltámadást, mély is­mét eggyé, magyarrá teszi,Várni fogja : mig ismét e Csonkaor­szág Egésszé lesz. Törvény a magyar honvédségről. A nemzetgyűlés nagy fontossága törvényjavaslatot fogadott el, melyben a magyar királyi honvéd­ség alapelvei vannak lerakva. A törvény szerint a honvédség 35 ezer főből áll, ebből 1750 a tiszt, 2833 az altiszt és az önként jelent­kezőkből alakul és egészittetik ki. A tisztek 20 évig, a legénység 10 évig szolgálnak. Kipusztullak a patkányok az összes helyeken, ahol a RADIKAL patkány írtől használták Semmi más állatra vagy jószágra nem veszélyes 1 Vásárlásnál vigyázni kell. AvalódiRADIKALkapható Mikes Ferenc gyógyszertárá­ban, Berger M. -illatszer háztar­tási szaküzletében és a Schön- féle kereskedésben PetcJfi-n. 10. A Nemzeti hadsereg bevonult Bajára. — Péee és Újszeged birtokunkban. — Feszült várakozás előzte meg a bajai háromszög és Baranya kiüríté­sét. Időpontok röpködtek a levegőben Először úgy volt, hogy 18 án teghl juk el Baját, majd ez a dátum 48 órával kitolódott. Eközben fontoejespmények játszód­tak le Barapy^ran. fiV Ott levő kom­munisták végső «Irmkedésükben ki­kiáltották magttte'kJ/ö-t a baranyai köztársaságot. Ez természetesen csak nevetni való erőlködés. A szerbek is szerették volna huzni a kiürítést, azonban az eutente eré­lyesen lépett fel a kiürítés érdekében. A megszállók lázasan készülődtek Bajáról és az ujízegedi háromszög­ből való kivonulásra. Minden meg- j mozgathatót vasaira raktak. Még az ujszegedi katonai lövótér szerelvé­nyeit, a lóállomásokat, sót a golyó- fogéból az összes töltényeket is ki- saedték és elvitték. A vasúti állomá­sok teljás fölszerelését is. A szerbek Baján az utolsó napok­ban kihirdették, hogy a hátralékos adókat 24 órán belül be kell fizetni. 18 án az egész demarkációs vonalat megszállta már a Nemzeti hadsereg. A bevonulás első állomása Sziget­vár volt Baranyában. 20 án, szombaton este vonultak be csapataink Kelebiíra. Leírhatatlan örömmámor fogadta őket; a lakosság részéről egész reggelig tartott a meleg ováció. Ugyanilyen jelenetek ismétlődtek meg Mélykutou a min denütt, hová a felszabadító magyar fiuk bevonultak. Vasárnap hajnalban Újszegedre vonultak be csapataink. A hídon túl riadó éljél fogadta a magyar fiukat és a hires ujszegedi rózsákkal dobál­ták őket. Virágozó között vonultak a város főterére. Bajára 31-én vonultak be a Nem­zeti hadsereg osztagai. A lakosság lelkesedése határtalan volt. Toll nem tudja híven visszaadni az örömet, mely elfogta Baja népét ez alkalom­mal, midőn ismét nyiltan, bántat lanul magyarnak mondhatta magát. A megható esetek egész csoportjai játszódtak le. Két esztendő minden baja, bánata, nyomorúságos keserve egy öröm- kiálitásban tört ki, mellyel lepattant a lelkekről a fásult egykedvűség és ismét bizalom, remény honosodott ott meg. Egymásután érkeztek meg ezután a magyar közigazgatás képviselői: rendőrség, a polgári tisztviselők, állampénstár közegei, vasutasok stb. 28 ón indult Halasról Bajára as első vonat. Nemzetiszinü zászlókkal boritvá robogott ki az állomásról. Baranya megszállása is folyik: Pécs és többi helységek egymás után kerülnek birtokunkba. A bevonuló csapatok parancsnok­ságának kiáltványát ezrével szórják szét a lakosság közt, mely többek közt ezt mondja: „Visszahozzuk hazánk nyelvét és törvényes rendjét. Visszaszerezzük azt a főidet, mely mindig magyar volt és amelyhez annyi diesőségaek, gyásznak emléke füzóiik.“ Városi Közgyűlés. — A pótköltségvetés a képviselő- testület előtt. — Ma, Bzerdán délelőtt 9 érakor a város képviselőtestülete közgyűlést tart, melynek legfontosabb tárgya az 1931. évi pótköltségvetés letárgyslása. A tárgysorozaton szerepel még: Belügyminiszteri leirat bejelentése, melyben a városi rendőrségi alkal­mazottak részére a város által elő­legezett összegek résztörlesztésére 60.000 koronát utalt ki. A vármegye törvényhatóságának II. fokú határozata Babó Ferenci Tárosgatda korpótléka tárgyában. A vármegye törvényhatósági bizott­ságának határozata a város ingatlan vagyon átruházási illetékekről szóló szabályrendelete jóváhagyása tár­gyában. Gróf Apponyi Albert köszönd le­iratának kihirdetése. A Kecskeméti titokzatos tüzek. Megírta a Helyi Értesítő, hogy a Kecskeméti Muszály-vá- rosrészben egyes házakban titok­zatos tüzek keletkeznek és a szo­bában levő bútorok elmozdulnak valamely titokzatos erő folytán. Elsőizben Pásztor u. 8 sz. alatt Horváth Péter háza gyűlt ki ily rejtelmes módon. Szaimaisuppos, egyszerű kis ház az, két szoba, konyha és kam­rával. A házat szép kis udvar övezi, hol lakói nappal tartóz­kodnak. Azon a napon Horváth leánya az udvarból észrevette, hogy az ablakbau levő rongy minden oknélküllángbaborul. Be­futott a bátnlsó szobába, eltapos­ták a rongyot, de ekkor észrevet­ték, hogy a mellette levő szobá­ban a firhang vetett lángot. Azt is letépték. Majd a legelső szo­bában az ágynemű gyuladt ki, utána itt is, ott is ki-ki csapott a láng. Az égést mindenütt valami pukkanós zaj kisérte. Azután el­mozdultak a bútorok. Az egyik szekrény fiókja nagy ívben repült ki, a nélkül, hogy valaki hozzá­nyúlt volna. A konyhaasztalt öt­hat centiméterre tolta el a faltól a titokzatos erő. A következő napon a Muszály- ban még két ház gyulladt ki. Ezek az esetek természetesen nagyon felizgatták a város lakos­ságát, úgy hogy különösen a peri­fériákon ma senki sem mer a há­zában lakni. Vad babona és min­denféle rejtelmes mese kelt szárnyra. A rendőrség gyújtogatást lát az egész dologban, de szemtanuk erősítik meg a fenti eseteket. Földgázt sejtenek, vagy a rettenő hőség következtében vil­lamossági kisülésről beszélnek másoldalról. A haszonbérlet szabályozása a követ* kező gazdasági évre. A kormány legutóbbi rendelet« újabb szabályozás alá veti a mező­gazdasági ingatlannal kapcsolatos jog­viszonyokat. A rendelet értelmében az 1921/32. gazdasági évre járó haszonbért a haszonbérleti szerződés szerint kell megfizetni. Olyan esetekben, midéi a jogszabály, bíróság stb mát haszon­bért állapított meg az 1920/21. évre ilyenkor az 1921/22. évre is az ekként megállapított összeg jár. Amennyiben az 1921/22. gazdasági évre járó haszonbér a változott vi­szonyoknak nem felel meg, úgy az említett gazdasági év vége előtt legalább egy negyedévvel a felek bármelyike kérheti az 1921/22. gaz­dasági évre járó haszonbér megfelelő újabb megállapítását emelését, vagy mérséklését. Nincs helye a haszon­bérlő részéről a mérséklés kérésének, ha a haszonbér az 1920/21. évben 50,/,-kal kevesebb mértékben emel­kedett. Az alhaszonbérlő haszonbérlőjétől legfeljebb 10°/#-kal nagyobb haszon­bért kérhet, mint a mennyit ( fizet a bérbeadónak. Ha a haszonbérbeadó olyan haszon­bérlő ellen kívánja a haszonbér eme­lését, aki az egész haszonbérleti in­gatlant alhaszonbérletbe adta és ezen haszonbérből 10o/o nál nagyobb hasz­not nem buz, a haszonbér emelési­nek csak akkor lehet helye, ha a haszonbérbeadó egyúttal az alhaszoa- bérek megfelelő emelése iránt is terjeszt elő kérelmet. A haszonbérbeadó a bérletet a haszonbérlővel szemben az 1931/lt. év első felében a gazdasági év vé­gére felmondhatja: 1) Ha bebizonyítja, hogy időköz­ben hazatért az a hozzátartozója, kinek segélyével az ingatlanon gaz­dálkodni szokott és ez a haszon­bérbeadás idején távol volt s hogy a gazdálkodás nélküle nem volt lehet­séges. 2) Ha a haszon bérbeadó maga, a haszoobérbeadás idején katona vagy közszolgálati alkalmazott volt s most az ingatlanra avégból van szüksége, mert a fenti kötelezettsége megszűnt 8 maga akar gazdálkodni. A felmondási nyilatkozat ellen alapos indokok birtokában a haszou- bérbeadó a felmondás vételétől számí­tott 8 napon belül kérheti a bíróság­tól a felmondás mellőzését. A felmondó fél köteles a gazdál­kodást átvenni, ha ezt önhibája miatt nem teszi, úgy a haszonbérlet idő előttti megszűnése miatti összes kárért felel. Indokolt és jogos a felmondás, ha a bérlő a termelést szándékosan be­szünteti, vagy ennek csökkentést céljából a takarmányt, trágyát és a gazdasági felszerelést a gazdálkodás rovására elviteti. A haszonbérlő a bérlet végén köteles a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó mértékben szedett terményekből annyit vissza­hagyni, amennyi a gazdaság folyta­tásához addig kell, mig iámét lehet efféle terményeket szedni. Eonek maximuma az utolsó év gazdasági szükséglete. Ha a bérlő ily termé­nyeket megtérítés kötelezettségével nem vett át, agy a visarafbagyott termények értéke a hatósági át szerint megtérítendő.

Next

/
Thumbnails
Contents