Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-05-11 / 38. szám

2, oldal HALASI ÚJSÁG május 11 Apponyi gróf ünneplése. A következő sorokat kaptuk: Apponyi Albert gróf tisztelői és barátai köréből bizo tság alakult a nemes gróf születése 75-ik, dicsőséges közéle i szereplésének 50-ik évfordulója megünneplésére folyó évi junius hó második fe­lében. A bizo tság tudja, hogy e szándéka fölveri a visszhangot minden magyarok szivében. Ap­ponyi A'beri gróf a tiszta, ön­zetlen hazafiság vigasztaló képét nyújtotta nekünk egy hosszú éle­ten áf. Tehetségeinek fénye be­ragyogta az országot s ragyogó sugárkévéket iövel ki, messze idegen birodalmakba is. Az utó só évek csapásai alatt pedig meg nem iörve, ó vol, akinek sza­vától a magyarra ismét fölfigyel' a világ, aki idegen nemzetek ko mór fóruma e őtt, — ha szabad azt mondani — Szerencsé lensé günkhöz méltón, vérző sebeinket, szerzett jogainka , kegyetlen sé­relmeinket férfiasán, méltósággal és mégha ó erővei feltárta s aki itthon vigasz alója, reménye, pél­daadója lett a nemzetnek, e bó rus és bus napokban. Tudjuk, hogy szavaink minden szívbe beletalálnak s hogy a nemze minden fia sietni fog magát meg tisz élni azzal, hogy részt vesz az Ó ünneplésében. Bátran hí­vunk tehát fe minden magyart a csatlakozásra: egyeseket, testü­leteket, egyesüle eket, társaságo­kat, intézményeket, a sajtót, az egész magyar nemzetet. Mind­nyájan a nemzet ha hatatlan, for- gandó és meguju ó anyaga, a test vagyunk. E testben a lélek a nemze. nagyjai, akikben az összesség akarata, szel'eme, vá­gya és alkotó ereje megnyilatko­zik. Korunk s nemzetünk egyik legnagyobb fiát ünnepelni szó if­júk az élő nemzedéket. Az Ap­ponyi Albert gróf Országos Ün nép Rendező Bizot sága nevében Rákosi Jenő elnök. Az adódeputáció. (A város rendkívüli közgyűlése.) Halas város képviselőtes­tülete szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen beszámolt az a kül­döttség fáradozásának ered­ményéről, melyet a hadinye- reség adó kive'ési tervezet ügyében a pénzügyminiszter­hez küldtek. A küldöttséget Thuróczy Dezső dr. helyettes po'gár- mester vezette. Az eredmény majdnem semmi volt. A mi- niszier nem hajlandó az adó­fizetés halasztgatásába bele­menni, az e'ől azonban nem zárkózott el. hogy a pénz- ügyigazgatóság kiadja a ki­vetési tervezet adatait szol­gáló iratokat. Az utóbbit más­hol, más városok kérelmére is kiadták. Csonka Magyarország nem ország! Egész Magyarország — menyország! Dr. Babóné. A hegedümiivésznö nagysikerű hangversenye a színházban. Művészi eseményekben oiyan ritkán van nisze a ha­lasi közönségnek. A fővárosi és a külföldi előadóművészek messze elkerülik ezt a „ha- iármenti“ kis magyar város'. Legföljebb Kalocsáig merész­kednek lerándulni, (talán az ott székelő érsek nimbusza bátori ja őket odáig). Nekünk már csak „akaraterő átvivő“ Schenkekkel kell megeléged­nünk. Annál forróbb volt az az estély, ameyet május 6-án rendeztek a Városi Színház­ban. Nem kellett kölcsönkérni is ená dotía művészi talentu­mot Budapes tői, hanem sze­retett városunk egyik úri- asszonya ; dr. Babóné Reuss Anna lépett a halasi közön­ség e é, hogy a legkénye­sebb mükri ikát kiállva gyö- nyöködtesse pompás hegedű játékával hálás hallga'óságát amely kü önben is lázas ér­deklődéssel tekintett a szen­zációs hangverseny elé. Az uriasszony, aki Hubay Jenő tanítványa volt, pár év­ve! ezelő t már országos hírű hegedümüvésznő hírében ál- lott, já éka arra a színvo­nalra emelkedett, amellyel a mesterhegedüsök közö t küzd- hetedt a pálmáért. Korábbi feltevésem az volt, hogy a pálmáért va ó foly­tonos küzdés jobb esélyeinek nem kedvezhetnek a csöndes vidéki élet — még oly fe - dicsért — örömei Hírnevéről régebben, való­jában pénteken este h Holtam először hegedűn já szani dr. Babónét. Fekvésemben kel­lemesen csa ódtam. A v déki szürkeség művész eikét, ze­nei tudását egy árnyalat al sem sötétíthette el, mert hi­szen hegedüjátékának ma annyi a fénye és ereje, fel­fogásában akkora pompás ze­nei érzék nyilvánul meg, amit csak folytonos gyakorlattal s az azt eredményező ha’adás- sal érhet el a zeneművész. Finoman, könnyedén melegen de minden édeskés szervi­A halasi csipke. Szterényi József báró Halason. — Há­ziipari kiállítás a központi iskolában. Más cikkünkben közöljük Fü- !öp Sándor tanár beszédét, ame­lyet május 6-án este mondo t el a városi színházban nagy közön­ség elő t. Ez a beszéd nemcsak megnyitója volt az ott tartott magas szinvona u művészi hang­versenynek, hanem mérlegelője annak a kulturális és iparművé­szeti ünnepnek, ame'y a Hala­mentálizmus nélkül játszik, nagyszerű zeneiérzékkei, mely szinte kisugárzik ritmusaiból, előadásának vi ágos, intelli­gens tagoltságából. Meg epő jelentékeny lechmkai tudása. Az önfegyelmeze tség sem hiányzik nála. Szerencséjére „zseni stílusra“ nem kényez- tették. S ez a legnagyobb valószínűség szerint Hubay mester érdeme. A nagy művészi kvalitás­ai eltekintve rendkívül bá­jos jelenség az ifjú asszony, aki mestere mindvégig hege­dűjének s csupa szerénység, amikor percekig tartó taps­orkán juta mazz i egy-egy számáL Négy szép csokrot is kapoU. Dienzl Oszkár zongoia- müvész. aki méltó partnere volt dr. Babónénak, a régi virtuóz, semmiísem vesztett plasztikájából és acélosságá­ból tartalomban még átgon­doltabb, ha'ásaiban még biz­tosabb és csillogóbb lett. Kétségtelen, hogy ma hang­szerének egyik legkiválóbb mestere. Fülöp Sándor tömör és hatásos beszédben szóit az estély művészi becséről s a h;lasi háziiparmüvészetről. Előadását, — amelyet a mai szám más helyén közöl — zajosan megtapsolták. A szinház nézőtere majd­nem teljesen megtelt. Ott volt a háziipar kiállítás megnyi­tására H Hasra rándult Szte­rényi József báró is több kísérőjével. A hangversenyt tudvalevő­leg a városunkban felál i- tandó müvészházalap javára rendezték s erre a nemes célra szép jövedelme; is hajtott Meggyőződésem, hogy dr. Babóné Reuss Anna pompás hegedüjátékával márványpa- ioiát is tudna építeni a fenti célra, ha többször hangver­senyezne (a fővárosban is) s művészi tudását nem te­metné e! a kisváros csa'ádi körének szűk falai között. son rendezett „Háziipari kiá li­tas“ és a halasi csipkeipar ered­ményeit dicsőíti magasszárnya- lásu, mindazonáltal tömör be­szédben. A kiállításról irt bevezető cik­künkben egyszerűen utalunk Fü- töp beszédére s ezután adjuk á a szót tudósítónknak, aki az alábbiakban számol be: A Központi Háziipar Szövetség vezetőségének figyelméből pár napig érdekes, tanulságos és be­cses iparművészeti kiállításban gyönyörködhetett a halasi közön ség. A kiállítást pénteken délu­tán 3 órakor nyitották meg. Budapestről előkelő vendég érkezett a megnyitásra Szterényi József báró, volt kereskedelem ügyi miniszter, a Háziipar Sző­ve ség diszelnöke, akit Thróczy Dezső dr helyettes polgármester üdvözö l a kiállításon. Szterényi báró me eg szavakban köszönte meg az üdvözlést s nagy ^is­meréssel szó ot a halasi csipke iparról. ígéretet tett, hogy Hala­son müvészházat építenek a ha­lasi csip e részére. Reá mutatott arra. hogy Magyarország ujjáé- pi ésének munkájából a város derekasan veheti ki azzat is a részét, ha a halasi csipke ipart fellendíti. Az élénk éljenzéssel fogadott beszéd után a közönség a kiál­lítást tekintette meg ameijen képviselve volt az ország min­den hires kézimunka termékej, a mezőkövesdi, hódmezővásárhe1- lyi, ka o'aszegi síb. munkák s ezek között érték dolgában talán e ső helyen a halasi csipke. A kiá M ás közönsége nagy gyö­nyörűséggel szemléiíe a kiálti ott munkákat. Mindenki tudta, hogy a főérdem Markovics Mariskáé, aki már majdnem két évtized óta u törője és mesternője a híressé vájt halasi csipke előál itásának. Jelenleg 28 eánnya! dolgozik, akik havonta 1100 koronát is kereshetnek ezzel a szép mun­kával. A Területvédő Liga közgyűlése. Május 6 án vol a Liga halasi körének évi közgyűlése- A köz­pont kérte hétköznapra, hogy képviseltethesse magá', viszont a helyi közönség ezért nem vet­tek rajta nagyobb számmal részt ; azonban a gimnázium tornatér- iné mégis megíöltötték a lelkes tanulók, kik mindnyájan tagjai a Terű elvédő Ligának, Fülöp Sán­dor elnök nyitotta meg a gyűlést, Gulyás Sándor titkár számolt be az egy évi munkásság eredmé­nyéről, Prónayfalván, Soitvad kerten Jánosha mán a'akitott csoportokról, helyi gyűlésekről és ünnepélyekről. Dr. Paulovics István pénztáros beterjesztette a számadásokat. Volt a Ligának 17 alapitó, 143 rendes, 432 pár­toló és 165 kültagja ; bévé e e a tagdijakból 41.790 K, ajándékok­ból mulatságokból 43.464 kor. összesen 85 254 kor.; ebből a központnak beszá itott 75.000 koronát. Kohányi Gyula kir. tanfe ü- gyelő alelnök lelkes jelentésben ismertette az országos egyesület januári gyűlésén történteket és a zászló avatás-. A gyűlésnek fény­pontja Kőrössy Endre ny. plé­bános. központi kiküldött nagy­szabású gyuj ó beszéde volt. Részletes adatokkal ismertette a Területvédő Liga kü ftldi mun­kája s az elenséges országok közvéleményében hazánk javára bekövetkezett változásokat: an­gel, olasz parlamenti beszédeket, amerikai népgyüléseket, mellet­tünk szóló hírlapi cikkeket s magával ragadta egász hallgató­ságát törheteten bizodalmával, hogy hazánk terfl’eti épségének Dr. Kárácsonylnt Ullrich Márta

Next

/
Thumbnails
Contents