Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-06-22 / 50. szám

N szék egy Istenben, hiszek e vt Hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. III. övfolyam, SO. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, iunius 22 Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városházépülef. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 koron? Egész évre........................160 „ E gyes szám ára 2 korona Lapkiadó: Farkas Árors Főszerkesztő: Or.Nagypál Ferenc. A kormányzópárt egységére irányuló mozgalom, amelyet Bethlen István mi­niszterelnök már hetekkel ez­előtt megind.tott és még ma is folytát, mint a jelekből meg­állapítható, nem fog a kívánt eredményre vezetni. Pedig a mai viszonyok között, mikor annyi nagy, fontos és életbe­vágó kérdést kell megoldania a törvényhozásnak, csakugyan kívánatos volna, hogy a kor­mány egy erős és állását minden lekinteíben biztositó pártra támaszkodjék és minél kevesebb vitával, gyorsabb tempóban valósithassa meg javaslatainak a törvényerőre va'ó eme ését. Értjük és természetesnek találjuk Bethlen Istvánnak jó- akaratu törekvését, hogy az egységes kormányzópárt meg­teremtésével kívánja biztosí­tani a törvényhozás munkáját s egyszersmind meg akarja szüntetni’azt a lehetetlen hely­zete', melyben a kormány a kisgazdapárt és a keresztény nemzeti egyesülés pártja kö­zött állva, legtöbb energiáját arra kénytelen fordítani, hogy a két párt között már ré­gebben meglevő és mindin­kább szaporodó ellentéteket kiküszöbölje, vagy ha ez nem sikerül, legaiább arra az időre leszerelje, mig egy-egy sür­gős törvényjavaslatból törvény nem lesz. Már pedig nem biztos óit a kormányzás, ahol örökös kompromisszumők árán, bizonyos elvek folyto­nos felfüggesztésével, nem egyszer egyéni ambíciók, kí­vánságok kielégítésével tudja csak a kormány biztosítani a többséget a maga és törvény- javaslatai számára. De úgy látszik, hiába érzi a miniszterelnök s vele együtt még sokan ennek a he yzet- nek a fonákságát, mert azok az ellentétek, melyek — egye­beket nem is említve — a királykérdésben és a földbir­tokreform végrehajtásának a kérdésében a ké: párt között fennállanak, lehetetlenné te­szik azoknak egységes Pro­gramm alapján való őszinte együttműködését. Sőt ellen­kezőleg, azokból a nyilatko­zatokból, melyeket a két párt veze;ő politikusaitól az újabb időben hallót unk, határozot­tan arra lehet következtetni, hogy a két pártnak eddigi kompromisszumus együttmű­ködését is komoly veszedel­mek fenyegetik. Szomorú je­lenség ez akkor, mikor mind­inkább érezzük nemcsak a kormányzópár.ok erőinek, de minden magyar erő egyesíté­sének szükségességét. Fontos a bortermelőkre. — A bortermelési adótörvényre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet. — Lapunk múlt szerdai szá­mában már megemlékeztünk a pénzügyminisz er áhal ki­adott fontos rendeletről, mely 71.625—21. szám alatt lett kiadva. Olvasóink közül többen arra kértek bennünket, hogy a rendelet hiteles szövegét tegyük közzé lapunkban. Ennek a kívánságnak teszünk elegei az alábbi sorokban : Felmerült kételyek eloszlatása végett közhírré teszem, hogy a bortermelési adóról szóló 1918. évi I, t. c. egyes rendelkezései­nek módosításáról alkotott 1921. évi VI. t. c, 2. § ában megálla­pított vedveznényes adótételt a folyó 1920/1921 termelési évbe« is alkalmazni kell. Ehhez képest mindazokból az 1920 évi termésű bormennyisé- gekből, amelyek az 1921 évi Vi t. c. életbelépése, azaz 1921 évi április hó 7 napján még mega- dózatlanul szőlőbirtokos borter­melők birtokában voltak, 3 hl-t kedvezményes adótétel szerint kell megadóz:atni. Az 1921 évi VI. t, c. 6 §-sa alapján fizetendő bortermelési pót­adó kiszámításánál a szőlőbirto­kos bortermelők pótadó alá eső borkészleteiből — az 1921 évi VI. t. c 2, §>a értelemszerű al­kalmazása mellett — 3 hl. nem vonandó pótadó alá. mere ezen mennyiség ufán a hl kénti 14 K ás kedvezményes adótételt a bor- 'termelők megadózott boruk után már előzetesen megfizették. Budapest. 1921 junius 7-én. Dr. Hegedűs Lóránt s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Tanyai kongresszus Kecskeméten. Junius 15 és 16 án Kecskémé ten — a hirös városban — a „Magyar Gazdaszövetség“ két napos tanyai kongresszust tartott. A kongresszust szerdán d e. 10 órakor a városháza díszter­mét zsúfolásig megtöltő hallga­tóság előtt Bernáth István egye­temi tanár a Magyar Gazdaszö­vetség elnöke nyitotta meg. A hallga'óság sorában a tanyai la­kosság, a kormány képviseleté­ben megjelent közéleti notabili- tásokon kívül az ország minden számottevő mezőgazdasági té­nyező ott volt. Berná h István a kongresszust megnyitó beszédében általános­ságban vázolta a tanyai kérdést és utalt arra, hogy a Magyar Gazdaszövetségnek nem ez az irányú akciója, mert ezelőtt tiz évvei ugyanezen a helyen már feltárták a tanyai gazdálkodás hibáit és kulturálatlanság okait. A tanyai gazdálkodás megrefor­málását a többi társadalmi osz­tály sérelme nélkül akarják meg­oldani. kikapcsolva belőle min­den demagógiá/, mely a komoly munkának mindenkor ártalmára van. Az elnöki megnyitó után Czett- ler Jenő dr. egyetemi tanár, a Magyar Gazdaszövetség igazga­tója a tanyai kérdés általános jelentőségéről tartott előadást. Telepítő birtokpolitikát követel, mert a mostani földbirtoktörvény csak a pManatnyi szomjúságot elégíti ki. Eseteket mond el a tanya ször­nyű kulíurálatlanságáról. amikor a beteg asszonyoka' napokig vit *ék kocsin, mikor a csecsemők és ágyas asszonyok segítség nél­kül pusztultak el. Ahol iskola nincs, ott az ifjúság vadon cse­peredik fel, ahol a kulturálat-an- ság legsötétebb mélysége tovább — ha élni akarunk — egy per­cig sem tűrhető. Ezután Dömötör Lajos dr, kecskeméti városi tanácsnok a kecskeméti tanyai település és a városi földbirtokpolitiká ismer­te te. Somogyi Szilveszter szegedi polgármester és Lázár Dezső, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke, Szeged és Hódmezővásárhely tanyai világá­ról tartott hasonló panaszokkal telt előadása után a délelőtti ta­nács. ozás véget ért. A kongresszus délutáni fo'yta- tólagos ülésén Zsitvay Tibor ny. főispán kormánybiztos lépett az előadói emelvény elé és a tanyai közigazgatás nehéz problémájá- rő‘ tartott rendkívül érdekes elő­adást. Révész Is!ván pápai prelá us a tanyai vallásügy siralmas hely­zetét ecsetelte és ugyancsak ha­tározati javas atot terjesztett a kongresszus elé, hogy ezen a nehéz állapoton, amikor órajárás­nyira nincsen templom és iskola, a kormány társada'mi egyesüle­tek bevonásával lehetőleg segít­sen. Végül Magyar Kázmér nem- ze gyűlési képviselő, a Pestvár­megyei Gazdasági Egyesü et kép­viseletében a anyai iskolaügyről értekezett. Magyar Kázmér szavaira Pé­kár Gyula államtitkár válaszolt a vallás és közoktatásügyi minisz­ter nevében. Felhívta a kongresz- szus e’nökének figyelmét arra. hogy alakítsanak tanyai oktatási tanácsot, mely tapasztalatairól és kívánságairól alapos tanulmányt készítsen és azt terjessze a kul­tuszminiszter elé. A tanyai okta­tásügy átreformálására ünnepé­lyes ígérete te t. Másnap, junius 16-án Bemo- lák István elnökölt a kongresszu­son. Először Kaán Károly h. ál- lamti kár tartó t ismeretekben és tanulságokban gazdag előadást az Alföld befási ásáról. Ennek legnagyobb akadályát a Duna- Tisza-csatorna hiányában látja,- mely nemcsak a fásításnak, de az eredményes mezőgazd Iko- dásnak s a Magyar Gazdaszö­vetség programmjába ve í több­termelésnek is előfeltétele. Felhívja úgy Kecskemét, mint a többi anyai város ha óságát, közönségét, iskoláit és különösen tekintélyesebb polgárait, hogy a ku túra - minden vonatkozásában fontos fásítást karo'ják fö! és szerettessék meg gyermekeikkel.

Next

/
Thumbnails
Contents