Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-06-18 / 49. szám

2, oldal HALASI UJSA<S junius 18 egyben további intézkedéseket foganositani a cselédbérek és háztartási alkalmazottak bérének megá lapitására vonatkozólag. Kívánjuk továbbá, hogy az Ajvizsgáló Bizottság az iparcik­kek és készítmények ármérsékle­tét is foganatosítsa, mely célból az Ipartestület kebeléből kikül­dött bizottságnak bevonását kér­jük a további megbeszélések so­rozatába. Volt papkatonák telszenteláse. A múlt vasárnap érdekes pap szentelés foly le a kalocsai szé­kesegyházban. Horváth Győző dr püspök hét szerpapot szentelt pappá, akik a világháború alatt harc éri szolgálatot teljesítettek. Berenc Ádám 26 hónapig szol­gált a 30. honv. gy. ezrednél s hadapródjelöit őrmesteri rangot ért e'. Máhig Ervin 35 hónapig szolgált a 19. közös gy. ezred­ben, végül mint tart. hadnagy. Megkapta a kis ezüstöt és bronz vitézségi érmet, a Károly csa­patkeresztet. Mehringer Sándor 38 hónapig szolgált a 19. közös gyalogezredben és hadapródjelöit őrmesteri rangot ért el. Megkapta a bronz vitézségi érmet s a Ká­roly csapatkeresztet. Morvái Ist­ván mint tart, zászlós a 12. hon­véd gy. ezrednél töltött 39 hó­napos szolgálat után hadifogoly lett, hol 2 évet töltött, Sebesülési éremmel öntették ki. Schneider Ferenc tart. hadnagy volt s 37 hónapig szo!gá!t a 76. közös gy, ezrednél. Ki ün etései: arany ér­demkereszt a vitézségi érem sza­lagján, Károly csapatkereszt, a vöröskereszt ezüst érdemjele. Tresz Márton a 8 közös hu­szárezredben és a 22 közös gya­logezredben szolgált. Unteneiner Károly 'Ért. zászlós volt s 36 hónapig szolgált a 6 és 23 honv. gy. ezredben. Kitüntetése Károly csapatkereszt. Közlekedésünk Bácskával. A szabadkai és a buda­pesti „hiteles" helyről jö t tudósítások már olyan sok­szor bizonyultak a bácskai vasúti forgalomra vonatkozó híreikkel valótlannak, hogy az alábbi jelentésünket is csak fenntartással közöljük. Tudvalevő, hogy Kelebia és Somsich puszta állomásokon, melyek különösen a háború alatt Szabadka tehermentesítésére ren­dezőpályaudvarokká építettek ki a szerbek a vasúti síneket fel­szedték és Szerbiába hurcolták, Mint most beavatott forrásból értesülünk, a szerbek hozzáfogtak a megrongált pálya helyrehozata­lához és szorgalmasan dolgoznak a sínek lerakásán. Beavatottak a lázas munkát az orient-express közeljövőben történő megindításá­val hozzák összefüggésbe. * A belgrádi közlekedésügyi minisztérium jóváhagyta azt az ideiglenes vasúti egyezményt, amelyet Jugoszlávia és a magyar vasúti delegációk kötöttek. Re­mény van ilyenformán arra, hogy a vonatközlekedés rövidesen megindul a magyar és szerb vonalakon. Gyászbeszéd, amelyet Nagy Szeder István tartott Ferencsik Károly koporsója felett. Tisztel gyászoló közönség! Mély megilletődéssel állunk a koporsó elölt, hogy búcsút mond junk a mi szeretett K ároly bá- tyánknak, hogy megadjuk a vég­tisztességet az elhunyt rokonnak, volt tanítónknak, a jóbarátnak s a társadalmi együttélést növelő Po'gári Olvasókör volt lelkes ügybuzgó alapitó tagjának. Tisztet gyászoló közönség! Egy valóban munkás élet fo­nalát tép e ketté a kérle heteden halál, a midőn a megboldogultat kiszóiitá az élők sorából, de vajmi ritkán zár le a koporsó fedele oly mozgalmas életet, mint ami* lyen az e hunyt felebarátunké vöt. Mint egyszerű szabó iparos kezdte meg munkálkodását, be­járta Nagy-Magyarország sok ne­vezetes városát; megjárta Erdélyt is, mindenült bécsülettel megá lta helyét és szakmájában az elsők közé küzdötte tel magát. Haza kerülvén Ha asra itt is folytatta iparát, majd későbben boUot nyitott és egy kis vegyes keres­kedést tartván, ennek a jövedel­mével pótolta azt a hiányt a mely a szabó ipar üzése melle t a lét- fenntartásra szükséges volt. E kétféle foglalkozás sem gá­tolta ő abban, hogy udásvá- gyát kielégi ve, önmagát az iro­dalom, rajz és festészet terén művelje. Csinos és hü rajzai vol­ta k ebben az időben, melyek láttára ismerősei 'anácsára az akkor még 'örvényes szokásban volt tanítói tanfolyamra jelentke­zett, a vizsgát sikerrel kiállván, min képesített rendes tanító mű­ködött a róm. katli. egyház is­kolájában 1872-től 1896-ig, mint ilyen letette a torna tanítói vizs­gát is. Mi a kik íanitványai voltunk a megboldogultnak, tanúságot tehetünk arról, hogy mily lelke­sen, mily szeretettel látta el a tanítói kötelességét. Szerény jö­vedelméből ő maga látta el az iskolát, illetve annak I-II. osztá­lyát, melyet ő »tanított szemlél­te ő és oktató fali képekkel. Mondhatni Teljes rovar gyűj­teménye üveglapok ala t oktatás céljára szolgált s állandóan a tanteremben volt. Papirt kártya lapokra saját kezűleg festett be­tűi, melyek több faládát töltő tek meg mind megannyi tanubizony ságai a nagy ügyszeretetnek, a mellyel a megboldogult hivatását betöltötte. Hogy mennyire túl­szárnyal a korának tanítóit, lát hatjuk abból, hogy a ma diva­tos szabadban való oktatást, a kirándulásoka már ő gyakorlatba hozta. Midőn pedig a torna ok­tatás céljaira az egyháztanács a szűk anyagi viszonyokra való tekintettel nem szavazta meg a költségeket, a házának a kertjé­ben ő maga állított fel torna ud­vart, felszerelte azt a különféle torna szerekkel s a tornára szánt heti néhány órát, de nagyon sok­szor a meleg nyári délutánokat is itt töltöttük tornázva, tanulva árnyas fái alatt. Hogy mennyire szerette az is­kolát mutatja az a körülmény is, hogy a lebontot isk*la tor­nyát megszerezvén, házának ud­varán állította fel, hogy a nap bármely percében lássa azt az em ékeztető tornyot, melyből annak idején oly hivógatóan csendü t meg naponta az iskola harangja. A milyen lelkes tanító volt, ép olyan őszinte jó barát volt a megboldogult a polgári társas éle ben. A Polgári Olvasókörnek 1863-ban történt alapításától kezdve tagja volt a mai napig, hosszú ideig tagja volt a választ­mánynak, többször jegyzője vagy könyvfárnoka is volt a körnek. A Vasárnapi Újság régi évfolya. mai tanúbizonyságot tesznek arról hogy a sok megfejteit sakk és más rejtvények megfejtőjének a Polgári Olvasókör nevében be­küldője Ferencsik Károly volt. Tehát mini láttuk, lelkes tani tónk volt, s a magán életben a közügyekért lelkesedő polgára volt a megboldogult városunknak. A korral járó gyengeség, a melynek minden Isten teremtmé nye, tehá az ember is ki van téve, megtámadta az ő szerveze­tét is. Hálás tanítványai a kik környezetében é tünk, fájdalom­mal láttuk, hogy a jó tanító, ti elsőnek kezdte belénk csepeg­tetni a hit elveit tárgyaló ka e kizmust, idegbetegségének hatása alatt megszakított minden közös­séget az egyházzal, A Polgári Olvasókör volt az a mely bennünket ovábbra is össze­kötött, a melynek termeiből so­káig fog még hiányozni a még­boldogult pa riarchális alakja, hiányozni fog az állandóan meg jelenő napi tagok sorából s ha­marjában nem lesz o y szorgal­masan olvasó (agunk, mint az elhunyt Károly bátyánk, ki 80 éves kora mel ett, noha életében sokat irt, o vásott, még mindig szemüveg nélkül olvasta el a legapróbb szedésü újságokat is. Károly bátyánk! Emlékedett hálás szívvel fogjuk megőrizni. Islenünk ! Atyánk ! Ki Istene nagy az egész mindenségnek, tehát Istene vagy a napnak is, melynek képében a megboldo­gult téged élete végén imádott, bocsásd meg a megboldogultnak e főidőn elkövetett hibáit. Vi­gasztald meg a teljesen magára maradt leányát, nyugtasd meg a gyászoló rokonságot, a végtisz tességen megjelent gyászoló ta­nítványokat és ismerősöket, s adj őrök nyugodalmat a megbol­dogultnak. Amen. — Magyarország nem fizet hadisarcot? Jól informált dip­lomáciai körökben úgy lud- ják, hogy Lioyd George mér­tékadó- tényezői előtt kijelen­tette, hogy tekintettel arra, hogy Magyarországot meg­csonkították, a maga részéről szívesen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot további kártérítéssel, jóvátételi össze­gek lefizetésével szóval hadi- saccal ne sújtsák. A hirt fenntartásai közöljük. Csonka Magyarország nem ország! Egész Magyarország — menyország! HÍREK. — Áthelyezés. Mike Ernő főhadnagyot Halasról Budapestre helyezték. — A gyilkossággal vádolt Bencés Pál sükösdi juhász ügyét junius hó 14-én tár­gyalta a kalocsai törvény­szék kebelében működő rög- tönitélő bíróság. A m. kirá­lyi ügyészség szándékos em­beröléssel vádolta Bencés Pált, mert május hó 9-én Sükösd község határában Kuzman István sükösdi me­zőőrt feleselgetés közben botjával fejbevágta és az másnapra meghalt. A rög­töni élő bíróság az ügyet át­tette a rendes bírósághoz, Bencést pedig szabadlábra helyezte. — Milyen lesz az uj ipar­törvény. A kereskedelmi mi­niszter már a jövő héten a nem­zetgyűlés elé viszi az ipartörvény reformjáról szóló törvényjavas­latot. Az iparűzés hatósági ellenőr­zése a javaslat szerint legszéle- sebbkörü lesz és szigorúságában annyira megy, hogyha valamely iparüző ugyanabban a városban, ahol engedélyhez kötött ipart folytat, más helyiségbe akar köl­tözni, akkor uj iparengedélyt kell szereznie. Az érdekképviseletek­nek eddig ne;n volr módjukban, hogy hozzászóljanak az uj javas­lathoz. — Ajánniott leveleknél a pos­taigazgatóság újabb rendelete szerin. a feladó nevét és la­kását a boríték hátlapján pontosan fel keli tüntetni, hogy az esetleg kézbesithe- tetlen levél r. tndcn késedelem nélkül viszakü dhető legyen a feladó címére. — A forgalmi adó mó­dosítása. A pénzügyminiszter, mint már emlékeztünk, múlt hé­ten benyújtót a a forgalmi adóra vonatkozó javaslatot. Az érdek- képviseletek részéről felmerült kívánságokat hajlandó részben teljesíteni s mai kijelentése sze rint több módosítást fog a javas­lat tárgyalása során eszközölni. Kifejezetten kifogja emelni a ja­vaslatban, hogy a forgalmi adó 1922. junius 30 án megszűnik. Az őrlési adót leszáili ja, ha a malmok aláírják a letárgyalt és megállapított gabonamenynyiség leszá'itására vona kozó egyez­ményt. A szabad foglalkozásúak forgalmi adóját érdekes kiemelni, hogy szigorú büntetéssel sújtja azokat, axikre rábizonyul, hogy két könyvelést veze nek, egyet az üzlet számára és másikat a pénz­ügyi hatóság számára. — Megszűnt a távirati cenzúra. As 1921. évi május hó 29-iki minisztertanács azon ha­tározata, mely a távirati cenzúra megkönnynbbitéséröl szól jun. 8-án lépett életbe. Eszerint jun. 8-tól kezdve az összes. Magyar- országon feladott sürgönyök min­denféle előzetes cenzúra alól fel vannak mentve.

Next

/
Thumbnails
Contents