Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-05-11 / 38. szám

Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Hl. évfolyam, 38. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, május 11 Főszerkesztő: rr.*ia<aypái Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytöxsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész évre........................160 „ Egyes szám ára 2 korona. Megkezdték a pénzkicserélést. Először az ezer és tízezer koronásokat váltják be, Levonás nincs! 500,000.000.000 Így írják le azt á számot koronákban, tizenegy zérus­sal, amit ántání komáék úgy­nevezett jóváté.el, m gyárán szó.va, hadisarc c mén köve­telnek a mezte'enre vetkőzte­tek magyaroktól. All.tólag ti­zenegy milliárd aranykoronát vetettek ki reánk a nekivadult farkasé vágyu győz'es tigrisek akik a fö ülmaradt gladiátor fennhéjázó gőgjével és vérbe- boruit szemekkel szögezik tor­kunknak a gyilkos kést. Ha a tizenegy milliárd arany koronát átszámiijuk a mai bankóra, akkor kerekszámban a cimü; irt hosszú lélegzett szám kerül ki belőle, melyet nagy kinnal még csak kimon­dunk valahogy ötszázezer mii­hónak, elképzelni azonban ily tengernyi pénzr már nem tu­dunk. Ebből az összegből Csonka-Magyarország nyolc­millió lakosára, még a ma szü­letett csecsemőre is hatvan- kétezerötszáz korona esik. Az újszülött, öntudatlan magyar palánták is hatvanké ezeröt­száz korona adóssággal szü­letnek hát ma a világra a ten­gődő, nyomorgó kis Magyar- országon. Egy négytagú magyar csa­lád negyedmillió koronával tartozik ma a győz eseknek, ha betevő falatjuk nincs is, ha a háborús világnak csak a nyomorúsága maradt is rájuk, egyéb semmi. _____ H alas kulturünnepe. Fctlöp Sándor beszéde. (Elmondotta május 6-án este a Vá­rosi színházban tartott hangversenyen) A múzsák, kik a háború ide­jén hallgattak, a gyászos fegy­verlerakás óta jobban ura kodnak a bánatos magyar le kékén, m nt valaha. Amióta fájdalommal nyög­jük a Szózat kemény igéit, „any- nyi szív .... ész, erő és oly szent akará! . . . “, amió:a az események kegyetlensége földulta egész erkölcsi világunkat, amióta keservesen csalódtunk a két alap vető fogalomban a jóban és igaz­ban. A hivatalos lap közli a kor­mány rendeleté;, amely sze­rint a pénzforgalom ideigle­nes szabályozásáról szó'ó tör­vény május 5-én lép éle be. E rendelet kapcsán a pénz­ügyminiszter rendeleti eg sza­bályozza az uj államjegyek forgalotr.b hozatalát. A ren­delet szerint az ál ami jegy­intézet működését a később megái api andó időpontban fogja megkezdeni. A pénzfor­galom rendjének biziositása érdekében azonban a pénz­ügyminiszter a 10.000, 5000, 1000, 500 és 100 koronáról szó'ó áilamjegyeket mármost kibocsájtja, a kibocsájtás ki­záróan az osztrák-magyar bank felülbélyegzett 10.000 és 1000 koronáról szóló je­gyeinek kicserélése végett történik. Az igazságtalan, rossz világból az érzésekhez menekülünk, avval a sejtelemmel, amit ész. erő, aka­rat elveszitefi ek, — lelkünk egyen­súlya- legalább a feledés óráira — megtaláljuk az érze mekben: a harmadik alapvető fogalomban a szépben. Ezért áhitjuk, keres­sük a szépe , a művésze et. S amit hiába vártunk a háború idején, talán a ránkváró balvég zet sejtelme nem engedte, hogy egy ihletett költő megtalálja a létünkért vivőt véres usák kö­zepette azt a hangot, mely egy nemze szivéhez szól: azt meg­hozta «ekünk a gyász, a szenve­dés kora. Papváry Elemérné ma­gyar Hiszekegy-je a maga rövid­ségében is gyönyörűen fejezi ki a balsors tépte népnek hitét bi­zodalmát. Mintha a harcban hi­ába küzdőt: erős férfi és a for radalmaknak meghibbant férii- karikaturája helyett a magyar nő lépe t volna előtérbe, a maga érzésvilágával, sebeket gyógyító bizoda mával, uj éleire támasztó hitével. Ma este is a magyar nők gyűj­töttek össze bennünket A lege­gye emesebb művészet, a zene, segitő karját nyuj ja egyik Ha­A kicserélést az Osztrák- Magyar Bank budapesti fő- imézete és magyarországi fiók ntézete , külföldön és a megszállott területeken pedig a pénzügyöm szter által kü­lön intézkedéssel megjelö­lendő helyen végzik. A bank­jegyeket teljes névértékben, minden levonás nélkül cse­rélik ki álianijegyekre, A kicserélés határideje május 9-től 25 ig terjed. * A fenti hivatalos érlesi és- se) szemben a ha asi Gaz­dasági Bank, — a mely az Osztrák-Magyar Bank iiteni exponense — arról értesíti a közönséget, hogy az 1000 és 10.000 koronások becse­réléséi még nem kezdte meg, a becserélés időpontját majd kihirdet. mupipöke rokonának a hegedű­nek ifjú, bájos halasi művésze, kezet fegva a zongorának pes i viruozával, zenei hangokkal a- karja megvetni alapját egy mű­vész-háznak, hogy hajléka legyen végre díszes ot hona a hajlék­talan halasi csipkének. Ezen az alapkötete en örömmel látjuk kö­rünkben a kis Hamupipőke ne­velő édes anyját, Markovics Má­riát, kereszt szüleit, a Halasi Jó­tékony Nőegyletet, bérma-anyját dr. Thuróczy Dezsőnét és hatal­mas pártfogójának, a Háziipari Szövetségnek képviselőjét, báró Szterényi József ő nmltsgát. Há­lásan köszönjük, hogy nagymérvű elfogultsága között is szakított idő-, hogy városunkat megtisz­telje s a háziipari kiál itást meg- je'enésével emelje. Jélese t hal ani a széles látókörű férfitól a kijelentést, hogy a halasi csipke különb ér­tékesebb a brüsszelinél, a belga, a spanyol, az olasz varrót; csip­kénél ; hogy a Háziipari Szöv, meg akarja hagyni ez ékes virá­got a maga Termőföldjében, Ha­lason, hogy saját házat akar neki szerezni vagy épitetni. Ilyen megértő, nagylelkű párt­fogás mellett, a 19 éve tengődő szegény Hamupipőke leveti ma­gáról szegényes ruháját, tündéri szépségével hatalmas idegen ki­rályfiak figyelmét, szivét fordítja felénk, hirt visz rólunk, legázolt csonka hazánkról Berlinbe, Pá- risba, Londenba, New-Yorkba segitő társunk lesz abban a nagy munkában, amelyel ma minden igaz magyar törekszik szorgal­mas munkával újra épiteni. ide­gen nemzetek figyelmét művészi szépséggel felénk fordítani, cson­ka hazánk íerüle i épségét visz- szaállitani. Adja Isten, hogy akik itt vagyunk, mindnyájan megér­jük. ElmaradUadúmagyarázat“ Megtartja-« Lörinczy? Lapunk ólvasói elég élénk levelezést folytatnak ve ütik. Ebben a számban is több le­velet közlünk, melyeket köz­érdekből Írnak hozzánk olva­sóink. Egyik ilyen levélíró aziránt érdeklődik, hogy „mi­ért marad el a múltkor pub­likáló u án Lörinczy aljegyző magyarázó előadása az adó­ról“. Igen nagy volt az ér­deklődés a.,magyarázat“ iránt az adófizetők soraiban. Mi megadtuk volna erre a választ, de időközben, — a mű t szombati rendkívüli vá­rosi közgyűlésen Szekér Pál városi képviselő is hasonló érdeklődést tanúsított felszó­lalásában. Lörinczy válaszolt, hogy őt azzal gyanúsítják meg, hogy az esetleges sérelmes vagy igazságtalan adókivetésnek ő az oka. Ez szerinte nem igaz. Tájékoztató elő. dását meg­fogja tartani. Ő azt sem bánja, ha megabcugolják. (!) Mi csak azt nem értjük, miért abcugolnák meg. — Szabadság tavaszi munkára. Tényleges állományú katonák, legények és al isztek mezőgazdasági munkák végzésére három he i szabadságot kaphat­nak. Az 1898- iki évfolyanibeliek előnyben részesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents