Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-04-30 / 35. szám

Hiszek egy istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Ul. évfolyam, 35. szám. Kiskunhalas, 1921._____________________Szombat, április 30 ELŐFIZETNI DIJAK: -Egynegyed évre • ... 40 korona >Ege*z évre........................160 „ Egyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagyfái Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Városházépület. Nagytözscfe. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona Holttá nyilvánított T urcsik-ügy. Gyakori példák azt igazol­ják, hogy a hivatalosan holttá nyilvánítottak még távolról sem haltak meg, hanem jó egészségben térnek vissza. A „Halasi Újság“ egy év­vel ezelőtt kezdte az egyizben már eltemetett Turcsik-ügyet szóvá tenni, addig mig |az obskúrus ügy a városi köz­gyűlés termébe nem került, ahol hat-hét közgyűlésen ke­resztül élénk izgalmakat oko­zott. Pofozták az ügyet, jobbra balra, előre és hátra. A tár­gyalás során Zilah dr. erős filippikákat dörgőtt, mosa­kodtak az érdekeltek, egy bizottsági tagnak egy órán keresztül vérzett az orra, egy másikat széksértésért elitéltek száz koronára, volt zugás, felháborodás, rakétasistergés és puffogás. Egy éven át tartott ez a mu'atság, mig a szerdai köz­gyűlésen a íanács azt java­sold, hogy fejezzék be egy- szersmindenkorra ezt a ké­nyes ügyet. Javaslatát — amelyet a közgyűlés elfoga­dott — a Turcsik-ügy meg­vizsgálására kiküldött bizott­ság és a helyettes városi tiszti ügyész véleményével in­dokolja meg, hogy aTurcsik- ügyből kifolyóLg senki ellen sem lehet b;rói utón kárté­rítéssel élni, tehát nem érde­mes az üggyel tovább fog­lalkozni. A Turcsik-ügy tehát hiva­talból holttá nyilvánitatott. Le kell szegeznünk azt a tényt, hogy a Turcsik-féle botrányért valakinek a fele­lősséget — legyen az anyági vagy erkölcsi — vállalni kell. Azt a tényt már régen lesze­geztük, hogy Turcsik leg­kevésbé sem felelős, mert nek\ szabad kezet-engedtek. K'\k engedtek Turcsiknak szabad kezet? Amig ez a kérdés nincs tisztázva, addig ez a Turcsik-ügy nem halt meg — csak alszik és az újonnan alakult városi közgyűlésnek lesz feladata azt felébreszteni, ha ez a képviselő estület már bele­fáradt a költögeiésbe. M; résen áhunk az ébresz.ő trombitával! Ötven milliót szerzett a világháborúban. KICSODA? Glantz Sámuel volt halasi zsidó kántor. Az ország testén rágódó veszedelmes élösdiek legti­pikusabb példányára hívjuk fel az adókivető bizottságok figyelmét, Egy halasi zsidó, aki a háború előtt szegény volt mint a templom egere s ma több mint félszáz millió körüli vagyonnal rendelkezik. Egyedül ki tudná fizetni azt a 26 m llió koronát, amit hadinyereség-, jövedelem- és vagyonadó cimén /Halasra előirányoztak. Ezt a temér­dek vagyont ebben a város­ban szerezte a világháború alatt. Bort szállított a hadse­regnek és ebből gazdagodott meg, azután kicsiny volt neki Macedonia, itt hagyta Halasf, felköltözött Budapestre, hogy a város terhét — a 26 mil­liót — szegény kisgazdák, szabók, cipészek fizessék vér- izzadással, mert kérdés, hogy a fővárosban tudják-e, hogy Glantz Sámuel volt halasi zsidó kántor több mint ötven millió koronát szerzett szál­lításokból a világháború alatt. A bőrdiványokon pöffesz- kedő, gálléros havanna szi­varokat füstölő, vastag arany­láncos budapesti zsidó mil­liómosok utálatos tömegét szaporította. Halas ezzel a groteszk alakkal, aki itt elő­ször kántor volt, majd sza­tócs, most pedig a fővárosban lipótvárosi pénzarisztokraia. Alább hiteles adatokkal igazoljuk, hogy a háború előtt olyan szegény volt, hogy pél­dául 1913*ban és 14 tava­szán még 50 korona erejéig kértek ellene végrehajtást, de 1916-ban már kezében volt az egy millió, 1917-ben tíz, 1918-ban ped g márfélszáz- mil iónál is többel rendel­kezett. Sokan azt mondják, hogy azért veszítettük el a hábo­rút, mert elfogyott az áliam pénze. Természetesen elfo­gyott, ha csak a közvetítők, — mert Glan:z csak közve­títő volt — félszáz milliót tudtak keresni. Élénken emlékeznek még a halasiak Glantz zsidó kán­torra, aki később áz Arany János-u ca sarkán szatócs üzletet nyitót. Háborús „kar­rierjéről az alábbi sorok raj ­zolnak megkapó képet: * Nehogy csak frázis gyártással vádoljanak minket elmentünk a halasi járásbíróság irattárába, ahol meggyőződtünk arról, hogy a világháború kitörése előtt, 1913-ban és 1914 tavaszán Glantz Sándor ellen husz-harminc vég­rehajtási eljárás indult meg 50, 76. 83, 90, 103, 193, 200 stb. korona erejéig. Ilyen kis pénzek­ért hagyott maga ellen árverési eljárás foganatosítani. Hitelezői is zsidók voltak, akik perelték. Ez jellemző! * De kiü öti a világháború G nntz szimatjával elkezdett borral spe­kulálni. Az addig kopott alak átalakuh elegáns zsidóvá, aki első osztályon utazgatott, Buda­pesten a legelőkelőbb szállodá­ban szállt meg. Közben hordók­kal és földdel kezdett speku­lálni. Mennél több vér folyt el orosz szerb-, olasz-, francia- és oláh fronton, annál több millióval gaz­dagodott Glanlz. E sorok írója is ivott a fronton az oda szállí­tott halasi borokból, oh, beh sok viz volt bennük! * A szegény halasi zsidó hábom után Halason, Kecelen, Szenten­drén, Dzsidán, Pusztamérgesen, Borotán, Soltvadkerten, Buda­pesten stb. stb. szerzett földbir­tokokat és házakat. Később i t hagyta Halast s Budapesten az Andrássy-ut és a Csenged-utca sarkán rendezett be nagy közvetítő irodát. A Hungária Bank Részvény- társaság finanszírozta kezdetben vállalkozásait, amikor szerencse- csillaga felfelé kapaszkodott most is újabb tiz millió korona erejéig kitelezett neki ez a bank vagy valami ügyle bőlkifolyólagennyire tábláztába be magát Glantz biito­kaira . ameyek ma több mint 40 millió korona értéket képviselnek. * Megnéztük a halasi telek- könyvben, hogy miként áll ott Glantz. Nagy meglepetéssel kon­statáltuk, hogy 140.000 koronáért eladta halasi ingatlanát. Itt már nem is adófizető, tehát az adó- kivetöknek máshol (Budapesten) kell a háborúban szerzett óriási vagyont megadóztatni. A halasi kisegzisztenciák semmi esetre sem fognak kibújni az adókötelezet ség alól. Glantz is fizetni fog Budapesten. De meny­nyit ? Erre kiváncsiak vagyunk. * Kiváncsiak voltunk, hogy a halasi zsidók miként vélekednek Glantzról. — Glantz ügyes ember, — mondották többen is. — Szép hangja van. Igaz, hogy a háború alatt gyorsan meggazdagodott, de újabban rosszuí spekulált a borral. Harminc koronás borokat vásárolt, ami ma 17—18 koro­nára ese t. Ezen 8—10 millió koronát veszített. Nem hisszük, hogy ma volna néki 40—50 mil­lió korona vagyona, sőt az a véleményünk, hogy bukófélben van. Bécsben árusítják — a halasi harangokat. Néhány hónnappal ezelőtt megirtuk, hogy a világháború ala‘t Magyarországon hadi­célra elrekvirált harangokból — amelyeket Bécsbe szállí­tottak — rázgálicot készí­tettek az osztrákok s azt drága pénzen vagy inkább élelmicikkért árusítják a ba­lek magyaroknak. Bécsböi most az az érte­sítés érkezik, hogy még sok

Next

/
Thumbnails
Contents