Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-04-23 / 33. szám

Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. III. évfolyam, 33. szám. Kiskunhalas, 1921. Szombat, április 23 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • . . . 40 korona Egész évre..................160 E gyes szám ára 2 korona Főszerkesztő: fér.Nagynál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Ären. . r Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhi \ atal : Viroshásépillet. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 3 korona, Jogos védekezés a sérelmezett adókivetés ellen. Hogyan (reif eljárni a közszemlére kitett adöfétejek észrevételezését illetőleg? A halasi adóprés. Csonka-Magy Tország min­den lakosának éreznie és tudnia kell. hogy ez a sze­rencsétlen ország nem ke- rüihe i ki a teljes anyagi bu­kást, hacsak nem veszi tel­jesen igénybe polgárainak adózó képességét. Ha mind­járt vért izzadunk is, ki keil préselnünk magunkból azt az anyagi áldozatot,amelyetadó- fizetés alakjában követel tő­lünk az álamhatalom. Így van ez és nincs másképpen Nagyon természetes dolog azonban az, hogy az áliam nak nem !ehet céIj:az,hogy a rendelkezésére ál ó adó­alanyokat elpusztítsa, — úgy tegye tönkre, hogy a jövőben már mit sem követhessen tőlük. Hegedűs pénzügymi­niszter v n olyan jó pénz­ügyi politikus, olyan jó ha­zafi, hogy nem vállalkozna ilyen nemzetgyilkos munkára, mert az ilyen pénzügyi po­litika egyenlő vo'na a hara­kirivel. Amikor tisztában vagyunk a magyar kormány bölcs és becsületes szándékával, mél­tán elvárjuk a végrehajtó kö­zegektől azt, hogy az adó­kivetésnél íthe őleg igazsá­gos legyen s minden egyéb­től eltekintve, ne gyorsadó módjára intézze a kivetést, hanem úgy, hogy az meg­értésre és megnyugvásra ta­láljon az adófizető közönség soraiban. Igaz, hogy kissé soka1 kö­vetetünk a végrehajtó köze­gektől amikor azt k várijuk, hogy munkájuk „megértésre és megnyugvásra“ t Iá jón, mert a magyar sohasem sze­retet adót fizetni. Mos mi­kor fokozott adómegterhelés­ről van szó, elkerülhetetlen sokak felhördülése. De nem is az a fontos, hogy sokan vannak, ak k ide­geskednek, hanem az, hogy ez a kivetés ne úgy történ­jen, hogy tömegesen mene­küljenek ki a nagyobb adó­zás alól o yanok, akiket job­ban meg kellett volna ter­helni s v szont ezek terhei olyanok vá latra helyeztesse­nek, akik gyöngébb adóala­nyok s ezáltal anyagi pusz- tulá ba kerge tessenek. Az adókivetések, különö­sen pedig az azt megélőző hivatalos és nem hivatalos pourparlék, úgy a végrehajtó közegek, m nt az < dó lá­nyok között a múltban sem né külöziék az izgalmas je­leneteket, a apt ,lan vádakat, sur ódásokat, sajnálatos té­vedéseket stb., pedig akkor még aránylag könnyebb te­herről volt szó. Most ped g a panasz viharosan háborog A végrehajtó közegek meg- őrlötf idegeit sem irigyeljük, de ha végighallgatjuk a sú­lyos adókkal terheltek pana­szait, egy olyan nagy pör halmozódik össze elő tünk, amely még a Tisza-pörnéi is komplikáltabbnak tűnik fel elő tünk. Ebben a pörben a sajtó sem vádló, sem védő, leg­kevésbé pedig biró — nem lehet. A hadinyereség-, jövede­lem- és vagyonadó címén Halasra előirányzó t negyed­száz millió körűi elirányí­tás elosztása elleni panaszok­nak Van orvoslása. Van jo­gos védekezés a sérelmezett adókivetés elten. Melegen ajánlom tehát polgártársaimnak, kogy szív­leljék meg lapunk mai szá­mában „Jogos védekezés a a sérelmezett adókive és el­ten“ cím alatt irt c kket, az abban irt tájékoztató sorokat s ha valaki sérelmesnek tartj i magára nézve a kivetést, akként járjon el, hogy jogos érdekeit megvédelmezhesse, mert a valódi vagy képzelt sérelmeket zúgással orvosolni nem iehet. —ir. Csonka Magyarország nem ország! Egész Magyarország — nmyország! Ezen a héten helyezik közszem lére a városi adóhivatalnál az 1917., 1918. és 1919. évre hadi­nyereség-, jövedelem- és vagyon­adó fizetni tartozó polgárok név jegyzékét (lajs romát). Ez a laj­strom hivatalosan megálinpiiott nyolc napra .endelkezésére áll mindenkinek, azt bárki megte- meg ekintheti, megnézheti, úgy a maga, mint másik polgártársa kivetési ervezetét Ha valamelyik tétel ellen észrevé ele van ész­revételeit a közszemléié ki étel utolsó napját kővető 14 napon he fii a Budapestvidóki M. Kir. Pénziigyigazgatésághoz (Buda­pest, V. kér., Szalay-u. 10—12. sz.) címezve, bélyegteien Írásban postán, ajánló tan adja be. Figyelmeztetjük az adózékát, hegy a 'kitűzött határidőket pon tosau tartsák be. mert elkésve semmifé e észrevétel sem vesz­nek figye embe. Észrevéte eik irasba foglalásakor e! ne felejt sék, hogy jállitásaikat hitelt ér­demlő ada okkal, okmányszerü- leg igazolják, támogassák; ami­ket az észrevéte ekben elmonda­nak, azokat igazo ni is keli. Nem élég csak azt mondani, hogy sé­relmes, naert igy, mer úgy, — hanem csatolni ke 1 például az iparosnak és kereskedőnek, hite­lesítet könyveik alapján, nyere­ség és veszteség számla kivona­tokat, hite es alakban, vagy más forgalmi adatokat feltüntető hi­teles adatokat: a szölőgazdák- nak hitelesített adatokat arré , hogy metyik évben, hány hekté bora termett, kinek adta el, me­nyiért ? Mennyibe került a szőlő megrrunkáltatása, perme ezése, kötözése, trágyázása, kapás bér, szóval mindazon kiadási tétele­ket, melyek igazo jak, hogy a szőlő fenntartása ho'danként mibe kerüí? A jövedelmiből azokat a tételeket, amelyeket az adózó a maga és csa árija éle zésére és ruházkodásra fordiioa. nem szá­míthatja bele a kiadásaiba. Iga­zolja mikor, hány hektó bora termett és kinek adta el; kérje­nek erről egy igazolványt, a vevő tői pedig elismervényt, illetve számla kivonató és azt hiíele- sitiessék. A mezőgazdák, ha a földjük haszonbérbe, felesbe, harmados­ba volt kiadva, szerződésük hi­telesített másolatát csatolják; jó­szágállományából eredő jövedel­müket elfogadható módon igazol­ják. A rossz homokos földek minőségéi, talajviz által elfoglalt terű etek nagyságát szintén iga­zolják. Az ingatlanokat terhelő tartozások évvégi összegére és kamatokra vonatkozó a hitelező intézet által adott igazolványokat csatolni kell. A románok és kommunisták által okozott károk, amennyiben a vagyont és jövedelmet csök­kentették, annyiban jönnek figye­lembe, ha az illető igazo'ja, hogy állatjaiból és terraényeibél meny- nyir vittek ? Az adópótlékek (bírság) e.ieni észrevételekaéi hiíelérdemiően igazolni kell, hogy az adózó miért nem adóit vallomást 1918 augusztus 15 él szeptemb. 15-ig 191 § december 1—-31-ig', 1920 szeptember 1—31 ig e! elő egy hónap ala t? Egyébként a pénz- Sgyigazgatóságban meg van a be átás ennek a kérdésnek az el­bírálásánál a helyi körülmények mérlegelésére. Az észrevételéi után az illető adózó kap határozatot a pénz- ilgyigazgatőságtól arról, hogy mennyi adé van rá kivetve? Ez ellen a végzés ellen a kézbesí­tésiéi számítót 15 napon beül lehet felebbezni a helyi adófei- szótamlási bizottsághoz, ennek a határozata ellen a közig, bíróság­hoz. Tehát minden tekintetben meg van a módja és ideje annak hogy az adózó igazságos adója megá lapitassék. B»-- írni mii— i.iiiciw — - I ■ - jrmmm■ Csak augusztusban kezdődik a pénzkicserélés ? A bankjegyek kicserélését, eddigi nyilatkozatai szerint* május közepén akarta megkezdeni a pénzügyminiszter* Egyik fővárosi lap közlése szerint azonban most elha ározta, hogy a pénzkicserélést csak augusztus elsején kezdi meg, A hirt fenntartással közöljük, mert más forrásból viszont úgy értesülünk, hogy a kicserélés május 12-én megkezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents