Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-08-04 / 31. szám
m KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 4. Kik *ogo5ultak földigénylésre ? A földDirtokrsforin Hlyében a bizottsági tárgyalások befejezéshez közelgőnek, A legtöbb esetben megegyeztek ; az ellentétek kiegyenlítődtek Az uj, bizottságilag jóváhagyott részletek értesülésünk szerint a következők: A földet igénylők sorrendjét a kővetkezőképp állapították meg: 1. Hadiözvegyek és hadiárvák. 2. Mezőgazdasággal foglalkozók, a kiknek semmi földjük nincs. 3. Törpebirtokosok. 4. Közalkalmazottak, kisiparosok és hadviseltek. Nem kaphat földet az, a ki gondnokság alatt áll, a ki államellenes magatartást tanúsított, a ki közismert munkakerülő. A földmunkások három, a törpebirtokosok tiz s a kertgazdaságra törekvők egy holdon túl is kaphatnak földet, a hol szabadiéiból történik nagyorb terület földarabolása. A kisajátítás kérdésében az eljá- jist a ' irályi bíróság végzi. A felek részére az Országos Birtokrendező Bíróság az igények eldöntésére bizottságot küld áci, a mely egy királyi bíróból és a melléje rendelt szakértőből áll. A bizottság a kérelmet felveszi, megteszi észrevételeit és egyezséget kísérel meg a felek közt. A mennyiben sikerül egyezséget teremteni, ezt végrehajtják. Az érdek sít felek kölcsönös meg állapodása esetén is helye van köz- érdéiből a felebbezósnek. Minden döntést jóváhagyásra fel kell terjeszteni az Országos Birtokrendező Bíróságnak. A kisajátítás alól való mentesség kérdésében még nincs döntés. Nem cél a nagybirtokok feldaraboláss, de az a vélemény, hogy mivel a nagy birtokokat igen súlyos adókkal fogják megterhelni, már a közel jövőben, a n: gybirtokosok maguk fogják birtokaik egy részét fölajánlani. A földigény kielégítését megelőzően a törvóny felhatalmazza a föld mivelésügyi minisztert, hogy mint legsürgősebb szükséget, a házhelyek ügyét rei ieieti utón izabályozza, nevezetesen felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a házhelyeknek szükséges területeket lefoglaja és az igényjogosultaknak még ebben az esztendőben átadja. Hogy ezeket a házhelyeket a teljesen íöidnélkülieknek tulajdonába adják s vagy csak bérletbe, arról az ősz folyamán döntenek. Kitérőn vsaitok Hoffher-S chrantz gyártmányú 6os7*es szántóekék kézi és motorhajtásu szecskavágók, páros és páratla sorú vetőgépek, repavágók, csöves tengeri darálók, gabona darálók, morzsolok, boronák. Elsőrangú gépzsir, gépolaj, cséplőszén. Kőim Sebestyén vasáruháza Kossuth utca. Leszállifják-e a beszolgáltatandó gabonamennyiséget ? — A vetesterü‘et8k bejelentése. — Az egész országban megállapítok ták, hogy az egyes városoknak mennyi gabonát keli beszolgált&íiiok. Halasra uózve is megtörtént a kive tés, amelyet azonban a gazdaközonsóg tulmagasnak tart és felterjesztésben kérte a közélelmezési minisztertől annak leszállítását.- 'f ' Mint é^eíülüT&Irtz ügyben a kilátások fcedjfegjjiir és valószínű, hogy a város kérését a közélelmezési Miniszter teljesíteni fogja, a • « f* e 4» • • • «<1» o «»i Itt, említjük meg, hogy S13 termelő, megidózósük daczára, vetés- terü lteiket nem jelentették be. Ezeket a közélelmezési hivatal úgy tekinti, mint akik szándékosan akarják eltitkolni készleteiket. Ezeknek neveit felterjesztik a közélelmezési minisztériumba. A rendelet szerint a fentieknél a rájuk kivetett mennyiség kétszeresét kell beszolgáltatniok, még pedig felét ingyen. Kivonulnak-e a szerbek ? Az utóbbi napokban a demarkációs vonalon többen jöttek át Jugoszláviából. Elbeszélésekből és az előbbi megállapításokból, mindinkább világosabban áll előt tünk az elszakított magyar országrész sorsa és a szerbek ténykedés. ' fígés^ Bácska egy forrongó, de egyutlal ostromlott várhoz hasonlít. A magyarok minden alkalmat megragadnak, hogy magyarságukat fenntartsák ; ezzel szemben a szerb szurony félénken szemlél minden eseményt, mindenben ellenséges ténykedést keres. A szerbek most mindenütt megkezdték az adók behajtását. E tekintetben nagy szigorral járnak el. A régebbi rablások, fosztogatásak most úgy látszik ismét megujjultak, sűrűbbek lettek. Igen sok helyről az értékesebb tárgyakat Szerbiába viszik. E mozzanatok kapcsán sokan azt vélik, hogy ez a közeli kivonulásnak jele. Az ugyanis tény, hogy sok állomáson egész vaggonsorok állnak ilyen módon összerabolt holmikkal várva az ország belsejébe való szállítást. A szerbek a megszálló csapatokat több helyen legújabban kicserélték. A magyar határ környékén uj csapatok váltották fel a régieket. Emiatt a he tárzárt megerősítették. így történt ez Bácsalmás vidékén is. Ez eseményekből keletkezett Baja közeli kiürítésének hire. >#•»< Felterjesztés a gabonaárak leszállítására. — Csökkentsék a liszté rakat 1 — Scabó József képviselő <t következő indítványt jegyeste elő: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az 1920. évi termésből eredő és köz- czélokra beszolgáltatandó búza, rozs, kétszeres és árpa térítési árának megállapításáról szóló rendeletet mó do8Ítsa olyképpen, hogy a közczé lókra beszolgáltatandó száz kilogram tiszta súlyú búza térítési ára 500 korona helyett legföljebb 300 korona. 100 kilógram tiszta súlyú rozs, kétszeres és átpa téritési ára 400 korona helyett legföljebb 250 korona legyen. Ezzel kapcsolatban módositassék a közfogyasztás ezéljzira igénybe veendő termésekből előállított őrlemények árának megállapítása tárgyában kiadott rendelet olyképpen, hogy a lisztárak a föntebb módosított 3a bonaárakkal arányban álljanak. Utasitsa továbbá a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az ellátatlanok részére kiszolgáltatandó maximális fejadag hónaponkint legalább 12 kilogramra emeltessék és ez az ellátás mindazokra kiterjesztessók, a kiknek évi jövedelmük a 36.000 koronát meg nem haladja. A nemzetgyűlés rövidesen dönteni fog, hogy helyt ad e e kérelemnek. ' Ellopott jószágállomány. 70 ezer korona értékben juhot és bárányt lopott. Kovács-Tápai Miháíy Tompa-kele- biai lakos f. hó 21-én esta Prónay- faiva községhez tartozó Harka csárda udvarából 61 drb juhot és 43 darab bárányt lopott el. A károsultak Kertész Kálmán éa Nagy József majsai lakosok voltak, kiknek feljelentésére a nyomozás megindult. A csendőrség gyanúja mindjárt Kovács-Tápai Mihály ellen irányult, kit múlt hó 24 éa el is fogtak. A tolvajt a halasi járásbíróságnak adták át. Hirdetmény. A kiskunhalasi kerületi munkás- biztosító pénztár értesíti a Kiskunhalason lakó tagokat, hc0y augusztus hó 1 tői a pénztár rendelőintézetében a rendelőórák vasárnap kivételével naponként délelőtt 7-től 8 ig és délután 2-től 3 óráig tartatnak* Délelőtt 7 tői 8 ig rendel: dr. Molnár Kálmán. Délután 2 tői 3 ig dr. Kun Andor. Azok a betegek, akik az állomásról indulva a müut jobb oldalú városrészében laknak, dr. Molnár Kálmán, a baloldali városrészben lakók pedig dr. Kun Andor kezelése alá tartoznak. Fekvő betegek a rendelőórák alatt jelentendők be, kivéve * sürgős szükség esetét. A Kiskunhalasi Kerületi Munkásbiz- tosito Pénztár vezetősége. Nem osztják ketté Pestmegyét. (Fővárosi munkatársunktól.) Már évek óta kisért Pestmegye felosztásának gondolata. A háború előtt úgy tervezték, hogy három részt kerekítenek ki belőle: a felső marad a tulajdonkópeni Pest megye Budapest székhellyel; a második len - ne Kecskemét megye és a harmadik megye székhelyért futtattak Halas, Kiskőrös, Kalocca és Felegyháza. — Akkoriban legnagyobb esélye volt Halas városnak. A háború mint sok mindent, úgy a megye felosztást is levette a napirendről Az ősszel Kecskemét azonban újra felelevenítette a felosztást, még pedig oly formán, hogy az ilso rész külön megyét alkotna az ott levő városokkal, 8 Kiskun-vármegye nevet nyerné. A felosztás 8 formája, a a megoldás ilysn módja, hogy Kecskemét kapná a második székhelyet, nem találkozott a/; érintett községek, városok tetszésével. Vagy 22 község és a városok közül Gzegléd és Félegyháza jelentették be tiltakozásukat és inkább a régi állapot fentartását kérték mint a fenti megoldást. A tiltakozásnak meg is lett az eredménye, mert értesülésünk szerint illetékes helyen egyelőre elejtették Pestmegye felosztásának tervét. A felosztásról különben a megye alispánja, a gór asz tó Tivadar így nyilatkozott: — Kiskun vármegje felállítása úgyszólván egyedül Kecskemétnek lenne az érdeke. A nagy alföldi városnak régi, titkos vágya teljesednék be azáltal, hogy megyei székvárossá válnék. A szóbanforgó községek érdeke egyenesen ellentmond ennek a törekvésnek úgy gazdasági, mint közigazgatási és közlekedésügyi szempontból. — A pestmegyei falvak népe gazdaságilag mindenképpen Budapest, az ország legnagyobb felvevő gócpontja felé gravitál. A földmives a fővárosban tudja a legjobban és a legbiztosabban értékesíteni felesleges terményeit és élelmiszereit. Egyszersmind Budapesten szerzi be a legelőnyösebben és a legolcsóbban ruházati és egyéb szükségleteit. Es ha már felutazik Budapestre, itt egy bajjal, könnyűszerrel elintézheti mindenféle ügyes-bajos dolgát. A fővárosban m;ndent együtt talál: pénzügyigazgatóság, törvényszék, minisztérium, képviselőház, hivatalok, üzletek takarékpénztárak — itt mind egy csomóban vannak, ami viszont Kecskemétről már nem mondható el. — De legfőképpen ellene szól a . régi Pestmegye kettószakitásának — száz egyéb szemponton kívül — az államkincstár érdeke. Az amugyis erősen megterhelt államháztartás nem terhelhető meg — fölöslegesen — egy uj vármegyei közigazgatási apparátus százezre' re menő költségeivel. ••••••••••••••••A naaaaaaaaaacaaaíiixiaíxaczaaaaa § Erdélyi Lajos I n droguista KISKUNHALAS. Gummiárnk, kötszerek, Vegyszerek, háztartási, Állatgyógyászati cikkek Valamint fényképezőgépek és összes fényképészeti vegyszerek, Lemezelőhivások, valamint teljes kidolgozásra t r elfogadtatnak, a 1 caaauauixiaacsaLjoaaaaa ixjacaa
