Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-21 / 29. szám
KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE juliusSl. Messze, ahol a magyar szó sokkal megha- tott&bban, ünnepélyesebben hangzik el az ajkakról, sínylődnek még miü- dig magyar véreink súlyos fogságban. A szibériai kemény tél lehelete talán már nem fogja megérinteni orezáikat; a hóviharok rettenetes veszedelmeire talán már a magyar hazában, a szerető családtagok körében fognak ismét visszaemlékezni. Jönnek haza . . . Némelyek hajón szelik át az* úczeánt, némelyiknek saruju orosz hon, poros utjain rongyolódik, miközben gazdája ezer viszontagságon megy keresztül. Jönnek . . . Szivükben a rég nem látott haza képe. Lelkűkben soha el nem szunnyadó Hazaszeretet. Hátuk mögött végtelen sok szenvedés, előttük a munka, megpróbáltatás. Mert a haza, a szerető anya szintén lerongyolódott, ki nem képes magzatját feiruházui, gyámolitani. De ismeri gyermekét, tudja : nem fogja magát elhagyni, hogy erőt fog kapni az any afóidtól a további erőpróbára, amelyből a megelégeaós, jólét fog kiviruini. Jönnek . . . Eiébü* küldjük a nemzet háláját, szerzetét, ragaszkodását. A i’umáook pusztításai Szentesen. — 94 millió kárt okoztak. — Mindenki előtt élénk emlékezetben vanoak azok a vandál pusztítások, amelyekben része volt az országnak a románok ittléte alatt. Kirabolt falvak, városok, gyárak jelzik e szomorú korszakot. Még sokkal rosszabb volt ennél a Tiszántúl helyzete. A románok itt teljesen otthonosnak érezték magukat. A lakosság javait alaposan megdézsmálták ; ezekhez járultak még ez egyéb kellemetlenségek. Ha végigmegyünk a kiürített Tiszántúl nagyobb városain, mindenütt pusztítás nyomait fedezzük fel. Szentes városában is ezt lelhetjük fel. Az oláh őrület itt a lehető leghevesebben tombolt. A városnak nagyon sok értékes ingatlanain, ugy- Bzinl ín a magánosokéin okoztak milliós károkat. A jószágáiiomány nagy részét Humánjába küldték. Önkéntes rekvi- rálásokból kifolyólag is több milliós kár érte * lakosságot. A rablások a román katonaság részéről fényes nappal napirenden volta*. Már utoljára megszokottnak tűntek fel a szentesiek előtt. A romáuok kivonulása után megkezdődött a károk felbecsülése. Ez pár heti munkát vett igénybe. A hivatalos megállapítás szerint a ro manók 94 millió kárt okoztak Szentesen. Sok idő fog betelleai, míg ezt anyagi tekintetben Szentes város kiheveri. a ____ _ Engedékenyebbek lettek a szerbek. (Javul a magyarok helyzete. — Mikor indul meg a vasúti forgalom Jugoszláviával ?) I A Jugoszláviában levő magyarok elszakítva Magyarországtól — melyet természetesen ideiglenesnek tartanak — a legutóbbi időben erősen kidomborítják magyar érzelmüket. Egész Bácska ' visszhangzik J^pYertelései k tői. hogy engedjék.m'^pékik minden téren a magyar szó, használatát. A szerb felirásu táblák helyett legtöbbnyire már magyart lenget a szél. Szabadka, ahol eddig alig mertek magyarul beszélni, nagya»* szótól hangos. Remélik, hogy hamarosan helyre fog állni — tekintve hogy a békét már ott is ratifikálták — a békeállapot, a rendes vasúti összeköttetés. Ez természetesen sokban függ az ott lévő magyarok viselkedésétől is, kiknek ir- renaentista magatartásuk nagyban ícgja befolyásoló. a szerb kormányt a forgalom megkezdő sének halasztásában. Igen izgatja az ottani politikai köröket az innen kiinduló irrendentista mozgalom is, melynek kiéleződésétől félnek a szabad közlekedés esetén. Bankban a szerb népszámlálás is beismerte, hogy a 800 ezer lakosból 320 ezer magyar, vagyis a magyarság számbelileg is, nemcsak kulturális tekintetben domináló elem. Ezt belátva a szerbek, enyhébb húrokat kezdenek pengetni és hajlandók lennének a magyarok tömörülését megengedni, de nem nemzeti alapon, értve, hogy a fő cél a magyar hazához való visszacsatolás kivívása lenne. A szerbek jó szemmel néznék a magyar-jugoszláv szövetségi viszonyt, ugyanis azt vitatják, hogy a most keletkezett újabb államalakulatok közt Jugoszlávia nyújthat legtöbb hasznot Magyar- országnak. Bizonyos idegességgel veszik tudomásul a magyar-olassf barátságról szóló híreket, A szer- bek félnek, hogy mi Olaszország — legnagyobb ellenségük — felé gravitálunk, mely birodalom fenyegeti leginkább az alig megalakult Jugoszláviát. Utalnak arra is, hogy a tenger miatt reájuk vagyunk szorulva. Persze ez a szövetség egyik legkellemetlenebb bajukat lesze- lelné legalább is bizonyos mértékben : a. irrendentismuzt. Jugoszláviában nincs államvallás : minden vallás, felekezet teljesen egyenlő joggal bir. A magyaroknak általában az elszakított országrészeken élő nemzetiségeknek, a békeszerződés értelmében egy éven belül nyilatkozniok kell, hogy melyik állampolgárságukat tartják meg. Csak azoknak kell nyilatkozniuk, kik nem akarnak az illető állam alatvalói lenni. A magyarság körében abban reménykednek, hogy erre nem kerül a sor. Több jel alapján alapos remény van arra, hogy az elszakított országrészek sokkal rövidebb időn belül, mint legtöbben gondolják, ismét Magyar- ország részeivé lesznek. Gabonakivetés előtt. (Az ellátatlanok csökkentése. Megírta a Helyi Értesítő, hogy Halasra is bizonyos mennyiségű gabona beszolgáltatását róják ki, amelyből az ellátatlan lakosság gabonaszükségletétfogj tk fedezni Hogy Halasra mennyi gabonát vetnek ki, mint mondták nekünk a Közélelmezési hivatalban, rö- desen a hatóság meg fogja kapni. Néhány napra rá az egyesekre való ki vetés is megtörténik. az idén kik kapnak a Közélelmezés ótjáa gabonát, illetve kik lehetnek ellátatlanok, erre vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk : — Ismeretes, hogy a kormány rendelete preczizirozza, hogy kik lehetnek ellátatlanok. A halasi Közélelmezési Hivatal is csak olyanokat vesz fei az ellátatlanok közé, akiknek tényleg nincs gabonájuk s neift állrendelkezésükre anyagi eszköz, hogy magán utón szerezzék be gabonájukat. Az ellátatlanok száma most 6500, a | Hivatal ezt a számot jóval csök- i kenteni akarja. Kik lehetnek ellátatlanok?) — Az ellátatlanok sorába azokat nem veszik fel, akiknek annyi gabona áll rendelkezésre, hogy egész évi szükségletüket biztosítani tadják. Ez vonatkozik azokra is, akik cséplós alkalmával, vagy bármi utón gabonához jutnak. Tavaly akadtak olyanok is, amint most megállapították, hogy felvétették magukat az ellátatlanok közé, de gabonaszükséglet&ket beszerezték. Ennek most elejét fogják venni. Csak az lehet ellátatlan, aki tényleg arra rászorult s ez által nem veszi el azok elől a gabonát, akiknek nincs annyi pénzük, hogy gabonájukat egyszerre beszerezzék. — Az ellátatlanok az eddigi jelek szerint nem gabonában, hanem lisztben kapják meg járandóságukat. — Hogy a gazdák minél előbb megőrölhessék gabonájukat, f. hó 19-től kezdve úgy d. e., mint d. u. a Közélelmezési hivatalban őrlési tanúsítványt kaphatnak, Hílyi érdekű vasutak építése a környéken. a városok gazdasági életében* igen nagy szerepet játszanak a helyi érdekű vasutak. A tanyákat, a közeli nagyobb birtokokat kapcsolja ez be a város gazdasági életébe. A környéken nagyobbsiabásu vasút- építkezést terveznek. A munkálatokra való engedélyt a kereskedelmi miniszter újabban ismét meghoszab- bitotta. A tervek szerint a helyi érdekű vasút az államvasutak bajai állomásánál venné kezdetét, innen kiágazna •Érsekcsanád, Sükösd, Nádudvar, Császártöltés és Keczel községek érintésével az államvasutak kiskőrösi állomásáig, továbbá Hajós községtől az államvasutak kalocsai állomásához *aló csatlakozással a Kunszentmiklót— duaapaíaji helyi érdekű vasút funa- pataj állomásáig vezetne. A főgimnázium két esztendeje. (Megjelent a főgimnázium értesítője.) Vékony, 16 oldalas füzet: a főgimnázium 1918—19. és 1919—20. évi értesítője. Vázlatossá, kivonatoltan tárul elénk ez eseményekben oly gazdag időszak, amely azonban az oktatásügy szempontjából éppen nem tartozott a legfényesebbek közé. A vörös téboly a vérengzőinek, minden szép arezulcsapásának emelt csupán oltárokat; az ifjú nemzedék nevelése a legesekéi; ebb fontosságú volt előtte. A román megszállás is akadályozóig hatott. az 1918-19 tanévben 838 tanuló tett vizsgálatot. Érettnek nyilváníttatott 20 tanuló. Jeleeen érettek: Fetter Bózsika, Grósz Dénes és Práger Elemér. Jól érett lett 4 és egyszerűen érett 18 tanuló. A legutóbbi tanévben az intézetet 834 tanuló látogatta. Az érettségi vizsgálaton jelesen éretlek lettek: Antoni Miklós, Pázsit Antal és Tőrök Gyula. Négy tanuló jól érett, 16 egyszerűen érett lett. A gimnázium tauártestülete kiegészült: dr. Paulovics Károly, Gilyáa Sándor és Polgár János tanárokkal. A lefolyt két tanévben több alapítvánnyal gyarapodott az intézet jótékony alapja. A jövő tanévet szeptember 1-én kezdik meg. A javító,- pót,- éa magánvizsgák 1 ón és 2 án lesznek; az utóbbira augusztus 28-ig jelentkezni kell. A beiratások szeptember 3, 4. és 6-án lesznek megtartva. Az első osztályba lépőknek szeptember 1, 2, 8, 4. és 6 án Jelvételi vizsgát kell tenni. Babó Gábor jól beérett barackot s/ed legmagasabb napi áron. Értekezhetni Szabó Gusztáv vendéglőssel.
