Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-01-11 / 3. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG január 11. Lap-iii tton! 1848-ig Magyarországon az ősz- s trák hivatalnokok minden sajtóterméket megcenzuráztak. A magyar szabadságharc dicső éveiben eltűnt a cenzúra és a sajtó- szabadság csak 1867-ben lett visszaállítva. A világháború kitöréséig újra ismeretlen volt a cenzúra, de 1914. julius végén „hadiérdekből“ egész a háború végéig már ismeretesek voltak a közönség előtt azok a fehér foltok, amelyeket a katonai cenzorok szántottak a lapok hasábjain. Károlyiék a második hónapban már megint életbe léptették a cenzúrát, az erősödő szocialistakommunista irányzat még nagyobb ellensége lelt a sajtószabadságnak, mig a kommunista uralom alatt teljesen kiirtották a szabad szót a papirosról. A románok maguknak vindikálták azt a jogot, hogy a magyar lapokat megcenzurázzák s ezzel a „vélt' joggal ugyancsak visszaéltek. Így Halason azt is megakadályozták, hogy a „Halasi Újság“ megjelenhessen. A proletárdiktatúra bukása után a vörösből fehérre vedlett, mindazonáltal Így is veszedelmes zsidósajló megfékezésére rövid j időre vissza kellett állítani a ' cenzúrát. Kevesen tudják, hogy Halason is cenzúra alatt állanak a lapok, de arra még nem volt eset, hogy a Halasi Újság-bői egy szót is kitörölt volna a cenzúra, amelyet jelenleg, mint ügyészségi megbízott dr. Köztes Zoltán kezel. De távolról sem akarjuk azt mondani, hogy mi bebiztosítottuk magunkat ilyen eshetőségek ellen, bár irányunkon változtatást nem teszünk s ez némi garanciául szolgál arra nézve, hogy a cenzor fehér foltjai nem jelennek meg a Halasi Újság szűz hasábjain Hirdetéseket és előfizetéseket lapunk részére csakis a Nagytőzsdében vesznek fel. A Hungária-nyomda és könyvkereskedés lapunk részére hirdetéseket és előfizetéseket nem vesz fel. . YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYT fiabonagvijlss a varosban A megbízhatatlan Hadltermény r. t. — Nagyarányú akció a hadsereg és a felszabaduló területek élelmezésére. Magyarország közélelmezési viszonyai a háború, forradalom, de különösen a vörös uralom és a román megszállás miatt —- mint azt mindannyian érezzük — igen komollyá váltak. Az ellátatlanok száma nemcsak városunkban, de országszerte nagy és igazán itt az utolsó óra, amelyben még cselekedni lehet, cselekedni kell. A kormány az azonnali segély keresztülvitelére országos gabo- nagyüjtést rendelt el, még pedig főleg a nemzeti hadsereg közreműködésével és uj fő- és albizományosokkal, mert a Haditerményt erre a célra nem tartotta megbízhatónak. A nemzeti hadsereg, az uj kormánybiztos személye, az uj bizományosok minden tekintetben megnyugtathatják a termelőket afelől, hogy a beadott gabona, mely elsősorban a hadsereg, azután pedig a Duna-Tisza közötti, továbbá a minden tekintetben kirabolt Tiszántúli jó magyar lakosság szükségletét fogja kielégíteni, csakis ezen célokra fog fordit- tatni és nem lehet hogy a zsidó üzérek kezén eltűnjön. A cél igazán nemes és bár a kormány reméli, hogy minden magyar ember tudja kötelességét, szigorú büntetéseket szabott azokra, akik bármi módon a rendelet ellen vétenek. Aki készletét eltitkolja, vagy bármely módon vét a rendelet ellen kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással, vagy 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel 'büntettetik s az elrejtett készletet pedig elkobozzák. A feljelentő az elkobzott érték egyötödét kapja, a többi rész a felmerült költségek levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost saját házi, vagy gazdasági szükséglete cimén megilleti. ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ I keresztyen nemzeii sails A kommunizmus kitörése előtt a magyar sajtó tisztára zsidó volt, ezért okolják méltán, mint főbünöst, a sajtót a proletárdiktatúráért. A feltámadt keresztény és nemzeti Magyarországgal megszületett a keresztény nemzeti sa^áó is, amely megszakít minden közösséget a szé’szakas módjáira forgó zsidó sajtóval, amely ha kell, huszonnégy óra múlva ismét hozsannákat zeng, Kárnlyiék- nak, Kun (Kölnt) Béláéktiak. Halas város keresztény és ha- zaiias közönségének nagy többsége tisztában volt a fenti körülménnyel s a város falai között s a környék nagy messzeségein szivéhez ölelte a Halasi Újságot. Nem is ami lapunkról van szó, hanem a fővárosi keresztény és nemzeti irányt követő laptársainkról, amelyeket még mindig nem részesítenek Halason kellő támogatásban. Sokan megtűrik azokat a lapokatházaikba,amelyeket a Dunántúl egy községébe sem engedik be. Miért ? Mert a zsidó kolportázs (lapterjesztés) hozzájuk tolakszik keresztény ellenes nemzetrontó lapjaival. Felhívunk minden keresztény magyar embert, hogy árusító helyeken, rikkancsoknál követelje a fővárosi keresztény irányú lapokat: Nemzeti Újság, üj Nemzedék, üj Lap, Képes Krónika, Gondolat. Szózat, Virradat Uj Barázda, mindamennyi becsületes keresztény magyar újság, ezeket támogassuk, ne pedig titkos ellenségeinket, akik csak alkalmilag fehéredtek meg. ▼ ▼▼▼▼▼VVTTTTTTVTTTTTTTTT „Jó szimatja van a zsidónak — mondotta Koiozsváry Kiss István Zsanán néhány főre rugó hallgatóinak — mert hogy az mindég oda húz, ahol győznek." No, hát ez nem éppen úgy volt a múltban sem, de ahhoz már igazán nagy fantázia kel'ett, hogy: a jelenben győzzön a zsidó, Nem, még abban az esetben sem. ha — Kolozsváryra szavaz. A jó szűz dohányról a j választáskor sohasem felejtkeznek meg a derék kortesek. Mert, hogy „ögye mög a föne“ azt a rossz trafikot, már annál sokkal többet ér a szép sárga szűz do- 1 hány, amit szabadon termelhet ; a gazda. Arról szó se lehet, hogy a Keresztény Nemzeti Párt ne engedné és ne látná szívesen azt, hogy mennél többet pipálhatna és adhatna el saját terméséből a magyar. Ezért kár volt | szavalnia Koiozsváry jelölt uramnak Zsanán a szűz dohányról, : amelyet mindenki szabadon termelhet. Persze, hogy termelhet. Ki a csoda ellenzi, talán a zsidók ? VTfTTTTTTTVTMTTTfTfTTTT A szavazatszedés a választáson. A január 25-iki nemzetgyűlési választásokat mint választási biztos, tudvalevőleg dr. Zilah Benő táblabiró vezeti, akinek helyettese dr. Nagy Zoltán törvényÍ széki biró. Megalakult már a tizenegy , kerület szavazatszedő küldöttsége és ezek elnökei és helyettes elnökei a kővetkezők: 1. Felső ovoda. Elnök Farkas Dezső, helyettes elnök Orbán Károly. II. Felső iskola. Elnök Dr. Do- licsek Lajos, helyettes elnök Egyed I. Sándor. III. Munkapárti kör. Elnök Ké- tnery Gyula, helyettes elnök Dr. Holländer Ignácz. IV. Sörcsarnok. Elnök Nagy ! Szeder István, helyettes elnök Balogh Mihály. * V. Polgári olvasókör. Elnök Szekér Pál, helyettes elnök dr. Franki Áron. VI. Ipartestület. Elnök Dr. Babó Mihály, helyettes elnök Győrfy József. VII. Önképző egylet. Elnök Dr. Kozits Zoltán, helyettes elnök Tallér Antal. Vili. Rokkant egylet. Elnök Báthory Gábor, helyettes elnök Széli Sándor. IX. Bessenyei ház. Elnök Dr. Nagy Pál Ferencz, helyettes elnök Murgács János. X. Katholikus iskola. Elnök Molnár Mihály, helyettes elnök Zilah István. XI. Alsó iskola. Elnök Tóth Imre, helyettes elnök Babenyecz Kálmán. Nem értek a poiitiké hoz, én a politikával nem fog lalkoztam soha, de családom hagyományaihoz híven tudom mi a kötelességem és a jelölést elfogadom - mondotta Kolozs váry jelölésekor a Független körben. Döbbenetes szavak ezek, amelyek, ha másutt is úgy beszélnek és úgy cselekednek az emberek sötétségbe borítják ösz- szetört hazánk már-már pirkadó egét. Ha valamikor, úgy most igazán szüksége van hazánknak ügyes politikusokra és ennek az ideiglenesen megcsonkított *r- szágnak a legtehetségesebb férfiad kell a nemsokára összeülő parlamentbe beküldeni. mm v mmmm* mmmmay.mm * mm-juammmm Kortes-nóták. A beküldött kortes-nótákból közlünk újabb szemelvényeket. A két hosszabb versszak a „Jaj, de magas, jaj, de magas . . a négy rövidebb pedig a Kos- suth-nóta dalamára készült. Dózsa Zsiga sátort épit a választás napjára. Van már hozzá kommunista vü- rös-csörgős sipkája. Bent látható Thuróczy a pojáca, A halasi kisgazda-párt csodája. Koiozsváry, Koiozsváry a pártjával kirukkol. Mellette áll, mellette áll Franki [zsidó fogdoktor. És a többi kunhalasi zsidóság. Ez a helyi paraszt-párti társaság. Halas felett csillag ragyog, Én már Zoltán-párti vagyok, I Nem kell nékem Koiozsváry, Amit beszél lári-fári — zsidó [udvarlás. Zoltán Béla, Fridrich István, Tőlünk igaz szivet kiván, Ki pártütő, zsidó-barát, Hordja innen az irháját — Jeruzsálembe. A zsidók mind itt maradnak, Kolozsváryra szavaznak, Ök lesznek majd a kisgazdák: így bukik el ez az ország— s röhög [ [a zsidó. I Gazdapárti mind maradi, i Régi nóta szól hát neki: j ..Hasa hordó, a feje tök I Ilyen követ koll tinektök !■' Mög a zsidóknak.
