Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-03-03 / 18. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG március 3. ben az országban, amelyet j azért építünk, hogy szírijein j megtörjük a hazafiatlanság bűnét ? Szervezkedniök kell azoknak, akik szeretik hazájokat és meg akarják menteni a végső pusztulástól. A Move a magyarság szervezete s aki ide nem kiván belépni ezekben a nehéz időkben, az vétkes közönyt tanúsít a hazafias törekvések leghathaíósabb intézménye ellen. Értsük meg egymást: min- j den magyarnak kötelessége belépni a Move-be. Mindenkinek : férfinek, asszonynak, fiúnak és leánynak egyaránt! A Move elmondhatja magáról : aki nincs velem, az ellenem van. ^▼▼▼▼▼TTTTTTTTTTTVTTTVTT Fásitsuk az Alföldet! A .Halasi Újság* részére irta: Papp Béla budapesti erdőtanácsos II. Ezeket a területeket kell tehát mielőbb meghódítani, a legmegfelelőbb fanemekkel való beer- dősités által a nap hevétől és a 1 szelek által való kiszárítástól megóvni és haszonhajtó terüle- j tekké átalakítani. A pirtói, bodoglári, dakói és ' debeáki homok valósággal kinál- j koznak arra, hogy a buckákon ákácosok és fenyvesek, a lapo- ! sokon pedig nyárasok telepit- i tessenek. A kísérletek eredményei ugyanis azt mutatják, hogy a homok- ! fásításoknál a fekete fenyő is 1 előnnyel alkalmazható és dús ' tühullatásával a talajt hathatósan képes javítani. A feketefenyő és esetleg más fenyőfélék telepítése a homokon azért is előnyös, mert a törzsek korán záródnak és talajjavító képességük a lombfaféléknél nagyobb. /vz egyes egyedek fejlődése gyors és erőteljes s ha a nagy évgyűrűk miatt elsőrendű fűrészáru (deszka, léc stb.) nem is termelhető belőlük, faragott épületfát jó minőségben szolgáltatnak. A homokfásitásoknál jól alkalmazható még a platán, a szil, a juharok és a tölgy is. Nagyon kell azonban ügyelni arra, hogy az egyes fafajok csakis a nekik megfelelő talajon alkalmaztassanak, mert az e téren elkövetett hibák szinte helyrehozhatatlanok. Az Alföld fátlan volta a mező- gazdaságnak is nagy kárára van, mert fa hiányában sok helyen használnak még most is szalmát a búbos kemencék fűtésére, sőt még csépléshez is, holott ezt A „kaczat-tár.“ Az Istenben boldogult Köztes , István városi mérnök a „Halas“ \ cimü újság 1911. évi február 14. j számában irt cikke felé irta a j fenti cimet. „Kaczai-tár“-nak nevezi a városi irat- és könyvtárnak azt a tekintélyes részét, j amely a városháza padlásán : van rettenetes zűrzavarban. ] Augeas istállójában nagyobb ren- ; det talált Herkules, mint amilyen J rendben volt 1911-ben a város irattára és könyvtára. És az az [ állapot ma tizenkét év után vál- j tozatlan a halasi városházán. \ Sőt csak növekedett a piszok és ; még nagyobb a rendetlenség. De mit is irt Kozics István j 1911-ben erről a „kaczat-tár‘-ról? j „Látta-e már a városháza pad- j lását minden tartozékaival ? Ta- i nulságos példa s ékesen szóló j bizonyíték arra, hogy milyen 1 féltő gonddal őrzik nálunk azt, ami megőrzendő: a város könyv- j és irattárának egy igen tekinté- j lyes részét. Én egy hivatalból rendezett könyvvadászat alkalmával Iát- j tam a padlást. Szemtanúja vol- i tam a megbotránkoztató álla- j pótnak, melyről azelőtt is hal- ; lottam „mesélni“, de el eddig j nem hittem. Most már láttam i és sokat láttam. Mindjárt a be-, illetve fellé- j pésnél kiváló érzékkel egymásra halmozott könyv, —■ nyomtatvány — és iratgarmada készül a felmerészkedő nyakába borulni. Sok olyan dolgot rejt, őriz ez a padlás, melynek bizony másutt volna a helyök, melyet bizonyára nem egerek táplálékául szerzett be s nem por és piszok martalékának szánt a város, mikor megvette. Kozics ezután hosszabban foglalkozott a padláson levő nagy értékű könyvek, (közöttük több adófőkönyv) iratok stb. szomorú állapotáról, majd jóindulattal írja: „Kicsinyke jó akarattal, no meg egy kis költséggel itt is rendet lehetne teremteni s talán számos érdekes dolgot megmenteni az enyészettől és el- kallódástól, amiktől a mai „gond- j viselés“ ugyan meg nem menti.* , Tizenkét év múlva mi sem mondhatunk súlyosabb kritikát arról a határtalan slendriánságról, amelyekkel ma is .tovább kezelik" a város könyveit és iratait. Legföljebb azt tehetjük hozzá, hogy tilzalágy ajtónak és a félreeső helyek részére a padlásról hordják le a papirost. Kérdés, hogy: milyen .szakértelemmel' válogatják ki ezeket a papirosokat ? Természetesen bajos most a ! városházán valakit felelősségre vonni ezekért az állapotokért, mindenki vonogatja a vállát, s ; a por, piszok, a rendetlenség j pedig csak nő és nő . .. | t I mint trágyát az anyaföldnek kellene visszajuttatni. A gazda fa nélkül meg nem élhet. Gazdasági eszközei, szerszámai készítésénél nem nélkülözheti a fát, építkezéseinél, a szőllőmüvelősnél, komlótermelésnél, sőt még az állattenyésztésnél is a karámok készítéséhez fára van szüksége. Nem szorul bizonyításra, hogy I mennyivel előnyösebb helyzetben van az a gazda, aki a szőlőkarót, kerítésoszlopot, kocsirudat, kerékagyat, küllőt, lőcsöt, szarufát stb. a maga birtokán kitermelheti azzal szemben, aki ezt távolabbi vidékről kénytelen beszerezni, igáit e célból több napi , járóföldre elküldeni vagy éppen : a vasúti szállítást igénybe venni. Minden gazda a saját érdeké- | ben cselekszik tehát, ha hasznot | nem hajtó homok, szikes vagy egyéb területét befásitás utján I jövedelmezővé teszi s magát a ! fabeszerzés gondjaitól mentesiti. Ha a talajnak megfelelő fanemet alkalmazzuk a befásitásra, helyes gazdálkodás mellett az erdő is hoz annyi jövedelmet, mint a mezőgazdaság úgy, hogy az Alföldön még az olyan terü- i let befásitása is gazdaságos, a ! mely különben mezőgazdaságilag is megművelhető. (Folyt, köv.) Kétféle felfogás, j Bajok egy zsidó illusztráció körül. A halasi moziban előadás előtt több csinos reklámképet vetítenek a lepedőre. A „Hangya“ is rendelt egy ötletes reklámképet, amely tervszerint egy nagy hangyát ábrázolt volna, amely két első lábával egy-egy lengyel zsidót (kaftánost és pajeszest) ábrázolt volna. A reklámképet egy pesti cégnek kellett volna ! elkészíteni, de ott azt mondották, ; hogy az igy elkészített ábrázó- ’ lásban „felekezet elleni izgatás“ j van, de ők festenek ehelyett egy i másik „ötletesebb“ képet. — Jó, fessenek másikat, — ; mondotta a megrendelő. Most megérkezett a Pesten j készült „Hangya“ reklámkép, j amely egy gatyás magyar pa- j rasztot ábrázol, aki torkon ragad J egy zsidót, aki már már kiadja a j lelkét. j Ebben már nem látott a pesti cég felekezeti izgatást, mig a „Hangya“ igen és nem fogadta el az „ötletesebb“ reklámképet. Ilyen különbözők az ízlések és a jogi felfogások — a zsidó kérdésben. Az ifjúság az orosz hadifoglyainkért. Ezer meg ezer kilométer távolból is ide hallik orosz fogságban sínylődő véreink jajkiáltása. Éhínség s azt kisérő járványos betegségek majdnem felét idegen hantok alá juttatták; a többi rettenetes lelki s testi kínok között kiált mindinkább gyengülő hangon a honi föld irányában: „Hol vagy közös anyánk — édes hazánk? Hol vagytok magyar testvéreink, hogy végkép veszni hagytok bennünket ?!“ Ez a jajkiáltás szivébe markolt a halasi ifjúságnak is, most több diák jár házról-házra s a MOVE igazolványával gyűjt pénzt- és ruházati cikkeket a magyar foglyok részére. Eddig adakoztak : Kriszhaber Lajos 600 K. Rácz János, Silling Ede, Hofmeister testvérek, Vá- rady Kálmán, özv. Czurda Vil- mosné, Halasi Kereskedelmi Bank rt, Halasi Gazdaság Bank rt, Skribanek Mihály, Ádor Sándor, özv. Friedrich Alajosné, Kupa Lajos, Netik József 100—100 K, Bergl Mór, Onódy János, Malitz- kyné, özv. Vásárhelyi Imréné, dr. Kozics Zoltánné, özv. Borbás Istvánná, özv. dr. Pázsit Pálné, dr. Kun Andor, özv. Kovács Ká- rolyné, Szekér Pál, Pázsit Antal, Mészöly Károly, Erdélyi drog., Faragó Sándor, Greguss Gyula, Práger Lipót fia, dr. Szabó János, özv. dr. Dobozy Istvánná, Decker József 50—50 K. A gyűjtés tovább folyik. rrrwwrrrrrvrrrrrrrrrrrr lieMzíi előadás. Borbás Imre a magyar békefeltételekről. A MOVE propaganda bizottságának múlt vasárnapi előadásán Borbás Imre először mutatkozott be a város közönségének mint előadó szónok és ahogy a jelenlevők arcáról olvashattuk nem kevés eredménnyel. Közel harmadfél órás előadását nagy érdeklődéssel hallgatták és ezt nemcsak a mindnyájonkat érdeklő békefeltételekrői szóló beszéde, hanem az a lelkes hang is okozta, amely az egész előadásán végig uralkodott. Keményen pattogott ajkárál a szó mikor kifakadt a győzőknek a legyőzöttekkel elkövetett durva, gyilkos politilíája§e!len, „hát ezért szenvedtünk véres harctereken négy és fél esztendeig, hát ezért lett béna, rokkant oly sok ép, erős magyar, ezért van leleszórva a világ négy tája apró sirhamokl- kal, melyek véreink drága hamvai felett idegenben, jeltelenül domborodnak, ezért kellett az itthon- lévőknek sort állni a mindennapi falatért, éhesen, lerongyolódva
