Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-02-25 / 16. szám

HALASI ÚJSÁG

február 26.

Az öreg Garbaiéknál.

Elfogták Garbai Sándort. - A szülők a

Garbai Sándort, a kommunista uralom hírhedt vezérét Rózsahegyen letartóztatták. Garbai Beregszászról jött Kassára, honnan Rózsahegyen át Oderbergbe akart utazni, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy Prágába jusson, Rózsahegyen azonban annak ellenére, hogy bajuszát időközben leborotváltatta, felismerték és letartóztatták. Gar- bait felesége társaságában visz- szakisérték Kassára, ahol fogva van.

Ismeretes dolog, hogy Garbai Sándor halasi születésű ember, szülei most is itt élnek. Munkatársunk tegnap délután felkereste az öreg Garbaiékat s erről a látogatásról az alábbiakat irja :

A Hajó-utca 12. szám alatt elég széles telek belső jobb sarkában áll az öreg Garbai Gábor egy ablakos kis háza. az öreg süket is és belső baj is gyötri. A kiskertben kapálgat. A felesége Írástudó, értelmes asszony. Éppen a „Halasi Újság“ legfrissebb számát olvassa.

A férfivel nehezebben megy a beszélgetés, mert nem arra válaszol, amit kérdek tőle. Az asz- szony annál értelmesebb válaszokat ad s inkább ő beszél. A férj 7# éves, a feleség 65. A ház az övék. Az asszony sajt, túró és tejfel piaci árusításával foglalkozik, az ember — ugy- mondja — már munkaképtelen.

Kérdéseimre elmondja az asz- sz.ony, hogy Sándor fiuk Halason született, a református elemi iskolában járt hat osztályt. Ezután Kladeknél dolgozott mint kőmives napszámos fiú. 20—30 krajcár napszámot kapott. Tizennégy éves koráig maradt Halason, de már itt erősen bújta a szociálista újságokat és egyéb nyomtatványokat. Felment a fővárosba s ott kőmives inas, majd segéd lett.

— Nekünk sohasem irt levelet s csak nagyon ritkán látogatott meg minket, — mondotta az öreg Garbainé. — Legutoljára ezelőtt két évvel volt nálunk. Feleségét Peterdi Zsófiának hívják, van egy nagy leányuk is. A proletárdiktatúra alatt sem érintkeztünk Sándorral, aki anyagilag sem segélyezett bennünA Hajó-utca 12. sz. alatt, gyermekről.

két. Egyszer a leánya itt járt valami népbiztossal, akkor szemrehányást tettem unokámnak, hogy: apja miért lett kommunista ?

— Károlyi vitte bele, — válaszolt az unokám. — Az apa leakart mondani, de Kun Béláék azt mondták neki hogy: vagy velünk maradsz vagy megdög- lesz.

Kértem az unokámat, vegye reá az apját, hogy hagyja ott a kommunistákat.

— Most már nem lehet, röost már késő, — mondotta a leány.

— Miért nem látogat meg minket az apád ? — kérdeztem az unokámtól.

— Nem jöhet, mert azt hiszik, hogy mindent idehoz, — válaszolt ő.

Pedig az unokám sem hozott semmit, csak vitt — élelmiszereket.

— Maguk sem látogatták meg Budapesten a fiukat ? — kérdeztem az öreg asszonyt.

— Amikor hallottam, hogy elfogták Sándort, én felmentem Budapestre, de nem beszélhettem vele. A menyem rám támadt, hogy miért mentem fel. Különben a menyém az oka, hogy Sándor minket anyagilag nem támogatott, mert mindig azt mondta, hogy a parasztnak, a kofának halomszámra áll a pénz odahaza.

— Van még több gyermekük is ?

— Igen Garbai Gábor, de ő soha sem volt szocialista sem. Most rendőrparancsnok Nagyká- tán. őt a kommunisták halálra ítélték, de megszabadult. Egy fiam elveszett a világháborúban, aki után havi 106 korona 50 fillér segélyt kapok

— Maguknak van házuk is és szőlőjük is ?

. — Csak ez a ház a mienk, a

} szőlő, amelyben mi dolgoztunk I Sándoré volt. 1905-ben vette és ! 1918. őszén eladta. A vételárat ! is ő vette fel.

Úgy az öreg ember, mint az asszony nagyon fájlalta és elítélte fiukat azért, mert kommunista lett s erősen hangoztatták, hogy csak Kun Béláék megfélemlítésére maradt köztük.

— Vizért. vizért 1

De azután kénytelen volt elnémulni, mert a brutális katonák puskatussal kezdtek fenyegetőzni. Innen átkisérték őket a román katonai állomás parancsnoksághoz, ahol egy szalmazsákon egy letartóztatott fiatal ember hevert. Sek vita utánvégre elfogadtákKrus- pir igazolását s veie együtt Jónás is kiszabadult az üres vizes kancsóval, de a nagy zűrzavarban beléjük kapaszkodott és velük ment az a letartóztatott fiatal ember is, aki beléptükkor a szalmazsákon hevert. Ennekazarcképesiga zolványamelyet a románok szintén nem fogadtak el, Jónás tanárnál maraut, aki most ezt azzal adta át szerkesztőségünknek, hogy juttassuk el tulajdonosának. Az igazolvány Farkas Lajos 23 éves kiskunhalasi lakosé, a fénykép után Ítélve cs nos fiatal ember. Természetesen Jónás tanár nem tudta, hogy karcolat is lesz ebből a kis publikációból. Nem volt elég ovatos.

Majd elfelejtettük megírni, hogy az izgalmas éjjel Jónás tanár üresen vitte haza a vizes kancsót,

TTTTTTTVmWVTTVVVTTVTf

HÍREK.

Naptár.

{

25. Szerda. Kath. és ref. Mátyás.

26. Csütörtök. Kath es ref, Géza. j 27 Péntek. Kath és ref. Sándor.

j 28. Szombat. Karh. Román ref. Ákos i 29. Vasárnap. Kath. Reminise ref.

' Román,

dási engedélye, de a román katona valószínűleg nem tudott olvasni s ezért nem akceptálta. Jónásnál is volt egy ilyen kimaradási engedély, de mert az is Kruspir nevére volt kiállítva, nem merte megmutatni, csak a kancsót mutogatta a szuronyos oláhnak s egyre azt mondogatta :

— Vizért, vizért 1

az oláh meg csak azt hajtogatta :

— Nem vizért, hajde, hajde!

A purparlenak az lett az eredménye, hogy még több szuronyos oláh katona csődült oda, akik mind a kettőjüket bekísérték a román őrnagy lakásán levő őrszobába. Jónás állhatatosan cipelte magával az üres vizes kancsót s csak hajtogatta:

Ismeretterjesztő előadás.

Dr. Ványi Ferenc az oláhokról.

Vasárnap délután három órakor tartotta a MOVE propaganda bizottsága első ismeretterjesztő előadását. Ott voltak — elég szép számban — azok, akiket megszokott a szemünk ott látni minden hazafias mozgalomnál, minden nemes irányú ünnepélyen Az egyszerűbb földmives népet — sajnos — csak nagyon kevesen képviselték, pedig épen az ő művelődésüket, felvilágosításukat szolgálják ezek az előadások.

Csillog őrnagy katonás, keresetlen szavai nyitották meg az első előadást, utánna dr. Ványi Ferenc tanár ismertette az oláhok térfoglalását Erdélyben. Kezdte a legrégibb időkön, az első nyomain az oláhok Erdélybeli meg jelenésének idézte az egykorú írókat, akik mind a leggyalázatosabb dolgokat írják az oláhok viselkedéséről. A közönség élénk érdeklődése kisérte előadását amint haladt évszázadról-évszá- zadra, mindenütt kiemelve a magyarság szempontjából főbb mozzanatokat, a magyarság bé- ketürését az oláhokkal szemben

elvárhatja tőle, hogy az ígéret, hogy jobb színtársulatot szervez, mint amilyen a tavalyi volt, ne legyen puszta ígéret, avagy frázis.

A spanyol járvány már határozottan szünőfélben van s március közepén már enyhébb lesz az időjárás, tehát semmi akadálya sincs annak, hogy Heltai tényleg egy jobb színtársulattal jöjjön Halasra.

Visszaszerzett lopott tárgyak.

A vörös uralom idejéből.

Még a múlt esztendő julius j hónapjának elején, — tehát a proletár diktatúra vége felé tör- j tént, — hogy Sztakó Mariska, a Városi Vendéglő bérlőnője laká- j sáról húszezer korona értékű j tárgyakat loptak el és pedig egy I briliáns kővel kirakott arany órát, (10.000 kor.) egy böröndöt (200 ! kor.), krokodilus bőr pénztárcát ; (4000 kor.) és egy disznóbőr ridikült (4000 kor.) Annak idején a tettesek után hiába nyo- mozott a rendőrség, nem tudták i őket kinyomozni. Csupán annyit tudtak megállapítani, hogy a lopást többen követték el.

A múlt héten a károsult nő édes anyja Jánoshalmán járt s ott a vendéglőben egy pirtói asszony kezében meglátta azt a ridikült, amelyet a múlt év júliusában leányától elloptak.

A felfedezésről Sztakó Mariska jelentest tett a halasi rendőrsé- j gén, ahonnét Pirlóra küldtek egy i detektívet, aki a ridikült és a I pénztárcát visszahozta a falusi asszonytól, aki azt mondotta, ; hogy ezeket a tárgyakat a múlt nyáron két polgári ruhában öl-j tözött embertől zsírért vásárolta.

Tanár ur a kancsóval. j

Még egy visszaemlékezés a románok basáskodásáról.

Nagyon ártatlan, egyben nagyon kedélyes az alábbi eset, amely a múlt esztendő szeptember hónapjában, tehát a román megszállás ideje alatt történt j Halason.

A záróra este 9 órakor volt. Jónás Márton tanár és Kruspir Pál tanító együtt laktak a Ki gvó-utca 1. szám alatt. Egy este még 9 óra előtt haza érkeztek, amikor észrevette Jónás, hogy reggel nem lesz a mozsdáshoz ; vizük. Elhatározták, hogy együtt ' mennek a kútra vízért.

Jónás tanár vette kezébe a kancsót és mert nagyon komikusnak találták, hogy a „vízért“ mennek, útközben egy dalba kezd- de még nem is értek a Kígyó téri Gál-kuthoz, amikor egy román katona szuronyt szegezve megállította őket.

.Kruspirnak volt egy kimara