Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-02-22 / 15. szám

2. oldal HALASI ÚJSÁG február 22. Hazafias müvészes- tély Maisán. Február hónap 17. napján far­sang keddén nagyobbszabásu ha- ; zafias müvészestélyt rendeztek j Majsán a Pálfi-féle vendéglőben, j A magyar irredentizmus szelle­métől áthatott műsort nagyszámú közönség nézte végig. Az esté­lyen különösen ünnepelték Far­kas Dezső Halason is ismert zeneszerzőt, akinek szerzeményeit adták elő a szereplők, de maga is szerepelt tárogató számával. Az estélyt Varga Mihály maj- sai esperes plébános, címzetes | apát magas szárnyalásu beszé­dével nyitotta meg. Ezután Far- , kas Dezső verseit szavalták el * szép sikerrel Vékony Margitka és Felföldi Böbe. Nagy áthatott- sággal énekelte Törtely Józsefné Farkas „Nem, nem soha“ cimü dalát. Nigrédi Böbe és Manci a „Palotást“ Poszet Irénke pedig a „Magyar szólót“ lejtette 'el nagy tetszést keltve, lfj. Mur- gács Kálmán Horthy-nótákat adott elő, utána Farkas nagy művé­szettel játszott tárogatóján. A majsai „Margit-kör“ női dalár­dája elénekelte a „Keresztény hymnuszt.“ Hajóssy István volt halasi és Marschall Bandi majsai kántorok egy-egy magán ének­számukért jól megérdemelt tap- ■ sokat kaptak. A halasi dalárda Horthv-indulójával védződött a nagysikerű estély. Felüllizetések- kel együtt 5181 korona bevétele volt az estélynek, amiből egye­dül Füstös Bertalan Kiskunmajsa lelkes főjegyzője 2150 koronát gyűjtött és adott át a rendező­ségnek. A Katholikus-kör 320 koronás adományával gyarapí­totta a bevételt. Farkas Dezsőt felkérték, hogy legközelebb is- I mét rendezzen egy ilyen szép hazafias estélyt Majsán. éMM M •• MM *M ••• Gyanús ékszerek; A Návay-család figyelmébe ! j Bácskából érkezett ide tegnap | Halasra egy idevaló úriember, ' aki a következő érdekes dolgot : mondotta el szerkesztőségünk- I ben : Most érkeztem Bácskából, de előzőleg a bácskai Bézdánnal a Duna túlsó partján szomszédos Kiskőszegen jártam, ahol egy órás kirakata előtt megállottám. A kiállított tárgyak között nagy ' meglepetésemre több nagyon szép és értékes ékszert láttam, j (dohány szelencét, gyűrűt, órát, j stb.) amelyek mind a Návay í család címerével voltak ellátva. ! A dohányszelencébe be is volt j írva „Návay.“ A keresztnévre j már nem emlékszem. — Bementem az üzletbe és érdeklődtem az iránt, hogy ke­rültek ezek az ékszerek oda. Azt a választ kaptam, hogy még • Halasi zeneszerző hazafias művei. Farkas Dezső mint költő és zeneszerző Minden kor megszüli a maga tehetséget, a maga nagy embe­rét. A jelen idők költői és zene­szerzői között Farkas Dezső ér­tette meg legjobban a kor szel­lemét s az ő szépséges irreden- tista dalaivafkiérdemelte az álta­lános dicséretet és népszerűséget. Farkas Dezsőt jól ismeri a ha­lasi közönség, szerzeményei, amelyeknek úgy a szövegét, mint a zenéjét ő komponálta, már eléggé ismeretesek, de hogy még- jobban terjesszük ezeket a haza­fias dalokat, többnek szövegét alább közöljük : Horthy induló. Szól a riadó hangos kürtje, — Talpra jó magyarok ! — Már ezer éve, — Hogy e népre —■ Tör az irigy idegenek ivadéka, — A ta­núja, — Hogy azóta — Keserű a kenyere, — Ha meg is óvta — Suhogó a Horthy kardja, — Üt az óra, — Elszánt harcra, — Tova robog a serege. — Piros az u t, arra — Diadala lesz a magyar ősi joga I — Él a magyar, áll Buda még — Mostoha még a sorsa, — Ellene jött már a világ, — Ős ereje megóvta. — Tárogató búgja fe­léd, — Zengi az ég fölötted: — Vissza nyered drága hazám ró­zsa piros örömed — Szól a ri­adó hangos kürtje — Talpra jó magyarok ! „Nem veszhet el Magyar- ország sohasem.“ Nem veszhet el Magyarország sohasem, sohasem, — Védelmezi, nem engedi az Isten, az Isten.— Felvirul még reménységünk ró­h zsája, — Horthy Miklós gondot visel reája, reája. Jó magyarok. Jó magyarok sötétedik — Bo rul az ég felettünk — A távol­ból tárogató — Régi nótát zeng nekünk — Hej, de sokai kese­regtünk — Sirdogáltunk bus hang­ján. — Most is azt a nótát búgja : — Nagy Istenünk mi fog jönni ez után ? Magyar toborzó. Csapj fel pajtás bátorsággal, ! — Szólit a haza I — Védelmére állj fegyverbe — Katona fia. — Horthy lovát kanlározzák, — Raj­ta a nyereg, — Szép országunk védelmére — Indul a sereg. Keresztény- Keresztyén himnusz. Felséges Isten dicső kardja véd, — Magasból a szózat zeng­ve száll feléd: A szüjr keblű gőg vára majd porba hull, — S a Kárpátok ormán eszme láng­ja gyűl. — Felvirrad egykor — S az éj már lejár, — Ha kél majd a légben — Derűs napsu­gár, — A bubánál elmúl — S nyomán szállva jő. — A tisztult, a fényes várva-várt jövő. Nagyon szép még a „Vadvirá­gos Mecsek alján“, a „Hires nó- tás Baranyáira“, a „Jó magya­rok ..." és a „Bor dal“ cimü dalok, amelyek mind nagy mű­vészettel vannak megalkotva. Far­kas Dezső dalaiból izzó hazasze- I retet s elbűvölő magyar szellem ’ árad ki s ezért váltak oly gyor­san népszerűvé. (A fenti dalok hangjegyei a Nagytőzsdében kap­hatók.) a proletárdiktatúra alatt egyik Návay szolgája adta el a gaz­dája megbízásából. A magyarázat egy kissé különös volt. Felkér m a szer­kesztőséget, hogy hívja fel erre a megfigyelésemre a báró Návay családot. Be7dánban most még benn vannak a szerbek, de rö­vid idő alatt kivonulna!;, de az érdekeltek hamarább is utána járhatnak a dolognak, ha esetleg görbe utón kerültek az ékszerek a falusi óráshoz. Bezdánban csak egy órás van, tehát könnyen meg lehet ott találni. ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼YVTYVVVV AZOIOfflíilOilfÉÉl Adományok gyűjtése Halason. Lapunk múlt vasárnapi számá­ban megírtuk, hogy Petri Elek református püspök felszólítására az Oroszországban sínylődő ha­difoglyaink hazaszállitási költsé­geire a halasi református egyház vezetősége gyűjtést indított. Már akkor felkértük a város közön­ségét, hogy vallás különbség nél­kül járuljon hazafias adományá­val mindenki — bármilyen cse kély összeggel — azember baráti cél megvalósításához. A felhívásnak eddig is szép eredménye voll: templomi ada­kozásból 1286 korona 55 fillér gyűlt össze. Egyesek külön ado­mányai a következők : Gyenizse József 1000 K, Keresztes József 500 K, Jancsovies lmréné 100 K, özv. Baki Károly né, Ternyák Fe- rencné, özv. dr. Keresztes József­né, Keresztes Mariska, Szekér József 50—50 K, N. N. 25 K, Orbán Sándor, Orbán Ferenc, Kovács Pál, özv. Tegzes Imréné, Nagy K. Sándorné, özv Bodor Sándorné, Kun Mária, Darányi Antal, özv. Csizmadia Antalné, Szalai K. Imre, N. N., N. N., 20—20 K, Török Istváo 18 K, Mucsi Mihály, özv. Csefregi And­rásáé, Kiss rtdolfné, id. Figura Lajos 10—10 K és özv. Vas Vin- céné 6 K. Összesen 3465 kor. 55 fillér. A fenti célra szánt hazafias és humánus adományokat február 29-ig a református egyház pénz­tári hivatalába kell juttatni, ahon­nan azután az egész összeget rendeltetési helyére juttatják. Szarni A délmagyarországi lókupecek starja. A gyors meggazdagodás mű­vészetének egyik tipikus alakja az a fiatal ember, aki innét Ha lasról intézi az’ ő bánáti lóvá­sárlásait. Schvarc Sándornak hív­ják, az ő embérei és üzlettársai azonban röviden „Szarnának ne­vezik. Azt mondanunk sem kell, hogy zsidó. Szarni szabadkai fiú, most Budapesten lakik és minden hé­ten egyszer megjelenik Halason, ! innét embereivel eimegy a de­markációs vonalra s ott átveszi j az átcsempászett lovakat, ame- | lyeket bácskai üzlettársai liferál- nak neki. Ezeket a lovakat Sza­rni azután Budapestre szállítja, ahol tízszeres árakat kap érte. Csak néhány hónapja figyeljük még Számi kisded üzleteit, na­gyon szerény számítás szerint I legalább két-három milliót szer­zett a Bánátból átcsempészett lovakon. Messzemenő csempész társaság feje ő, neki még a szerb határőrök is paríroznak. A múlt héten egyszerre negyven lovat sikerült áthoznia a demar­kációs vonalon s csak ezen az egy „üzleten“ legalább kettőszáz­ezer koronát keresett. A Számi nincs több 25—26 évesnél. Mire viszi még? Lefőzi az amerikai milliárdosokat. j YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Lajos gazda. j A vendégszerető kun város I polgárai között Gál Lajos egyike ! azoknak a házit azdáknak, akikről I a legnagyobb elismerés hangján i szoktak megemlékezni azok, akik végig ették disznótoraikat s ittak a boraikból. Kérdezzék meg Dózsa Zsigától, — a legnagyobb szak­értőtől, — hogy: mire lehet be­csülni Gál Lajos vendégsze­retetét ? Van Gál Lajosnak két nagy kutyája : a „Tisza“ és a , Mungó“. Ez a két kutya Lajos gazda büszkesége, nekik köszönheti, hogy vendeg élve nem hagyhatja el az ö terített asztalát, mert a derék állatok ott fekszenek a kapu előtt és a szökni akaró vendégek nadrágját részletekben szedik le, ha a gazda engcdelme nélkül kísérelnék meg hazamenni. Ezt a két kutyát kimúlásuk után érdemes lesz kitömni és az utókor részére megőrizni — a városi múzeumban. De a jóhirü Lajos gazdáról még valamit akarunk elmondani. Egy­szer ő is máshol n.urizott és éjfél után hazafelé ballagott. Köztudomás szerint ott lakik a vasúti állomás mellett s hazafelé bandukolás közben bekeveredett a temetőbe, de ő valahogyan azt képzelte, hogy a városi erdőben jár. — Hogy a csodába kerülök én a városi erdőbe? — kérdezte magától. Szerencsére arra járt egy su- hanc, akitől Lajos gazda nagy ártatlan arccal megkérdezte: — Nem tetszik tudni, hogy hol lakik Gál Lajos ? A suhanc mindjárt felismerte azt, akivel eszélt és egészséges kumorral válaszolt : — Jöjjön Gál ur, majd haza- kisérem.

Next

/
Thumbnails
Contents