Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-12-29 / 104. szám

niMen cyy istenaiHi, mszeK egy Mazaoan, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen, , OS.' r r ■ - • - • .. . . . ... II. évfolyam 104. szám. " Kiskunhalas, 1920. Szerda, december 29. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 kerona Egész évre...............................160 „ Egyes szám ára 2 korona. és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytöxsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . 3 /corona. Megjelenik hetinként kétszer : szerdán és szombaton reggel. JÉj'v Ünnep után. A gyermek Jézus születé­sének magasztos ünnepe sokak leikében megújulást hozott, mások a közöny szennyárjában maradni sem­mi lelkierőt’sem merítettek a fenséges innepbél. Keresztyén hit nélkül nem is lehet igaz szívből keresz­tyén ünnepet ölni. Csupán pogány kultusznak hódol- nak azok. akik hitbeli meg­győződés nélkül ünnepel­nek. Kemény szó, de nem volt ólyan magasztos Halason a Karácsony ünnepe, mint amilyen méltó az isteni Meg­váltó születésének ünnepe. De volt szép es igazán magasztos ünneplés is — a katonák karácsonyi ünnepe. A katonák' karácsonyfája is kigyulladt. Vallásos érzés hatotta át ezt a szép ünne­pet. Hirt adunk erről a szép ünnepről, hogy büszkesé­günk — a Nemzeti Had- ereg — keresztyén erkölcs­erői lelki örömmel beszél­hessünk. Ünnep után a mi rajon­gásig szeretett katonáinkról emlékezzünk meg, akik a kis Jézus születését igaz szívből ünnepelték meg. A népszámlálás előmunkálatai. A törvényhozás az 1920 éri XXXIII. t. cikkel elrendelte a népszámlálás megtartását. A nép- számlátálás most is a szilvesz­ter éjji állapot szerint január hó 1 és 10 között fog lefolyni. A nagy mivelelhez, mely tiz éven­ként szokott megtörténni, s amelynek most sokkal nagyobb jelentősége van, mist a rendes körülmények között az előmun kálatok szorgosan folynak nem­csak a ml kir. központi statisz­tikai hivatalnál, hanem a váro­sokban és a vidéki jegyzőségek irodáiban is. Az összeírásra szükséges ösz- szes nyomtatványok már elké­szültek, sőt a központi statisz­tikai hivatal valamennyi város­nak és községnek már szét is küldte a felvételi nyomtatványo­kat. A statisztikai hivatalsak jez alkalommal volt bizonyos tám­pontja a kiktldendő számlálóla­pok számának megállapításánál mert a folyó évi április havában a közélelmezési célokra történt népösszeirás adatait vette alapul amelyhez képest elégnek mutat­kozol 5 százaléknál több lapot ■yomtatni és kiküldeni. Nem hi­hető ugyanis, hogy a mai viszo- iyok között bárhol is 5 száza­léknál nagyobb népszaporulat állhatott be. 8 hónap alatt, ha •sak valamely rendkívüli esemény vagy intézkedés (menekültek, in­ternállak elszállásolása, katonák odahelyezése) nem szaporította meg nagyobb mérvben a lakos­ság számát egyébként a statisz­tikai hivatal indokolt kérelmére azoonal küld nyomtatvány ki egészitést. Most folyik országszerte a számlálóbiztosok kiszemelése és kinevezése, amely utóbbi jog vá­rosokban a polgármesternek, a járásokban a főszolgabiráknak van fenntartva. Mint miniig és most is a számlálóbiztosok zö­mét a tanítók fogják tenni, kü­lönösen a falvakban, mig a vá­rosokban a tanítókon kivfll me­nekült tisztviselők is némi mel­lék jövedelemhez juthatnak, sőt felajánlotta tagjainak közremű­ködését a Nyukosz (Nyugalma­zott Katonatisztek Orsz. Szövet­sége) is nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Magának a számlálólapnak ha­sonló kérdései lesznek, mint 10 év előtt, uj kérdések is vannak, azonban amelyek leginkább a világháború okozta károkat kí­vánták megvilágítani. így kér­dezi a számlálólap, hogy meg­számlált egyénnek s a világhá­ború következtében foglalkozása váltezott-e vagy a világháború előtt hol volt a rendes lakóhelye. Külön kérdés van a hadiözve­gyekre és hadiárvákra vonatko­zólag, egy kérdés pedig a vég­zett szakiskolákat tudakolja. Egy kérdés sorozata világháború­ban katonaköteles korosztályok katonai szolgálata iránt tesz .fel kérdéseket. Arra nézve, hogy mindenkr csak a valóságnak megfelelő adatokai szolgáltatja az 1917. évf XXXV. t. c. rendelke­zései maradnak érvényben, de ameliett biztosítja a törvény azt is. hogy a bevallott adatok adó­kivetés alapjául n«m vehetik, magánosoknak ki nem szolgál­tathatók és egyenként közzé nem tehetők, Rendes körülmények között is valóságos leltári művelet a nem­zet erőpróbája egy ilyen nép- számláiás, és Így fontos esemény a nemzet életében. Nem kell te­hál külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentősége van »őst, amikor az ország megcsonkí­tása után vérző szívvel kell számba venni értékeinkből a legbecsesebbet, az embert. Meg kell áilapitanunk, hogy milyen koru, nemű és milyen össze­tételű emberanyagunk maradt meg, mennyi a háború áldoza- tarnak, az elesetteknek, a most is fogságban levőknek, a rokkan taknak, a hadiözvegyeknek és hadiárváanak a száma, hogy tel­jes mértékben előttünk álljon az a borzasztó csapás, amely a háborúban és az ország igazság­talan megcsonkításával a nem­zet legbecsesebb alkat elemét az embert érte, és hogy odatarthas­sák a művelt világ és a közöttük hatalmas legyőzőink elé a ret­tenti képet: talán megmozdul lelkiismeretűk. Hazafias köteles sége azért mindenkinek, hogy annak idején pontos és az igaz­ságnak megfelelő adatok beval­lásával a népszámlálás sikerét előmozdítsa. Milyen a jó ezres­bankó? Valödi az eltolódott bélyegzés. Az ezer koronás bank­jegyek hibás bélyegzése miatt nálunk is sok baj volt a közhivataloknál az ezres bankók miatt. A nem egészen szabályos bélyegzésü bankjegyekről egyes hivatalok jegyzőköny­vet vettek fel, föiküldöiték a bankjegyet a minisztérium­ba és csak hosszas huza­vona után kaphatla vissza a pénzét a tulajdonos. A közpénztárak rendeletet kaptak, hogy az eltolódott bélyegzésü ezer koronásokat e! kell fogadni, mert a hi­bát csak a gyors íebélyeg- zési munka okozta. Az el­tolódás azonban legfeljebb csak 10 mii iméter lehet. Az utasítás szerint ugyan­is dülten kell lennie a ma­gyar koronának és úgy kell állania az ezres magyar ol­dalán a bélyegzőnek, hogy kitelé legyen a bélyegző patkó külső széle, szárai pedig jobbfeié álljanak ak­ként, hogy a háromszögek közötti téren he yezkedjék el az egész bélyeg, Ha ettől a helyzettől eltolódott a bé- lyeg legfeljebb egy centi­méterre, akkor még el kell fogadni a bankót a pénztá­raknak, mert csak a nem egészen szabályos bélyeg­zés miatt tolódott el a bé­lyeg. Dr. Kozics Zoltán halála. Halas város társadalmá­nak ismét gyásza van. Dr. Kozics Zoltán meghalt. Egy olyan ember elhunytéról ad­hatunk hirt, aki szelíd lei­kével és nemes szivével ma­gához bilincselte mindazo­kat, akik őt közelebbről is­merték. A halasi ügyvédi karnak a legrokonszenvesebb tagja volt, mint a város tűzoltóságának főparancs­noka hervadhatatlan érde­meket szerzett városunk tűz­biztonsága körül. Sokáig ügyésze volt az Úri Kaszi­nónak és a Jótékony Nő- egyletuek. Hónapokon át működött mint királyi meg­bízott a halasi járásbíróság­nál, s mint ilyen a ha’asi lapok cenzora is volt. Az utóbbi kényes megbízást a legelőzékenyebben és a leg­tapintatosabban végezte, A társaságoknah általában ked­velt tagja volt, Csendes, szelíd és rokonszenves egyé­niségéért mindenki szerette, Kozits Zoltán dr. még az ünnep első napján hunyt el Budapesten, ahol egy klini­kán feküdt betegen. Holt­testét Halasra hozták s üt helyezték el örök nyuga­lomra.-

Next

/
Thumbnails
Contents