Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-02-08 / 11. szám

2. oldal HALASI ÚJSÁG február 8. vántartás nélkül elintéz■ ű igen nehéz, sok esetben lehetetlen. A felsorolt okok kényszerítőén kö­vetelik,hogy a nyilvántartás lehe­tőleg megbízhatóan és oly gyor­san, amint lehet, uj életre keljen. A nyilvántartásba az 1900—1865 születési évfolyambeli magyar ho­nosságú férfiak vétetnek fel, akik a háború alatt katonák voltak, tekintet nélkül arra, hogy a ka­tonai szolgálat alól fel voltak e mentve, időközben rokkantaknak vagy alkalmatlannak nyilvánitat- tak-e ? Ezen katonák összeírás végett az alsó ovoda helyiségé­ben a következő sorrendben köte­lesek megjelenni, és pedig : 1) F. évi felruár hó 9-én reg­gel 8 órakor az 1865., 1866, és 1867., 2) f. hó 10-én 1868., 1869., 3) f. hó 11-én 1870., 1871., 4) f. hó 11-én 1872., 1873., 5) f. hó 13-án 1874., 1875., 6) f. hó 14- én 1876., 1877., 7) f. hó 15-én 1878., 1879., 8) f. hó 16 án 1880., 1881., 9) f. hó 17-én 1882., 1883., 10) f. hó 18-án 1884., 1885., 11) f. hó 19-én 1886., 1887., 12) f. hó 20-án 1888., 1889., 13) f. hó 21-én 1890., 1891., 14) f. hó 22- én 1892., 1893., 15) f. hó 23-án ] 1894., 1895., 16) f. hó 24-én ' 1896., 1897., 17) f. hó 25-én 1898., 1899., 18) f. hó 26-án 1900. évi születésű évfolyambe­liek. Ezen összeíráson ezenkívül az összes magyar honosságú nyug­díjas havidíjasok, továbbá a rang­osztályba nem sorolt havidíjasok és katonai ellátásban részesülő legénység, valamint a Kiskunha­las város területén tartózkodó összes idegen illetőségű és szü­letésű katonák is kötelesek meg­jelenni. A félreértések elkerülése vé­gett tájékoztatika közönség, hogy a jelen esetben nem sorozásról, hanem a fentebb említett okok­ból a katonai nyilvántartás elké­szítése céljából csak összeírásról van szó. Azok, akik az összeírás­ról elmaradnak, vagy azt kellő indokok miatt elmulasztják, 1912 évi XXX. t.-c. 73. §-a, illetőleg az 1915. évi II. t.-c. 5. §-a alap­ján szigorúan meg lesznek bün­tetve. a tartalékos és népfölkelő tisztek a jelentkezési kötelezett­ség elmulasztása miatt 51. §. 4. bekezdése 3/a pontja értelmében a katonai fegyelmi szabályok szerint bűntetteinek. ▼▼▼▼T'fTTTTVTTTVVTTTTTVTT Megbüntetnek 762 vá­lasztót. 1061 választó nem élt a jogával és csak 298 választó igazolta, hogy miért nem sza­vazhatott. Ezeknek igazolását dr. Zilah Benő választási elnök mind elfogadta, ellenben a 762 vá­lasztó, aki nem élt jogával nyílt paranccsal lesz megbüntetve 5 koronától 500 koronáig, sőt ezek adóját még fel is fogják emelni. A nyilt parancsban foglalt bün­tetés ellen felfolyamodással le­hrt élni. Huncut a gólya. Két jelenet a szerkesztő­ségünkben. A gólya alapjában véve rokon­szenves szárnyas állat. Puha fe­hér teste, hosszú lába, piros csőre és hamiskásan hunyorgató szemei eléggé ismeretesek és népszerűségnek örvendenek. Az egyetlen becsületes hadiszállító, aki a megrendelést pontosan esz­közli, díjtalanul szálüt, mégcsak províziót sem kér. Megtörténik azonban az is, hogy sztrájkol a gólya, amikor nem szállít, valószínűleg azért, mert a megrendelés nem volt szabályszerüleg kiállítva. Néha azonban éppen a pon­tossága miatt sok galibát okoz s emiatt igaztalan vádat emel­nek ellene. Ugyan kigondolná, hogy a mi szerkesztőségünknek milyen sok baja van a gólyával ? A halasi közönségnek ugyanis egyik leg­kedvesebb olvasmánya a „Népe­sedés", amelyben az állami anya­könyvi hivatal pontosan beszá­mol, hogy Halason ki és mikor nősül, vagy megy férjhez, azután kinek és mikor születik gyer­meke. Különösen az utóbbi kö rülmény erősen magár ügy, de a halasi olvasó közönség meg­követeli, hogy erről is beszá­moljon az újság. Ez a rovat azután néha nagyon is indiszkrét. Hogy ez tényleg igy van, bizony­ságul szolgál az alábbi két jele­net, mely nagyon gyakran ismét­lődik meg szerkesztőségünkben. * Tagbaszakadt, erős fiatalem­ber állít be a szerkesztőségünkbe. A sapkáját zavartan nyomogatja a kezében. — Szörkesztő ur, volna egy alázatos kérésem, — szól, de erősen lesüti a szemét. — Bátran, ki vele. — Decemberben mögházasod- tam, oszt — ögye mög a fene — mög születött a gyerök. — Miért haragszik ezért? — Már, hogy mér ? Hát két hónapra születött. — Aha már értem. Most ha­ragszik az asszonyra ? — Dehogy haragszom, hászen én vagyok a gyerök apja. — Hát hol a hiba ? — Ott, hogy a gyerök bele kerül az újságba, osztán röhög­nek rajtunk az embörök. — Most már értem, — nyug­tatjuk meg az aggódó apát. — A maga fiát kihagyjuk a „Népese­dés“ rovatból. * Egy nénike látogat el hozzánk. A szemét nyomkodja a fejken­dője csücskével. Könnyezik s már sir is, amikor beszél: — Az Isten mögáldja a ször­kesztő urat, ne tőgye ki az új­ságba, hogy a Mari leányomnak kis fia születött. Mögfizetöm amit csak kér. — Sohase fizessen semmit, csak azt mondja meg legalább, hogy miért ne tegyük be ? — Mer . . . mer ... hát tetszik tudni . .. nincs még a Mari leá­nyomnak férje . . . No, most mondja valaki, hogy nem huncut a gólya, még a szerkesztőségben is galibát csinál. Ai iiii elles. | Halas az ország legdrágább ' városa. Felhívjuk a városi hatóság fi­gyelmét arra a tűrhetetlen álla­potra, amely már lehetetlenné teszi a megélhetést Halason. Árak közlésével be lehet bizonyítani, ; hogy Halas az ország legdrágább ■ városa. Budapesten legalább öt- ! ven százalékkal olcsóbb az élet, j mint itt. Egy bizottságot kellene kikül- í deni, amely megvizsgálná ezt az j ' általános panaszt s ha csak né­mileg orvosolni tudná azt, már is eredményes munkát végezne a lakosság érdekében. Érthetetlen dolog az, hogy mi­ért olcsóbb majdnem minden élelmicikk, igy a vendéglő is a fővárosban-e miért olcsóbb a la­kás, a fa, a ruházati cikkek stb. Cukrot Budapesten kilónként 100 koronáért lehet kapni, itt 160 korona, egy csésze kávé ott 2 korona, itt 5 korona (van olyan vakmerő, aki 8 koronát is el kér.) A fa kilója, felapritva, házhoz szállítva 1 korona 40 fillér, itt 2 korona. A szappan kilója a fővárosban 60 korona, Halason 104 korona. A lakás legalább 50 százalékkal drágább itt, mint ott, A ruházati cikkek és munkadijak legalább 150—200 percenttel drá­gábbak. A bor ára a fővárosi vendéglőkben 18—20 korona, itt 24—25 korona. És igy tovább, majdnem minden cikknél kitud­nánk mutatni, hogy Halason min­den drágább, mint a fővárosban. De ezek az adatok csak a fő­várossal szemben igazolják az itteni indokolatlan drágaságot, a vidéki városokban mindenhol olcsóbbak az árak, mint Buda­pesten. A drágaság valósággal átok­ként nehezedik ezen a városon s ha a hatóság részéről nem tör- . ténik sürgős intézkedés, akkor j az árak meg jobban fognak nö­vekedni. Halas uj rendőrfőnöke. Éger Ervin rendőrtanácsos hét­főn veszi át a halasi rendőrség vezetését dr. Bori Benő rendőr- főkapitánytól. Horthy lil életrajza. Nagybányai Horthy Miklós 1868-ban született Kenderesen, Szolnok megyében. Régi magyar földbirtokos család sarja. 1886- ban végezte el a fiumei tenge­részakadémiát, ahol a daliás ter­metű és jó modorú tengerész­növendék nemcsak társai, hanem az előkelő fiumei társaságnak is hamarosan dédelgetett kedvence lett. Az akadémia elvégzése után Pólába került, mint tengerész- hadapród. Itt is egy csapásra megnyerte úgy fellebbvalóinak, mint bajtársainak meleg szim­pátiáját. A világháborúig élet­pályájában nem található semmi rendkívüli esemény, a ranglétrán a rangsornak niegfelelőleg fok- ról-íokra emelkedett. Korán nő­sült, nőül véve Purgly Magdol­nát, egy előkelő aradi család szeretetreméltó leányát, s a ten­gerparton épült szép Horthy-villa csakhamar az előkelő társaság egyik kedvelt találkozó helyévé lett. Házasságából négy gyermek származott. A nagy háború Horthyt ezre­desi rangban, mint sorhajó-kapi- tányt találta. A franciák túlerő­ben levő flottája a cattarói part­részek ellen, még Lissa szigetén felül is, támadólag lépett fel. A mi, haditettekben ugyan gazdag, számban és erőben azonban sze­rény hajórajunk csupán a ten­gerpart védelmére szorítkozott. Flottánk zseniális parancsnoka : Haus Antal tengernagy erejét kiméivé várta, mig akkori szö­vetségesünk : Olaszország is meg­támad bennünket. Ez 1915. év május havában meg is történt. Az osztrák-magyar flotta, hogy az olasz felvonulást megzavarja és a Görznél kifejlődő védelmi vonalunkat tehermentesítse ; már a hadüzenetet követő nap haj­nalán tűz alá veszi s szétrom­bolja az olasz Adria partjain a Brindisitől —Ravennáig futó vas­úti vonalat és katonai épületeket. Horthy, mint a „Novara“ cirkáló parancsnoka az alárendelt néhány torpedónaszáddal a legészakibb ponton, Ravennánál támadta az olasz tengerpartot. A nagy hajó­egységek ágyutüzével támogatott torpedónaszádjai vakmerőén be­hatoltak a Corsini csatornába s közvetlen támadás alá vették a jól előkészített állomásokat. Ha­jói nem voltak páncéllal fedve, az olasz lövedékek azokat ke- resztül-kasul lukgatták, sőt az egyik naszád sülyedőben is volt már. Horthy egyetlen hajóját sem engedte elveszni; a lékeket a leghevesebb harc közben be- fedette és hajóveszteség nélkül vonult vissza Pólába. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents