Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-02-04 / 10. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG február 4. Nemzeti Párté s éppen ezért minden Zoltán-párti választó emelt fővel jár Halason. Annyi bizonyos, hogy az némelyeknek még most is fáj a Halasi Újság, amely, megalkuvást nem ismerő keresztény és nemzeti politikájával, mint Damokles kardja függ a fejük felett s minden percben lesújthat reájok. TTTTTTTTT?fTTTTTT»TTTTTT A tiltakozó liplés. Mint az ország minden városában, úgy Halason is nagy nép- gyűlést tartottak vasárnap délelőtt, hogy tiltakozzanak az erőszakos párisi békefeltételek ellen, amelyet az entente égbekiáltó igazságtalansággal akar a magyar nemzettel elfogadtatni. Tudja azt az egész világ, hogy az nem ! jelentene békét Szent István bi- j rodalmában, hanem egy újabb harc csiráját, amely a legnagyobb • valószínűség szerint újra lángba j fogja borítani az egész Európát. A halasi népgyülés méreteiben nem volt olyan impozáns, mint ahogy várható volt. Mindenki azt várta, hogy dr. Zilah Benő táblabiró, a halasi Demosthenes fog beszélni, ehelyet dr. Ihu- róczy és dr. Kolozsiáry szerény előadását kellett a közönségnek végighallgatni. Igaz, hogy Gulyás plébános már hatásosabban szónokolt. Elvégre az is igaz, hogy nem kortes népgyülésről volt szó, mindazonáltal a rendezőségnek a szónokokat jobban meg kellett volna válogatni. A népgyülés előtt a református templomban gyászistentisztelet volt, amelyen a nagy nemzeti fájdalomnak vallásos formában is kifejezést adott a város közönsége s miután a katholikus templomban már a múlt szerdán megtartották a gyászistentiszteletet, 11 órakor megkezdődött a tiltakozó népgyülés, amelyet dr. Ihuróczy helyettes polgármester nyitott meg, utána dr. Kolozs- váry, majd Gulyás beszélt, végül dr. Thuróczy felolvasta a tiltakozó távirat szövegét, amelyet Halas közönsége küld a kormánynak, hogy juttassa el az ententehez, mire a népgyülés véget ért. TrrTTTWTTrrrrrrrrrrrrr^r Az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása. Petri Elek református püspök nyilatkozata. A katholikus autonómia megvalósítása körül megindult vitában megkérdezték Petri Elek dunamelléki református püspöktől, az egyetemes konvent megbízott ügyvezető lelkész-elnökétől is, hogy mi az álláspontjuk a magyar reformátusoknak ma a j katholikus autonómiára és az 1848. évi XX. t.-c-re vonatkozóan ? A pöspök a kérdésre következőképen válaszolt : — Mi, reformátusok elvi állás- j pontból kifolyóan kívánatosnak tartjuk, hogy a római katholikus egyház hivei a protestáns egyházak tagjaiéhoz hasonló auto- nómikus jogokat nyerjenek. Egyben változatlanul ragaszkodnak a bevett keresztyen vallásfelekezetek között való tökéletes jogegyenlőségnek és viszonosságnak az 1848. XX. t.-c.-ben lefektetett nagy elvéhez s annak becsületes végrehajtásához, olyan értelemben, hogy egyik vallásfelekezet se részesüljön semmiféle anyagi és közjogi kiváltságban a másikkal szemben. Az a tétel, hogy ha a protestánsokat segélyezi az állam, akkor a katholikusokat is a lelekszátn arányához szabott mértékben kell segélyeznie, téves és éppen megfordítva kell felállítani, mivel a katholikus egyház az államtól nagy javadalmakat élvez, éppen azért a protestáns egyházak jogos igényeit is ki kell elégíteni egyenlő arányban, a teljes jogegyenlőség és viszonosság szellemében. — A katholikus autonómia és az 1848. XX. úgy a protestáns fölfogás, mint az elfogalatlan jogi közvélemény szerint nemcsak erkölcsi, hanem jogi junktimben is van egymással. Vagyis a katholikus egyházi önkormányza és a protestáns egyházak jogos igényeinek az egyenlőjoguság szellemében való kielégítése egyszerre, egymással való szerves egységében valósítható és valósítandó meg. A lakó és a háziúr. Rettenetes eset. Nem mondjuk meg, hogy melyik utcában, hányadik szám alatt történt meg az alábbi eset, mert nem akarjuk, hogy minden em bér nevetve menjen el a ház előtt, ahol egy .szigorú“ szoba- ur lakik, egy erélyes albérlő, aki úgy megtáncoltatta a házigazdáját, mint a sáribálon Jutkát forgatta meg a János. Arról van szó, hogy a szobaur mindig hajnal tájban ment l aza s ilyenkor olyan patáliát csapott, hogy a háznépe felébredt álmából. A házigazda azután nagyon szerényen bejelentette, hogy felmond a szobaurnak. — Micsoda, — kérdezte felhúzott szemöldökkel a szobaur — maga mer nekem felmondani, nem tudja maga, hogy én lakó vagyok, maga pedig csak egy közönséges házigazda ? Én itt maradok ebben a lakásban, de maga elmehet, _ más házigazdát fogok keresni. Értette ? A házigazda úgy megijedt, hogy bocsánatot kért a lakójától, sőt minden reggel ő takarítja ki az erélyes szobaur csizmáját. BANDI. Ady Endre halálának évfordulója. Irta: Karácsonyi Aladár dr. Ebben a kislapban, szűk cikkecske keretében nem az istenáldotta nagy talentumról, liánéin az imádott barátról, Bandiról írok, elhunyténak első évfordulóján. Ady Endre a nemzet Pant- heonjában szendergi lovább azokat a nagyszerű álmokat, amelyeket akkor kezdte szönni, amikor mi ketten, mint fiatal újságírói kopott hónapos szobában laktunk. Citnül is azért Írtam az őt dédelgető Bandi nevet. Mi a küzdelmes ifjúságunk szenvedéseiben forrtunk össze, Ő a „Nagyváradi Nanpló“, én a „Nagyvárad“ segédszerkesztője voltam. Nem a szerkesztő, hanem mi csináltuk a két napilapot huszon- négyéves korunkban. Milyen könnyen ment akkor a munka ! Bandi akkor nyitogatta j szárnyait. Egy rózsás ujju hajnalon, amikor egy csapat cigány muzsikaszóval kisért minket haza a kis hónapos szobába, Bandi a rozoga asztalra görnyedt, ceruzát vett elő s egyik legszebb költeményét irta meg, amelynek cime a „Kőszén“ volt. Amikor más nap tiszía fejjel olvastam el ezt a müvet az elragadtatástól csak ennyit tudtam neki mondani: — Dárius kincsével sem tudják megfizetni neked ezt a verset! Bandi komoly arcot vágott és igy válaszolt: — Mit gondolsz, ad érte Fehér Dezső (a lapkiadója) húsz koronát ? Szerelmes volt abban az időben egy orfeuménekesnöbe Rienzi Mariskába, aki még most is (húsz év után) hódit a bretlin. Bandinak akkor már baja volt a tüdejével. És ez a mohó szerelem különösen ártott neki. Ezer koronát szereztünk valahol, amivel elakartuk küldeni San Remoba, de a szép nőtől bajos volt őt „elragadni.“ Valósággal megszöktettük őt „Mária asszony “ tói, (igy hívta ő Rienzi Mariskái) aki, amikor megtudta Bandi szökését egy óráig tartó görcsökbe fetrengett. Elsején kaptuk ki a fizetésűn-' két, de már harmadikén sohasem volt egy fillérünk sem. A hónap további napjain „előlegekből“ ! éltünk. És jól éltünk. Volt hó- | nap, amikor pezsgőn kívül más I ital nem volt a szánkban. Bandi imá..dta a pezsgőt. — Minden üveg pezsgőbe egy költemény szorult, — mondotta Bandi, — csak az emberek nem tudják megirni. Egy újévkor történt, hogy Bandi egy ládát kapott a vasúton amelyre ez volt írva: „Tartatna: Egy kötet költe' meny.“ Febontottuk a ládát. Huszonöt- | üveg pezsgő volt benne. A Törley cég küldötte neki újévi ajándékül. Fiatalon elhunyt szegény Bandiként, szegények voltunk, de jól éltünk ! TTTTTTTTTTTTTTV^TTTTTTTT A mosás és vasalás ara. Hivatalosan megállapított dijak Halason már tűrhetetlen volt a mosodák cs mosónők követe- , lődzése a munkadijak tekinteté- í ben. Ötször annyit kértek mosás i és vasalás dijában, mint Buda- I pesten. Ezt a viszás állapotot j akarja megszüntetni dr. Borixzná- | őrfőkapitány, amikor közzéteszi az Országos Központi Árvizsgáló j Bizottság Halason is érvényes' I ármegállapítását a fehérnemű me- i sásra és vasalásra vonatkozólag, í A főkapitány szigorúan ellenőrizteti, hogy ezeket az árakat betartsák s az árrendelet megszegői ugyancsak szigorúan lesznek megbüntetve. A fehérnemű tisztítási dijak közül, amelyek hivatalosan lettek megállapítva, a fontosabbakat alább közöljük : I. Férfi fehérnemüek : Ing, keményített mellel, gallér és kézelő nélkül 4-— K ing, keményített mellel, rávarott kézelővel 5‘— „ ing, rávarrott gallérral és kézelővel 6‘— „ | ing vasalása keményített | mellel, rávarott kéze\ lővel vagy enélkül (tisztítás nélkül) 3-50 „ ! pnhaing (sporting) kéze- 1 lővel vagy anélkül 3‘— „ j puhaing rávarrott gallérral, kézelővel vagy anélkül 4,20 „ hálóing 3-— „ gallér egyszerű vagy dupla 1*— „ kézelő párja 2‘ „ ingelő (plasztron) 2-— „ mosómellény 6*50 „ szövött ing vagy nadrág 3‘— „ alsónadrág (hosszú vagy rövid) 2-50 „ zsebkendő —*40 „ harisnya, rövid (zokni) párja F— „ harisnya, hosszú párja 170 „ II. Női fehérnemüek : Egyszerű ruhadarabok: nappali ing 31— „ hálóing 5'2# „ hálóköritös (corsetta) 5‘— „ szövött alsóing vagy szövött nadrág 31— „ nadrág 430 „ alsószoknya puha 5-— „ alsószoknya keményített 7-— „ fésülőköpeny 1F— „ ingblúz egyszerű 6*— „ fűző védő 220 „
