Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-11-10 / 90. szám
II. évfolyam 90. szám. Kiskunhalas, 1920. Szerda,, november 10. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egész évre .............................160 „ E gyes szám ára 2 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypái Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépűtet. Nagytözsde. > Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Pénzügyminiszter az uj pénzről. A kicserélés semminemű károsodással nem jár. A nemzetgyűlés előtt a pénzügyminiszter a pénzkicserélés kérdésében a következő kijelentést tette t „A sokat emlegetett zürichi árfolyam abszurdum és nem is volna szabad, hogy befolyással legyen a közgazdasági életre. A magyar korona vásárló ereje legalább is 7—8 centime a külföldön. Helyzetünk azért rossz, mert nem vagyunk még belekapcsolva a világforgalomba. Ami az államjegyekkel való kicserélést illeti, arra igenis gondolt annyira, hogy a múlt év októberében intézkedéseket is tett, azonban közbejött akadályok miatt revízió alá kellett venni a dolgot. Azt hiszi, hogy a nagyon közel jövőben foglalkozni fog a nemzetgyűlés az államjegy kiböcsájtásával. Az előkészitési munkák éppen most vannak folyamatban. Sajnos a közgazdasági életben a legostobább hírek vannak forgalomban. Már többször nyilatkoztam — mondotta — de ez mind nem használt. Nyiltan kimondom, hogy abszolúte valótlan az, hogy bármilyen lebélyegzés, vagy kicserélés megkárosítással kapcsolatban küszöbön volna. A pénzügyminiszter egyoldalulag nem is ró- Jiat terheket. A vagyoni törvényjavaslat a Ház elé fog kerülni, vagy részben már itt is van.“ így szól a pénzügyminiszter nyilatkozata. Ami azt jelenti, hogy a miniszter akár meg is esküdhet arra, hogy semminemű levonás nem lesz. A miniszter határozott kijelentése pedig csak többet ér s inkább hihető, mint azoknak a hazudozása, akik ebből élnek s nagy hasznokat vágnak zsebre a bolond magyar hiszékenységéből. Szigorúan meg kell büntetni azokat a lelkiismeretlen kufárokat, akik a közönség ijesztgetésével csinálnak ma- guknakhasznot.Huszonötötnekik ! Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkezett : nov. 9-én. Franciák a magyar menekültekért. „Eclair párisi lap41 felhívást Intéz Franciaországhoz és kéri, amennyire lehet, könnyítsenek ezen a rettenetes helyzeten, különösen azzal, hogy megakadályozzák a magyar lakosságnak a megszállott területekről való kiűzetését és megkönnyítsék amennyire lehet, a menekültek minél nagyobb számban való visszatérését családi tűzhelyükhöz. Tudni véli, hogy cseh és szerb oldalról lehetséges volna a megegyezés és hogyha román részről nem volna olyan kiélesedett a helyzet. A népszámlálás. Január elsején kezdődik. A kereskedelmi miniszter rendeletével az 1930. évi népszámlálás felvételi időpontját 1920. évi december hó 31-ike és 1921. évi január hó 1 -je közti éjfélben állapította meg. A népszámlálást január 1-én kezdik meg és január 10-ig fejezik be. Az általános népszámlálás, valamint ezzel egyidejű eg a iakási célra szolgáló épületek és lakások összeírása a törvény- hatóság első tisztviselőjének felügyelete alatt számláló biztosok közreműködésével történik. Számlálóbiztosokul d jazás mellett tanítók, tanárok, lelkészek, nyugdíjazott tisztviselők, gazdák, rokkant katonák, gazdatisztek, erdészek magánzók, felsőbb iskolai tanulók es általában olyan egyének alkalmazandók, akik műveltségűknél fogva a népszámlálási teendőket ellátni képesek és egyéb hivatásbeli lekötöttségük ebben nem akadályozza őket, Nők is alkalmazhatók számlálóbiztosokul. A rendelet többi része részletesen tárgyalja a nép- számlálás foganatosításánál követendő eljárást. HIRDESSEN a HALASI ÚJSÁGBAN. Csibri kegyelmet kapott, (A göbőljárási rablótámadás egyik tettese megmenekült az akasztóiétól. A kormányzó a halálos ítéletet tiz évi fegyházbüntetésre váltoitatta.) Annak idején mi is megírtuk, hogy folyó év auguszlus 7-én, Göböijáráson a Grosz-féle malomban Gyenizse Imre 63 éves molnárt két csavargó: Csibri Béla és Tojzán Béla, előszöi félholtra verték, azután kirabolták. A tetteseket a halasi rendőrségre kellett volna kisérni, de közben Tojzán megszökött s ezt a bűntettest még mai napig sem sikerűit elfogni. Csibri felett szeptember 7-én Ítélkezett a kalocsai statáriális bíróság s a vádlottat kötéláltali halálra Ítélte. A halálra ítél kegyelemért folyamodott s a kormányzó a halálos Ítéletet tiz évi fegyhaz büntetésre, tiz évi hivatalvesztésre s politikai jogainak ugyanennyi időre való felfüggesztésre változtatta át. Elmegy a színtársulat. November 12-én á Mik- lósi-féle színtársulat búcsút mondHalas városától s 13-án már Kalocsán játszanak, ahol január 5-ig vendégszerepeinek. Az itt lezajlott hat hetes szezon közepes erkölcsi és anyagi sikerrel járt a színtársulatra, A fő dolog áz, hogy a színtársulat nem panaszkodik a városra, ami azért nagy sző, mert például Kecskeméten és Szegeden igen nagy defic ítél járt az őszi szezon. Mind két helyen városi segélyt kérnek a társula ok. Legközelebb májusban szándékoznak Mi kJ Ősi ék Halasra jönni. Bácskából. A megszállott területeik „olcsósága.“ Sokat hallosunk már arról beszélni, hogy a megszállott területeken mennyivel olcsóbb az élet, mint Csonka hazánkban. Oslába és tendenciózusan terjesztett hirek ezek, melyek ellen mindig tiltakoznunk .kel). Most módunkban áll, hogy pontos adatok alapján mutassunk ra a megszállott területek, elsősorban a szerbek által boldogított magyar földek drága megélhetési viszonyaira, A legutóbbi tőzsdei jegyzés szerint 12 korona 80 fillért" adnak egy szerb korona-dinárért, ennek alapján számítjuk át a következő korona-dinár árakat. Bácskában egy öltözet ruha 2000 dinárba kerül, magyar pénzben 25.600 koronát tesz ki az az összeg; Csonkamagyarországon 3000 K.-tó! feljebb már lehet kapni egy öltözet ruhát. A búza métermázsája 225 dinár. azaz pontosan 3763 ko ona. A szalonna olcsó, kilója 9 dinár, 102 korona 40 fillér. A cukor 20 dinár, azaz 256 K., nálunk 140 K. egy kiló. de kilátás szerint a hazai «ukorgyárak intenzív munkája mellett 80 K.-ra csökken az ára. Egy lánc bácskai föld (2000 négyszögöl) 7500-8000 dinárért cseréi gazdát ( magyar pénzben 96.000—102 400 kor.) Az évi haszonbér egy lánc föld után 500—750 dinár, azaz 6400 — 9600 korona. Mindezek után nem keli bővebb magyarázat arra, hogy dacára gyönge valutánknak, áraink még mindig alacsonyabbak, mint a megszállott területeken s hogy a lakosság mennyivel inkább küzd ott a megélhetéssel, mint nálunk, az elképzelhető! Szilády Áron dr. Hétfőn délelőtt abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy Magyarország legnagyobb tudósa, Szifádi Aron dr., a református főpappal közel egy órahosszat beszélgettem.
