Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-10-24 / 85. szám

2, oldal HALASI ÚJSÁG október 23. ibredö Magyarok és a király kérdés. A sok mende-mondára és híresztelésekre, melyeket na­gyon sokan szerettek táma­dólag is felhasználni az Éb­redő Magyarok Egyesülete ellen, a nem régen tartott központi választmányi ülé­sükön keményen vágtak visz- sza az ébredők a következő határozattal: „Az Ébredő Magyarok Egyesülete a keresztény Ma­gyarország megteremtéséért és az ország területi integ­ritásáért harcol. A királykér- déssei nem tartja időszerű­nek foglalkozni, mert az éb­redő magyarok hatalmas esz­méje személyi kérdésekhez nem kapcsolható. A király kérdésben a Kormányzó Ur őfőméltóságának 1920. ok­tóber 17-én Székesfehérvá­ron megnyilvánult állásfog­lalására helyezkedik Itt a cenzúra 19 sor törölt. minden magyar ember ide­álja j mellett! A huszonegy éveseket hívja a haza. Ugyanaz a parancs szólítja őket fegy­verbe, amely annak idején kifejlett kortársaikat alkal­masnak találta a népek nagy csatájában való részvételre. Testvéreik akkor elmentek, ők pedig itthon maradtak azzal, hogy ha újra reá ke­rül a sor, vállalják a küz­delem folytatását. A katona akkor hőst jelentett, azóta szomorúan változtak az idők s nu vitézt jelent. A mi sor­sunk azonban küzdelem és a vitézre ma is nagy fel­adatok várnak. Ha ezeknek megfelel, kiérdemli f hős nevet. A parancsunk rna is ke­mény, mert az életért szól. Ez a parancs hívja a hu­szonegyéveseket zászló alá. Mert az erőseké az élet, mi pedig most gyengék vagyunk és minden bizodalmunk, minden erőnk a reménysé­günk : a nemzeti hadsereg. Leszabdalt határainkon belül kifosztott, puszta a magyar föld. Alig termi meg szűkö­sen a mindennapit. Magya­rok harca ma vérnélküli ke­nyérküzdelem. Soha nem éreztük úgy, mint ma, hogy nem válhatunk meg vitézi sorsunktól, melyet ezzel a szép országgal kaptunk Ke­let kapujában. A harc, mely a megélhe­tést számunkra ma kiparan­csolja : a munka. Munka a termelésér-, munka rendért. Mindakedő szól minden­kinek, de szól elsősorban a nemzeti hadseregnek, mert az erőt, a munkabírókat tö­möríti. Ez a feladat vár a huszonegyévesekre, kik ma­holnap zászló alá állnak és tagjaivá tesznek annak a hadseregnek, amelyben év­százados álmunk testesült meg s mely ma egyedüli erőnk, bizodalmunk, remény­ségünk, holnapunk biztosí­tója. Huszonegyévesek! Magyar katonák! Tele hittel, lelke­sedéssé’, feszülő, acélos iz­mokkal, halljátok a parancsot! Ti most a jövőért elhagyjá­tok a családi otthont, hogy megbirkózzatok a munkával, mely az országot talpraállítja. Magatokért mentek . . . A hatóság a pótszemléről az alábbi hirdetményt adta ki: A magyar kormány által a tényleges szolgálatban ál­ló 1895, 1896 és 1897. szü­letésű évfolyambeli hadkö­telesek felváltására igénybe venni rendelt 1899. születé­sű évfolyambeli Kiskunhalas városban tartózkodó, az 1918 évi április hóban alkalmat­lannak osztályozott vagy felülvizsgálati utón elboccáj- totr, vagy szemlekötelezett­ségüknek annak idején bár­mely okból eleget nem tett népföikelésre kötelezettek, akik a fentiek értelmében a a népfölkelési bemutató pót­szemlén megjelenni kötele­sek jelenlegi alkalmasságuk felülbírálása céljából a fent kijelölt helyen és időben megjelenjenek. A bemutató pótszemTén a népfölkelésre kötelezettek tisztán és ren­desen öltözködve jelenjenek meg és a birtokukban lévő összes katonai, személyi ok­mányaikat vigyék magukkal. Minden magyar tagja a MOVE.-neki Katonai sportünnepély. Az itteni katonái alakulat által legközelebb rendezen­dő nagy sportünepélyre Far­kas Dezső zeneszerző szer­zetté alább! katonai nótáját: Végig végig szép Magyar- országon Csendes,szomorúság járja, S rva sir a kurucz tárogató Bubánatos a nótája. .' , Édes anyám, kedves édes anyám Felöltőin a legszebbik ruhámat, Megjött már a behivólevem El kell menni katonának ! Lesz még ünnep szép Magyarországon. Hegyen, völgyön arénákon, Végig végig csendül a dal újra Körül a virágos tájon , . . Édes anyám, kedves édes anyám Nefelejcsettegyen a postára Hadd tűzzék fel szomorú fej fámra Magyarország határába . . Művészi, magyaros dallamát Lakatos Bandi fogja eljátszani a katonaság éneke mellett. A sport ünnepélyen svéd tornagyakorla­tokat fognak játszani zenével, majd gf ppusKás verseny és ath- Ietikai gyakorlatok: ugrás, futás, diszkoszvetés, kézigránát dobás staféta futás és 400 m. síkfutás teljes fölszereléssel szórakoztat­ják a közönséget. Football ver" seny is lasz a katonák és a gimnazisták között és végül nagy katonai harcgyakorlat fe­jezi be a hosszú műsort. A rendezés most van folyamatba. A leendő nagy sportünnepély iránt városszerte nagy az érdek­lődés, Kántorválasztás. ígér. szerencsés gondolat volt a kath. egyház híveinek a részé- széiől, amikor Bachert Endre kispesti ének- és zenetanár felé irányult rokonszenve. Súlyos baja a halasi katíí. egyháznak, hogy kiváló hangú kántorai voltak, akik brilliáns hangjukkal minden­kit elkápráztattak, de a nép és az iskolás gyermekek énekelni sohasem tudtak és még ma sem tudnak. Az eddigi kántorok, akik­nek a kórus és az orgona szín­padul szolgált sokat adtak arra, hogy jó hangjukat és szép éne­küket megszeressék de a néppel foglalkozni, szépérzéküket ne­mesíteni, és éneküket kedvessé tenni terhes és megvetett fog­lalkozás volt számukra. Bachert Endre kántori pályá­ját már mint képezdeí növendék kezdte, amikor negyedéves korá­ban a beteg kalocsai kántort egy féléven át helyettesítette. Később, hogy orgona tanul­mányait kibővitse a bpesti zene- akadémiára iratkozott,be s közben Ó-Radnán kántor lett. Itt történt meg vele az, hogy bérmautja al­kalmával gróf Majláth erdélyi püs­pök csodálatát és köszönetét fejezte ki afölött, hogy az ottani hivek szinte megmagyarázhatat­lan tökéletességgel énekeltek. Ebben leli magyarázatát az a levél is, amely nagy számú bi­zonyítványai közül legékesebben igazolja fáradhatatlan tevékeny­ségét. Majláth pöspök ut, mikor megtudja, hogy Bachert a román üldözés miatt távozni fog-egy­ház megyéjéből, külön levélben keresi fel, amelyben köszönetét mond Iankadhatailan muukássá- gáért és sajnálatát fejezi azon veszteség miatt, amely Bachert távozása által egyház megyéjé­ben a népies éneket érte. Ez Bachert Endrének, mint kántor­nak főjellemvonása. Szép, kelle- més csengésű hangja van, gyö­nyörűen énekel,de hivatásának tu­datában vans ezért nem a maga hangját fitogtatja, hanem a hivek nagy tömegével énekeltet; azon van, hogy az egyháziének meg- kedveltetése által a vallásos éle­tet megszerettesse. Ilyen munkásokra van ma szüksége a halasi egyháznak. Bachert Endrét a Gondviselés vezérelte Halasra, a halasi hivek is vigyázzanak, hogy a sok rosz- szul sikerűt választás után leg­alább most az egyszer már cse­lekedjenek helyesen nehogy kán­tor helyett ismét csak üzérkedő hangot válasszanak. Tréfák a színház .körül. Még egy hétig.marad Halason a színtársulat. A mig aktuális leadunk egy-két jóizü esetet, ami a bohémgárda között esett meg. Ágothai vicc. A társulat kitűnő komikusa, Ágotha ia minap ezzela fogós kér­déssel állított be a Nagytőzsdébe. — Melyik oldalára esik a nyúl, ha meglövik? Néma és kínos csönd fogadta a kérdést, amelyre a komikus ártatlan arccal adta meg a vá­laszt : — A szőrös oldalára. A töltött kápouta. Egy polgári család abban vélte örömét találni, hogy nyolc szjnészt hívott meg vacsorára, de csak hárman mentek ef. A színházi titkár is azok között volt. aki a meghívás ellenére is távoi létével tündökölt. Másnap a meglehetősen népes pénztár előtt a nagyon kövér háziasszony szerelmesen súgta a társulati titkár fülébe : De azért a maga porcióját elküldöm. Megszorongatott kritikus. Egyik helyi lap dilletáns kriti­PINTÉR LAJOS FÉRFI-SZABÓ értesíti a n. é. közönséget, hogy szövet és posztó mintái megérkeztek és belőlük a legjutányosabb árban készít ruhákat. Lakása Csillag-utca 4. Kéri a közön­ség pártfogását. El 8 ga 50 vég ma áro idei hí Eri Drog TflLLÉ aszta Kálvin­teljes lakb legjután; mellett 1< készen, m %

Next

/
Thumbnails
Contents