Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-02-01 / 9. szám
FI. évfolyam, 9. szám. Kiskunhalas, T920. ^Vasárnap,f február 1. ■ ■■■ ■■■■■ ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre . . .10 korona. Egész évre..............................40 . Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Dr. Nagypál Ferencz. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-ÉPÜLET, NAGYTŐZSDE HIRDETÉSI DIJAK: Garmond soronként ... 2 korona Halas tiltakozása. Ma, vasárnap az ország minden városában tiltakozó népgytiiéseket tartanak a béke feltételek ellen, amelyet az entente akar reánk erőszakolni. A magyar nemzet fájdalmas feljajdulása és energikus tiltakozása nyer impozáns kifejezést ezen a napon. Ennek a mérhetetlen fájdalomnak és az egész világot bejáró tiltakozásunknak Halason is olyan mértékben kell kifejezésre jutni, amely méltó iegyen a tőzs- gyökeres magyar városhoz. EeledjiUi ei legabob 'ezen a sem tudjuk megérteni s erőnket kicsinyes gyűlölködésekben merítjük ki. A szelidségnek egyesülni kell e napon a bátorsággal. Imádkoznunk kell a Magyarok Istenéhez, hogy áldja meg fegyvereinket, amelyeket kezeinkben szorongatunk, mert mi már csak magunkba és fegyvereinkbe bizhatunk. És ez a bizalmunk imponál csupán ellenségeinknek A kétségbeesésre különben sincs semmi okunk. Olyan híreket kapunk, amely feljogosít minket azt remélni, hogy a közel jövő már meghozza annak a tiltakozásnak jó eredményei, a mely ma hangzik el az országban. (Élég ha maiunk fővárosi tudósitőnk mai te'iefonjelen- tésére, amely Take Joanescu nyi atkozatáról szól.) Legyen a halasi népgyüiés is méltóság- és belsőségteljes, méreteiben nagy, mint amilyen a mi fájdalmunk és tett- rekész elhatározásunk, hogy ebből az országból egy marék földet sem engedünk át ellenségeinknek. Az oláh miniszterelnök Románia összeomlásáról. — Fővárosi tudósitónk telefonjélentése. — Érk. jpnuár 31-én délután 1 órakor. Az entente sajtójában reprodukálják Take Jonescu oiáh miniszterelnök nyilatkozatát, amelyet a bukaresti lapokból vettek át. A szenzációs nyilatkozat a következő : „Tagadhatatlan, hogy Románia a legsúlyosabb helyzetbe került, jogos az a feltevés, hogy az annyi áldozatok árán megteremtett Nagyrománia nagyon rövid idő alatt, mint egy kártyá-oár omlik össze.“ A kijelentést úgy kommentározzák a londoni lapok, hogy az nemcsak az oláhok által kapzsi módon megszállott területek összefoglalása által tervbe vett Nagyromániának, hanem a régi Románia létét is nagy veszedelemmel fenyegeti. •au MrCerésztény Nemz eff Párt diadala. | Ismeretes, hogy az országban i a Keresztény Nemzeti Párt ke • rült ki győztesen a választásokból i ; s mellette a Kisgazdapárt csak ! mint kisebbség jön számításba. Halason 3462-en szavaztak a i Kisgazdapártra és 2580-an a Ke- 1 resztény Nemzeti Pártra. A kü- i lönbőzet sokkal kisebb, semhogy ; j a Keresztény Nemzeti Párt, mint ilyen a jövőben ne teljesíthetné ; eredményesen az ő hivatását. Halason a Keresztény N- mzeíi j Párt együtt marad és még erő- , sebb szervesegységet képez a jövőben. Politikai programmját kibővíti a helyi társadalmi, gazdasági, kulturális, városházi és egyéb olyan közérdeket érintő purifikáló munkássággal, amely nemcsak az ország, hanem a város javát, boldogulását és fel- virágozását célozzák. Ebben a munkájában a Keresztény Nemzeti i- árt nemhagyja magát megzavartatni azok által, akik a személyes érdekek szolgálatába akarnák igázni a választó polgárok egyrészét. Ebben a városban igazi független, keresztény és nemzeti politikát akar a Keresztyén Nemzeti Párt folytatni s nem hagyja magát megfélemlíteni. Az a diadal, amelyet a Keresztény Nemzeti Párt ország‘SWfté1 aratott, még nagyobb erkölcsi erőt ad a halasi pártnak, amely mellett 2580 választó polgár tett politikai hitvallást a nemzetgyűlési választáson. Legközelebb már megkezdjük híradásainkat a Halasi Keresztény Nemzeti Párt működéséről. yyyy vyyyyöyyyyyyyyvyyyy A mai tiltakozó nép- gyülés. Minden polgár legyen ott! Vezércikkünkben foglalkozunk a mai vasárnap jelentőségéről, amikor országszerte tiltakozó nép- gyülést tart minden város és község az erőszakos párisi béke ellen. A népgyülést természetesen Halason is megtartják s erre nézve a városi hatóság egy lelkes hangú falragaszban hívja fel a lakosságot. Mivel a katholikus templomban a múlt szerdán már tartottak gyászistentiszteletet és mert a katholikus egyház törvényei tiltják azt, hogy vasárnap gyászmisét mondjanak a templomban, vasárnap még a reformátustemplomban tartanak gyászistentiszteletet, hogy nagy nemzeti fájdalmunknak vallásos formában is kifejezést adhassunk. A gyászistentisztelet után a városház előtti piactéren nagy tiltakozó népgyülést tartanak, amelyen dr. Kolozsváry Kiss István, dr. Thuróczy Dezső és Gulyás Ferencz beszélnek« A népgyülés tiltakozó táviratot küld az ententnek. A bajai tiársmszűs. Az ántánt hataltnak a győztes felek hatalmi hóbortjával meg akarják csonkítani az ezeréves Magyarországot, meg akarják változtatni a természet által alkotott tör énelmi határainkat. Nagy földaraboló igyekezetükben azonban még nagylelkűséget is gyakorolnak. A tnegszált területből visszaadnak nekünk pár rögöt, visszaadják az úgynevezett bajai máromszöget. A bajai háromszöggel visszakerül hozzánk Baranya egyik része és Bácsmegye északi szegélye. Ez az egyedüli terület, mely a demarkációs vonalon túlról visszakerül a csonka Magyarországhoz. Baranyában, Bácskában és Szeged körül a következőképen tervezik a magyar-szerb határt: Baranyában a határ előbb a Dráva mentén halad, majd északkeleti irányban átszeli a megyét, úgy hogy Torjánc, Lőcs, Beuge, Ba- ranyavár, Főherceglak (a vasúttal), Rült és Dályok a szerbeké lesz ; ellenben Kassád, Beremend, lllocska, Ivándárda, Sárok, Udvar és Izabellaföld a vasúttal ma gyár marad. A Dunát Kiskőszeg- től 8 kilométerrel északra éri el a határ. Bácsmegyében szintén északkeleti irányban megy a határ. A Dunánál Hercegszántó Magyar- országnak jut, Béreg a szerbeknek. Majd a Kígyós patak a határ. Regőce a szerbeké, Bácsma- daras Magyarországé. Madarastól 3 kilométerrel délre, Kunbajától szintén délre halad a határ. Majd észak felé dudorodó Ívben megkerüli Szabadkát. A csikériai vasúti állomástól 3 kilométerrel keletre a szabadka-bajai vasútvonalat metszi a határ s a kelebiai vasútállomástól 3 kilométerrel délre hagyja el a megyét. A kelebiai állomás lesz a budapest- ziinonyi fővonalnak magyar határállomása. Csongrád megyében a határ a Szabadka szegedi vasútvonaltól északra meg, Horgos állomás után átvágja a holt Tisza-ágat, maid a Tiszát akként, hogy a
