Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-01-28 / 8. szám
január 28. HALASI ÚJSÁG 3. oldal mezne. Ha a fehértói városi birtok vadászati joga bérbe adatnék, ez is eredményezne 4 ezer koronát. A város nádasai nem jövedelmeznek egy fillért se, szívesen bérbe veszik 3—4 ezer koronáért. A fehértói méhészet 320 koronát hozott. Ilyen eredmény igazán nevetséges, el kell adni az egészet. A városi hus- csarnok nincs bérbe adva. A fehértói gazdaság nem bir hasznot kimutatn . .Ki kell adni a földeket, a kertet, mint azelőtt, a jószág eladásából adósságot kell fizetni, megmentünk vele 50—60 százalék pótadót. Van három érdekes bevételi tétel. Egyebekből 559 ezer koronát. Egyébb téritményekből 2 millió 266 ezer koronát, a volt Direktorium ideiglenes adója s egyéb bevétele címén 3 millió 4,4 ezer korona szerepel, nem lehetne ezeket ltgalább részletezni ? A kiadások között a hivatalok és a csendőrségi laktanya világítása 38 ezer koronát emészt fel, az utcák világítását fizeti a város 12 ezer 500 koronával, pe- ! dig évek óta nem világítanak. ; Utó költségekre 32 ezer korona kell, előfogatokra 99 ezer, csatornákra 24 ezer, állami iskola fenntartására 37 ezer, középületek tisztogatására 33 ezer, épü- letjavitásokra 87 ezer korona kell. Szegények segélye 87 ezer, kórházi ápolása 30 ezer, élelmiszere 4500, ruhája 1500 koronába kerül. Ménlovak és apaállatokra 69 ezer korona a ráfizetés. Ez törvény szerint nem vethető ki városi pótadóba, mégis kivetették. Á közellátási hivatal 150 ezer koronát vett kölcsön a gazda- j sági bankból, ezt is pótadóban _ kell megfizetni. Hová lett az ellenérték? Mit j vásároltak rajta ? Ruhára, lábbelire, a városi szolgák ruháza- j tán kívül kiadtak 114 ezer, réz- ! gáücra 72 jjezer koronát, hová lett az áru ? Miért kell ezeket városi pótadóban megfizetni ? Hiszen a ruhát, lábbelit, rézgálicot eladták ! Hová lett az ára ? A katonák leszerelési költségére 'elvett a város 250 e/er korona kölcsönt, ez az összeg is a pótadót szaporítja; mi címen? Hisz ezt az állam térítette meg, vagy meg kell neki téríteni. Minden részletezés nélkül egyébb előre nem látott kiadásokra 747 ezer, háborús kiadásokra 113 ezer, egyébb előlegekre 2 millió 430 e/er Direktórium által kivetett gyorsadéból fizetendő kiadásokra 1 millió 632 ezer koronát irányoztak elő. A kövezetvám köttségvetése egyszerűen nincs, ;az igaz, hogy kövezet sincs, s pénz is csak 32 ezer korona nem a pénztárában, hol vau a többi ? Folytathatnánk még, de azt hiszük, ezek a számok is eléggé kiabálnak egy uj rendelkezést s megértjük, hogy miért nem nyomatták ki a költségvetést. Zsákba macskát vett vele a képviselő- testület. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAY Gyermekes csíny. Hogyan játszotta ki a cenzúrát a helyettes polgármester? Úgy gondoljuk, hogy a város élén most dr. Thuróczy. helyettes polgármester áll. Az ilyen állásban lévő embernek respektálni kell a törvényt, a kormányrendeletet s igy a cenzúra intézkedései előtt is meg kell hajolnia. A világháború kitörése óta működik a cenzúra. Nem tudunk esetet aira. hogy valaki vakmerőén kijátsza a cenzúra intézkedését és ezzel szetnbeálljon a kormány intézkedésével. Ezt cselekedte meg gyermekes naivság- gal dr. Thuróczy helyettes pol-, gármester és ezért a tettéért valószínűleg felelni fog. Egy helyi lapban dr. Thuróczy cikkeket irt a vámgabonáról' Ezt a cikket dr. Kozics, mint ügyészi megbízott és cenzor nem engedélyezte s a lap másfél hasábos fehér folttal jelent meg. Ebben a fehér foltban kelleti volna megjelenni dr. Thuróczy cikkének. Más, törvényt és rendeletet tisztelő polgár egyszerűen meghajlik a cenzor intézkedése előtt. De mit tett a helyettes polgármester? Gyermekes csínyt vitt végbe: Egyszerűen a cenzor által betiltott cikk szedését plakátra nyomtatta és kira- gasztatta a város falaira. Szóval, amit az újságban nem volt szabad ezer embernek elolvasni, azt a házak falain elolvashatta húsz ezer ember. így cselekszik egy ember, aki a város élén áll — ideiglenesen, mint helyettes. Micsoda szabálytalan trükkökkel élne ugyan az az ember, ha véletlenül megválasztanák polgármesternek. VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVYVVY taiisüí lilt A kalocsai törvényszék tárgyalásai. Tíz nappal ezelőtt megkezdték a kalocsai törvényszék előtt a kommunista bünpörök tárgyalását. Eddig Kalocsán kevésbé ismert vádlottak ügyét tárgyalták le, de a múlt héten már kiskun- majsai bűntettesek ültek a vádlottak padján az izgatással vádolt Váradi Simon Sándor és a zsarolással vádolt Csontos Lajos, Csontos Ferenc, Kuszli András és Péter Szabó Sándor kiskun- majsai lakosok ügyét tárgyalták. Az izgatással vádolt Váradi Simon Sándor kereskedő ellen a I bíróság megszüntette a törvényes eljárást, de internálni fogják. Csontos Lajos 28 éves, Csontos Ferenc 24 éves és Kuszli | András 30 éves molnár segédek . Törteli Lajos kiskunmajsai lakost I a tanácsrendszer idején kénysze- ritették a malom szocializálására. Csontos Lajos és Kuszli, akik a malommunkások bizalmi férfiai voltak, két nappal a szocializálás végrehajtása után Törtelit kiutasították a malomból s megtiltották neki, hogy a telepre betegye a lábát. Kuszli még azt sem engedte meg Törtelinek, hogy a malomban levő 4 mázsa búzáját elvihesse. Dacára annak, hogy a malmot elvették tőle, kényszeritették, hogy a munkások fizetésére pénzt adjon s kijárták, hogy Törtelinek a községtől liszlért járó 28 ezer K-áját kiosszák a munkások közt. Péter Szabó Sándor 27 éves molnársegéd, aki a kiskunmajsai munkástanácsnak is tagja volt, Székely Endre malmában megalakította az üzemi tanácsot, követelte Székelytől, hogy a malom kulcsát adja át neki. Kijárta a malom szocializálását, dacára annak, hogy a malomban nem volt 20 munkás. A bíróság Csontos Lajost, ! Kuszlit és Péter Szabót zsaroI lásért 2 évi és 6 hónapi fogházra, Csontos Ferencet pedig i zsarolásért 2 éyi fogházra ítélte. { Az ítélet jogerős. I mm tnits!. Jegyezzünk Hangyaközponti üzletrészeket! ' Látva az örvendetes fölbuzdu- lást, mely a nemzeti és keresz- I tény (keresztyén) erkölcsöket a i közélet minden terén érvénye- j siteni akarja, a Hangya-központ j elhatározta, hogy a kereskedelem j mezején kezébe veszi az újjáépítés munkáját, s a községi Hangya szövetkezetek szervezése és megerősítése utján kiszabadítja a magyar népet a közvetítő spekulánsok hálójából. Hogy ezt tehesse, a Hangya : országos mozgalmat indít alap- ; tőkéjének emelésére. A magyar \ nemzeti ügy minden lelkes ba- ' rátját fölkéri, hogy ebben a tőkeemelésben résztvegyen, s központi Hangya-üzletrészt jegyezzen. Az alapítványi Hangya üzletrész értéke 1000 szóval egy ezer korona. j A Hangya üzletrészjegyzés jól j gyümölcsöző tőkeelhelyezés, mert j legalább 5 százalékos osztalékot i biztosit. Huszonegy év óta még ' egyszer sem történt meg, hogy ! ennél kevesebbet fizetett volna, j Előnye tovább, hogy minden évben fölmondhaló, s a fölmondott üzletrészt a Hangya teljes ösz- szegben fizeti visza az üzletrész tulajdonosának vagy jogutódának. Üzletrészenkint az 1000 korona csak akkor fizetendő be, ha a „Hangya“ már tudatta, hogy a jegyzést elfogadta. Üzletrészeket előjegyezni a kiskunhalasi Hangyánál lehet. VVYVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVY HÍREK. Naptár. 28. Szerda. Kath. Apollónia, ref. Károly. 29. Csütörtök. Kath. Szál. Ferencz. ref. Adél. 30. Péntek. Kath. és ref, Mártonka. 31. Szombat. Kalh. N. Péter, roí. Virgilia. Farkas Elekné elhunyta. Halas társadalmának egyik legszebb lelkű uriasszonya Farkas Elekné is annak a veszedelmes járványnak lett áldozata, amely most a városban pusztít. A fiatal, szép asszony elhunyta igen nagy részvétet keltett a városban. Pénzrendelet. A kormány újabb rendeletet adott ki a fehér pénz értékelésével kapcsolatban. A szerint a tartozás egyötöd részével teljesítheti az adós a 200 és 25 ks. hamis bankjegyek elterjedése, vagyis 1919. év május 20. napja után keletkezett tartozását, melyet 1919. augusztus hó 15 napja előtt kellett volna teljesítenie, ha az adós a hitelező magatartása következtében nem birt 1919. augusztus hó 15 i napja előtt fizetni. A közhatóság az 1919] május hó 20. napja után, de még 1919. év augusztus hó 15 napja előtt fehérpénzben letétbe vett összegért csak egyötödrész erejéig felel. A védelem, hogy a letétel fehérpénzben történt, bizonyítható azonban kékpénz letétele. Koszorumegváltás. A z Úri Casinó szeretett elnökét Farkas Eleket ért megrendítő gyászeset alkalmával koszorumegvál- l tás címén 1000 koronát adomá nyozoit felerészben a Hadiözvegyek és árvák, felerészben a Hadirokkanlak számára. Spanyol járvány a városban. Tiz nap óta ismét fellépett a spanyol betegség, amelyet valószínűleg a fővárosból hurcoltak be, ahol újabban szintén sok az ilyen megbetegedés. Halason legalább két-három százember fekszik betegen s már több áldotata is van a veszedelmes járványnak. Nem jelentek meg a ‘ sorozáson. Szabó Sándor 31, Szabó László 34, Daczi Sándor 26, Gorzon Antal 27, Modok István 28, Papula Antal 31 és j Daczi Antal 30 éves halasi lakó- j sokat a rendőrbiróság 10—10 napi elzárásra és 100—100 korona pénzbüntetésre ítélte, mert a sorozáson nem jelentek meg.
