Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-01-28 / 8. szám

január 28. HALASI ÚJSÁG 3. oldal mezne. Ha a fehértói városi bir­tok vadászati joga bérbe adat­nék, ez is eredményezne 4 ezer koronát. A város nádasai nem jövedelmeznek egy fillért se, szívesen bérbe veszik 3—4 ezer koronáért. A fehértói méhészet 320 koronát hozott. Ilyen ered­mény igazán nevetséges, el kell adni az egészet. A városi hus- csarnok nincs bérbe adva. A fehértói gazdaság nem bir hasz­not kimutatn . .Ki kell adni a földeket, a kertet, mint azelőtt, a jószág eladásából adósságot kell fizetni, megmentünk vele 50—60 százalék pótadót. Van három érdekes bevételi tétel. Egyebekből 559 ezer koronát. Egyébb téritményekből 2 millió 266 ezer koronát, a volt Direk­torium ideiglenes adója s egyéb bevétele címén 3 millió 4,4 ezer korona szerepel, nem lehetne eze­ket ltgalább részletezni ? A kiadások között a hivatalok és a csendőrségi laktanya vilá­gítása 38 ezer koronát emészt fel, az utcák világítását fizeti a város 12 ezer 500 koronával, pe- ! dig évek óta nem világítanak. ; Utó költségekre 32 ezer korona kell, előfogatokra 99 ezer, csa­tornákra 24 ezer, állami iskola fenntartására 37 ezer, középüle­tek tisztogatására 33 ezer, épü- letjavitásokra 87 ezer korona kell. Szegények segélye 87 ezer, kórházi ápolása 30 ezer, élelmi­szere 4500, ruhája 1500 koro­nába kerül. Ménlovak és apaállatokra 69 ezer korona a ráfizetés. Ez tör­vény szerint nem vethető ki vá­rosi pótadóba, mégis kivetették. Á közellátási hivatal 150 ezer koronát vett kölcsön a gazda- j sági bankból, ezt is pótadóban _ kell megfizetni. Hová lett az ellenérték? Mit j vásároltak rajta ? Ruhára, láb­belire, a városi szolgák ruháza- j tán kívül kiadtak 114 ezer, réz- ! gáücra 72 jjezer koronát, hová lett az áru ? Miért kell ezeket városi pótadóban megfizetni ? Hi­szen a ruhát, lábbelit, rézgálicot eladták ! Hová lett az ára ? A katonák leszerelési költségére 'elvett a város 250 e/er korona kölcsönt, ez az összeg is a pót­adót szaporítja; mi címen? Hisz ezt az állam térítette meg, vagy meg kell neki téríteni. Minden részletezés nélkül egyébb előre nem látott kiadásokra 747 ezer, háborús kiadásokra 113 ezer, egyébb előlegekre 2 millió 430 e/er Direktórium által kivetett gyorsadéból fizetendő kiadások­ra 1 millió 632 ezer koronát irányoztak elő. A kövezetvám köttségvetése egyszerűen nincs, ;az igaz, hogy kövezet sincs, s pénz is csak 32 ezer korona nem a pénztárában, hol vau a többi ? Folytathatnánk még, de azt hiszük, ezek a számok is eléggé kiabálnak egy uj rendelkezést s megértjük, hogy miért nem nyo­matták ki a költségvetést. Zsák­ba macskát vett vele a képviselő- testület. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAY Gyermekes csíny. Hogyan játszotta ki a cenzú­rát a helyettes polgármester? Úgy gondoljuk, hogy a város élén most dr. Thuróczy. helyet­tes polgármester áll. Az ilyen állásban lévő embernek respek­tálni kell a törvényt, a kormány­rendeletet s igy a cenzúra intéz­kedései előtt is meg kell hajol­nia. A világháború kitörése óta működik a cenzúra. Nem tudunk esetet aira. hogy valaki vakme­rőén kijátsza a cenzúra intézke­dését és ezzel szetnbeálljon a kormány intézkedésével. Ezt cse­lekedte meg gyermekes naivság- gal dr. Thuróczy helyettes pol-, gármester és ezért a tettéért va­lószínűleg felelni fog. Egy helyi lapban dr. Thuróczy cikkeket irt a vámgabonáról' Ezt a cikket dr. Kozics, mint ügyészi megbízott és cenzor nem engedélyezte s a lap más­fél hasábos fehér folttal jelent meg. Ebben a fehér foltban kel­leti volna megjelenni dr. Thuró­czy cikkének. Más, törvényt és rendeletet tisztelő polgár egysze­rűen meghajlik a cenzor intéz­kedése előtt. De mit tett a he­lyettes polgármester? Gyermekes csínyt vitt végbe: Egyszerűen a cenzor által betiltott cikk szedé­sét plakátra nyomtatta és kira- gasztatta a város falaira. Szóval, amit az újságban nem volt szabad ezer embernek elol­vasni, azt a házak falain elol­vashatta húsz ezer ember. így cselekszik egy ember, aki a város élén áll — ideiglenesen, mint helyettes. Micsoda szabály­talan trükkökkel élne ugyan az az ember, ha véletlenül megvá­lasztanák polgármesternek. VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVYVVY taiisüí lilt A kalocsai törvényszék tárgyalásai. Tíz nappal ezelőtt megkezdték a kalocsai törvényszék előtt a kommunista bünpörök tárgyalá­sát. Eddig Kalocsán kevésbé is­mert vádlottak ügyét tárgyalták le, de a múlt héten már kiskun- majsai bűntettesek ültek a vád­lottak padján az izgatással vá­dolt Váradi Simon Sándor és a zsarolással vádolt Csontos Lajos, Csontos Ferenc, Kuszli András és Péter Szabó Sándor kiskun- majsai lakosok ügyét tárgyalták. Az izgatással vádolt Váradi Si­mon Sándor kereskedő ellen a I bíróság megszüntette a törvényes eljárást, de internálni fogják. Csontos Lajos 28 éves, Cson­tos Ferenc 24 éves és Kuszli | András 30 éves molnár segédek . Törteli Lajos kiskunmajsai lakost I a tanácsrendszer idején kénysze- ritették a malom szocializálására. Csontos Lajos és Kuszli, akik a malommunkások bizalmi férfiai voltak, két nappal a szocializá­lás végrehajtása után Törtelit ki­utasították a malomból s meg­tiltották neki, hogy a telepre betegye a lábát. Kuszli még azt sem engedte meg Törtelinek, hogy a malomban levő 4 mázsa búzáját elvihesse. Dacára annak, hogy a malmot elvették tőle, kényszeritették, hogy a munká­sok fizetésére pénzt adjon s ki­járták, hogy Törtelinek a köz­ségtől liszlért járó 28 ezer K-áját kiosszák a munkások közt. Péter Szabó Sándor 27 éves molnársegéd, aki a kiskunmajsai munkástanácsnak is tagja volt, Székely Endre malmában meg­alakította az üzemi tanácsot, kö­vetelte Székelytől, hogy a ma­lom kulcsát adja át neki. Kijárta a malom szocializálását, dacára annak, hogy a malomban nem volt 20 munkás. A bíróság Csontos Lajost, ! Kuszlit és Péter Szabót zsaro­I lásért 2 évi és 6 hónapi fog­házra, Csontos Ferencet pedig i zsarolásért 2 éyi fogházra ítélte. { Az ítélet jogerős. I mm tnits!. Jegyezzünk Hangyaközponti üzletrészeket! ' Látva az örvendetes fölbuzdu- lást, mely a nemzeti és keresz- I tény (keresztyén) erkölcsöket a i közélet minden terén érvénye- j siteni akarja, a Hangya-központ j elhatározta, hogy a kereskedelem j mezején kezébe veszi az újjáépí­tés munkáját, s a községi Hangya szövetkezetek szervezése és meg­erősítése utján kiszabadítja a magyar népet a közvetítő spe­kulánsok hálójából. Hogy ezt tehesse, a Hangya : országos mozgalmat indít alap- ; tőkéjének emelésére. A magyar \ nemzeti ügy minden lelkes ba- ' rátját fölkéri, hogy ebben a tő­keemelésben résztvegyen, s köz­ponti Hangya-üzletrészt jegyez­zen. Az alapítványi Hangya üz­letrész értéke 1000 szóval egy ezer korona. j A Hangya üzletrészjegyzés jól j gyümölcsöző tőkeelhelyezés, mert j legalább 5 százalékos osztalékot i biztosit. Huszonegy év óta még ' egyszer sem történt meg, hogy ! ennél kevesebbet fizetett volna, j Előnye tovább, hogy minden év­ben fölmondhaló, s a fölmondott üzletrészt a Hangya teljes ösz- szegben fizeti visza az üzletrész tulajdonosának vagy jogutódá­nak. Üzletrészenkint az 1000 ko­rona csak akkor fizetendő be, ha a „Hangya“ már tudatta, hogy a jegyzést elfogadta. Üzletrészeket előjegyezni a kiskunhalasi Hangyánál lehet. VVYVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVY HÍREK. Naptár. 28. Szerda. Kath. Apollónia, ref. Károly. 29. Csütörtök. Kath. Szál. Ferencz. ref. Adél. 30. Péntek. Kath. és ref, Mártonka. 31. Szombat. Kalh. N. Péter, roí. Virgilia. Farkas Elekné elhunyta. Halas társadalmának egyik leg­szebb lelkű uriasszonya Farkas Elekné is annak a veszedelmes járványnak lett áldozata, amely most a városban pusztít. A fia­tal, szép asszony elhunyta igen nagy részvétet keltett a városban. Pénzrendelet. A kormány újabb rendeletet adott ki a fehér pénz értékelésével kapcsolatban. A szerint a tartozás egyötöd ré­szével teljesítheti az adós a 200 és 25 ks. hamis bankjegyek el­terjedése, vagyis 1919. év május 20. napja után keletkezett tarto­zását, melyet 1919. augusztus hó 15 napja előtt kellett volna teljesítenie, ha az adós a hite­lező magatartása következtében nem birt 1919. augusztus hó 15 i napja előtt fizetni. A közhatóság az 1919] május hó 20. napja után, de még 1919. év augusz­tus hó 15 napja előtt fehérpénz­ben letétbe vett összegért csak egyötödrész erejéig felel. A vé­delem, hogy a letétel fehérpénz­ben történt, bizonyítható azon­ban kékpénz letétele. Koszorumegváltás. A z Úri Casinó szeretett elnökét Far­kas Eleket ért megrendítő gyász­eset alkalmával koszorumegvál- l tás címén 1000 koronát adomá nyozoit felerészben a Hadiözve­gyek és árvák, felerészben a Ha­dirokkanlak számára. Spanyol járvány a vá­rosban. Tiz nap óta ismét fellé­pett a spanyol betegség, ame­lyet valószínűleg a fővárosból hurcoltak be, ahol újabban szin­tén sok az ilyen megbetegedés. Halason legalább két-három száz­ember fekszik betegen s már több áldotata is van a vesze­delmes járványnak. Nem jelentek meg a ‘ sorozáson. Szabó Sándor 31, Szabó László 34, Daczi Sándor 26, Gorzon Antal 27, Modok István 28, Papula Antal 31 és j Daczi Antal 30 éves halasi lakó- j sokat a rendőrbiróság 10—10 napi elzárásra és 100—100 ko­rona pénzbüntetésre ítélte, mert a sorozáson nem jelentek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents