Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-09-05 / 71. szám

Szerkesztéség és kiadóhivatal Lapkiadó: Farkas Áron. Főszerkesztő: Dr.Mcg&rpáO ►erenc II. évfolyam 7f. szám. KiskubhaSss, 7S20. Szombat, szeptember 4. Városházépület. Nagytözstíe. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. ..... — M egjelenik hetenként kétszer!: szerdán és szombaton reggel. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkezett: szept. 4-én. Haller miniszter a tanárokról. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter a parlament ülésén nagyhatású beszédet tartott a tanárokról: — A felsőbb oktatástól — úgymond, többek között a miniszter, — tanárokat váriunk, de nem olyanokat, akik szélkakasforduiáskor azt mondták, ...hogy hazudtak, amikor a nemzeti hősöket dicsőitett«?' Ha, délután mindenki ott legyen a a Hove, sóstói ünnepélyén! Városháza. Az őszi napsugárban. — Városi közgyűlés. — Szeptember első napjának dél­előttjén ősziesen sőt már a nap az üres közgyükért* terembe. IC református templom toronyórája már kilencet ütött. Először . . . másodszor , . . sőt harmadszor is megrángatja a teremőr a kép­viselőket hivó kis harangot. — Egynegyed tiz óra. Még csak Krámer József van á teremben, Két interpellációval várja a ta­nácsot. — No, nem jön senki ? — kérdi magától, A terem üres. Ez bosszantja az őrt is. Programrnon kívül negyedszer is meghúzza a csen­gőt. pedig azért már nem kap fizetést. De erre már bevonul a tanács. A városi képviselők még kint kaszinóznak. A helyettes polgármester ngyancsak invitálja őket egy kis közgyűlésre. A szi­ves hívásra azután bejön egy pár városi képviselő, mire meg­kezdik a tanácskozást, Kramer József nem bizonyult veszedelmes interpellálónak, a helyettes polgármester gyönge válaszát készpénznek vette s szó nélkül zsebrevágta. Szekér Pál, a városi ügyek régi ismerője kétszer is zavarba hozta a tanácsot, úgy hogy fel­szólalásaira két szabályrendelet tervezetet is lekaptak a napi­rendről, A közgyűlés rossz kedvében | volt s mig máskor mindent meg­szavazott a tisztviselőknek, ad­dig most csekély családi és kor­pótlékokat is megtagadott. Eb­ből egy kis családi perpatvar is keletkezett. A jó szivü dr. Dózsa Zsigmond a tisztviselők pártján állott, dr. Ziiah Benő ellenezte Babó városgazda korpótlékának megszavazását. Az após és vő ugyancsak hevesen vitatkoztak a plenum előtt. Jó! esett privá- tim tudni, hogy ők azért nem haragszanak egymásra. Sem Borbás Imrének, sőt Gaál Jenőnek sem szavazták meg a családi pó-ttékot. Dr. Babó ímre és még egy pár ideiglenes városi tisztviselőnek és alkalma­zottnak sem utalták ki az 50 szá­zalékos fizetés felemelését. Pe­dig a tanács ugyancsak pártolta ezeket a kérelmeket. De dr. Zi- lah kormányrendeletekre hivat­kozott és eihervasztott néhány száz koronát a tisztviselő zse­bekből. ‘! Ami fontosabb tárgy volt a közgyűlésen, arról külön emlé­kezünk meg. * * Visszavont nyugdíja­zási kérvény. Kovács Jó­zsef anyakönyvi tanácsnok nyug­díjaztatását kéri a közgyűléstől. A kérelemmel szerda , foglalko­zott volna a képviselőtestület, de a tárgyalás előtt az elnöklő helyettes polgármester bejelen­tette, hogy Kovács visszavonta kérelmét. * Két interpelláció. Kra­mer József a szerdai közgyűlés napirendje előtt feláliott és a következő kérdést intézte a ta­nácshoz : — Mi lett azzal a bikával, amelyet a város vásárolt egy Bácskából elhajlott csordából? A helyettes polgármester azt válaszolta, hogy a bikát vissza­adták. A második kérdése Krá- mernek: — Olvastam a „Halasi Ujság“- ban, hogy Turcsik 85,000 koro­nával röviditette meg a várost, miért nem hozták ezt az ügyet a közgyűlés elé ? A helyettes polgármester a za­varos időkkel indokolta meg, hogy ez az ügy nem került a plenum elé, de ígérte, hogy azt a legközelebbi közgyűlést tárgy- sorozatára kitűzi. És Krámer tudomásul vette a válaszokat. * Fűzik helyett Buday. Molnár főjegyző előadása után a szerdai városi közgyűlés tu­domásul vette, hogy a tanács Fűzik Andor fogyasztási felügye­lő lemondása folytán Buday Ágostont alkalmazza ebben az ügykörben. * Nyugdíjazások. A köz­gyűlés Szenfpétery László dij- nokot és Kiss László fogdaőrt, aki 41 esztendeje szolgálja a várost, saját kérelmükre nyug­díjazta. * Kommunista gazdál­kodás. Még dr, Dolicsek vá­rosi ügyész készítette el azt a jelentést, amelyet a szerdai köz­gyűlés előtt Molnár főjegyző ismertetett Hibó Sándor és Hat­házi Imre volt direktóriumi tagok ügyéről, akik élléíi a város biz­tosítási végrehajtást rendelt el a proletárdiktatúra alatt a városi közpénztárból kiutalt 829,913 korona erejéig. A biztosítási vég­rehajtás Hatházival szemben né­mi eredménnyel járt, amit a köz­gyűlés tudomásul vett. * Uj hivatal a város­házán. A városi tanács azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közélelmezési, fogyasztási és a városgazdasági hivatal egyesíté­sével javadalmi hivatalt állit fel. Gyilkos halasi vörös katona. Büntető főtárgy a lás Soltvadkerten. A kalocsai törvényszék ötös tanácsa augusztus 28.-án Solt­vadkerten tárgyalt. Gyurics Mi­hály volt vörös katona felett ül­tek törvényt, aki a proletárdik- tura alatt Halason szolgáit. A tavalyi ellenforradalom leverése­kor Halasról vonultak be a vö­rös katonák Soltvadkertre rendet csinálni, Köztük volt Gyurics is. Az öreg Juhász György békésen állt háza ajtajában. Gyurics fel­szólította, menjen be. Juhász azt felelte: magaméban vagyok. Gyu­rics puskatussal úgy mellbe- lökte, hogy beesett az udvarba, majd lekapta íeg; vérét és hasba lőtte. Utóbb mégegyszer mellbe lőtte. Juhász azonnal meghalt. Gyuricsot a bíróság gyilkos­ságért életfogytiglani {egyházra Ítélte. ELŐFIZETÉSI tfÓ'ÁRy' 1 Egynegyed évre 1 ... 20 korona Egész évre ...... 80 „ Ecsyes szásrs ára f korona. Tanév eleién. Megnyíltak az iskola ka­pui ... S mi nagyobb re­ménnyel és bizalommal te­kintünk az iskola felé, mint valaha, mert onnan várjuk nemzetünk feleme kedését, a szebb magyar jövőt. Magyar iskola nélkül, a magyar tanító idealizmusa, keresztény lelkének meiege, nemzeti érzésének hevülete nélkül az ország romjain uj élet nem virulhat. Ápolni és fej’eszeni a gyermek lelkében a nemzeti érzést és erős, biztos kézzel kiirtani azt a mérget, melyet az ifjú lelkekbe a rémura­lom belecsepegielett, ma ez az iskola egyik legnagyobb feladata. A bolsevizmus val­lásellenes és hazafiatian volt. Az iskolának mélyen vallá­sosnak és őszintén, megal­kuvás nélkül hazafiasnak kell lennie, ha ar.t:boIsevis;ákat akar nevelni. Fel kell ébreszteni az if­jak lelkében a hitet és úrrá kell tenni a keresztény er­kölcsöket Az isko ának kell betömni azt a rést, melyet a háború és a ke tős forrada­lom a gyermek lelkén ülő t. Az ifjúság lelke többé ke­vésbé meg van csonkitv . ! Annak épségét helyre keli j állítani, mert lelki integrdás né kiil a nemze i integritást sem tudjuk megvalósítani. 1 Újra meg kell alapozni ■ ezt az országot. Akaraterőt, áldozatkészséget ke I önteni a népbe, önzetlen hazasze­retetre, tettrekész munkára kell neve nj az ifjúságot s | meganitani őket hinm, ré­mé'ni munkájuk révén egy szebb boldogabb jövőben. A magyar tanítóságot ma a magyar jövő fele őssége terheli. Az ő működésük eredménye hatványozott mér­tékben hat ki az ország jö­vendőjének kialakulására. Ma minden tanító, ki egy derék munkás magyart nevel, az ország egy-egy terület- darabját szerezte vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents