Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-09-01 / 70. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG szeptember 1. A Tisza-pör eddigi anyaga. Már most meg ke l jegyeznem, hogy az alábbi sorok a gróf T.sza István gyilkosainak most folyó monstre pőrének eddigi anyagát csupán abból a célból ismerteti nagyvonásokban, hogy olvasóinkat, akik nem olvassák részletesen és kellő figyelemmel a „Magyar Távirati iroda“ és a „Magyar Kurír“ hivatalos gyorsirási följegyzéseinek alapján készült egyedül i hiteles tudóstást, az összbenyomásokról informálja. Sajnos lapunk erős helyi jeliege s az a körülmény, hogy hetenkint csak kétszer jelenik meg, megfoszt bennünket attól az élvezetes újságírói munkától, hogy fővárosi tudósilónk telefonjelentései révén tárgyalásonként dolgozzuk fel, ezt a szenzációs bünpört, amelynél érdekfeszitőbbet és fontosabbat, még aligha tárgyaltak ebben az országban, Most sincs liportrói szó, sőt felelőtlen prejudikálá- sokba sem akarunk bocsájt- kozni csupán sokak tájékozatlanságára utalva, a köznapi érdeklődések egyné- meiyikére óhajtanánk válaszolni. Érdeklődés. Beszélgetés közben a leggyakoribb kérdések: — Bünös-e Friedrich István ? Mindjárt utána következik a másik: — Tudott-e Károlyi Mihály gróf előzőleg a gyilkosságról ? Ezután jönnek a többi kérdések : — A Nemzeti Tanács tudtával és akaratából történt-e a gyilkosság ? — Milyen szerepe volt Fényes Lászlónak? — Kik a fölbujtók ? —Határozottan, kik a tettesek ? — Kiknek állott érdekében idáig „elíusolni“ a port? — K:k vitték keresztül a por tárgyalásra tűzését ? — Miféle szenzációk pattantak ki eddig a por tárgyalása alatt ? — Meddig tart még a tárgyalás? — Mire ítélik a tetteseket ? — Milyen hatást gyakorol ez a p®r a közvéleményre bel- és külföldön ? Huszonhétnapos tárgyalás. Aki velem együtt betüről-be- türe elolvasta a tárgyalás gyorsírói feljegyzéseit s ezáltal egy kissé belemerült a biinügy anyagába. jól tudja, hogy ezekre a kérdésekre éppen olyan kötetes könyvel léhetne felelni, mint amilyen vaskos kötetből áll már ma aTisza-pör huszonhétnapos tárgyalásának gyorsírói feljegyzései. Ha ennek ellenére röviden tárgyalom le a kérdéseket utalnom kell bevezető soraimra, hogy csak nagyvonásokban szándékozom a tárgyalás eddigi anyagának összbenj omásairól Írni, Ezért nem garantálom azt, hogy az olvasó ezekből a sorokból, távolról is tiszta képet nyer magáról a tárgyalásról. Mindjárt az első kérdéssel is röviden végzek. Friedrich. Friedrich István volt miniszter elnök személye nagyon előre van tóivá ebben a bünperben, amelyben mint tanú lett kihallgatva* Négy vádlott közül, akik a bíróság elétt ülnek, Hüttner főhadnagy az, aki azt állítja, hogy ő Friedrichhel beszélt volna Tisza meggyilkolásáról, de ezt a körülményt még semmivel sem tudta igazolni. Annak idején Friedrich hadügyi államtitkár volt akit az őszirózsás forradalom kéteshirü alakjai gyakran felkerestek, ezek között voltak a vádlottak is, de az a körülmény,- hogy ö előzőleg beszélt volna ezekkel a vádloltakkal a gyilkosságról valószinüsitve nincs. Ismételem, ebben a pörben Friedrich, mint tanú szerepel, hogy a polgári bíróság előtt esetleg vádlott lehessen, ehhez a tárgyalás eddigi adatai nem szolgáltattak kellő bizonyítékokat. Károlyi. Károlyi Mihály gróf személye körül gyakran felmerül a kérdés, hogy ő előzőleg tudott-e a gyilkosságról? A vádlottak szinte védik ebben a kérdésben Károlyit. Komoly bizonyiték erre nézve nincs is. Annyi bizonyos, hogy a Nemzeti Tanácsban és a Katona Tanácsban élénken tárgyalták, hogy milyen módon járjanak el Tiszával szemben. Kéry Pál, — a felbujtó, — Károlyi legbizalmasabb embere volt. De ha szigorúan szemléljük a pör anyagai abban perrendszerü bizonyítékot arra nézve, hogy Károlyi felelősségre vonható-e ebből a gyilkossági pörből kifolyólag — nem találunk. A Nemzeti Tanács. A tárgyalás folyamán hovatovább az a benyomás jegecesedik ki, hogy a gyilkosságot inkább a Katona Tanácsban főzték ki, bár többször tárgyalt erről a Nemzeti Tanács is. Hock János mindég a gyilkosság elten nyilatkozott. A vádlottak és több tanú előadása szerint, mind a két tanú tudott előzőleg a gyilkossági tervről. Érdekes, hogy Friedrich nem volt tagja egyik tanácsnak sem. sőt alibit igazolt, hogy azokon a napokon, amikor a tanácsokban szó volt a gyilkosságról, nem is volt a fővárosban, Annyi bizonyos — és ezt számos tanú igazolja, — hogy a gyilkosság hire egyik tanácsot sem lepte meg, sőt a hir hallatár a mindkét helyen örvendeztek. Fényes. Nem kevésbé érdekli a közönséget Fényes László bűnösségének kérdése is. Ő is csak mint tanú szerepel ezen a tárgyaláson, ! Kihallgatása alkalmával fellépése j önérzetes hangja és világos — magát tisztázó — előadása, (ha az egész nem volt csak színpadi beállítás), elég jó hatást keltett, a vádlotrak azonban felhozzák ellene, hogy a gyilkosságot megelőzően erről beszélgettek vele. A vádlottak állítása, egyéb valószínűsítő körülménnyel, Fényessel szemben sincs igazolva. A felbujtók. A bíróság igyekszik megállapítani. hogy kik voltak a felbujtók. Már a köztudatba is átment az a vélemény, hogy Tiszát az akkori őszirózsás forradalom vezetői tudtával és akaratával gyil- gyilkolták meg, de személyeket kerestek a nyomozás alkalmával is, amint a tárgyatás folyamán is erre irányul az igyekezet. Az eddigi anyag szerint, — főleg a vádlottak előadásai szerint a felbujtok tettek volna: Csernyák Imre a Katona Tanács elnöke, Kéri Pál, Fényes László és (Szakács helyettes államtitkár eskü alatti vallomása szerint) Magyar Lajos. A kél első részt- vett a gyilkosságban is, mint bűnsegéd, A vádlottak. Sajnos csak négyen ülnek a vádlottak padján, (Hüttner főhadnagy, Sztankovszky tart. zászlós, Dobó tengerész őrmester, és Vágó-Wilhelm Jenő népfelkelő,) holott a gyilkosságot tizen követték ej és pedig: { Kéri Pál, Dobó István, Horváth ! Sankovics, Gertner Marcell Mór, i Sztankovszky Tibor, Csernyák 1 Imre, Hüttner Sándor, Kundanec- j kér József, Lang Lajos és Pogány József ; Fényes, mint fel- 1 bujtó, Kéri, mint felbujtó és j tettes, Gertner, mint tettes a j polgári bíróság elé kerülnek. A többiek szökésben vannak. A gyilkosok között, a vallomások szerint, Pogány József és : Dobó István voltak a legke- 1 gyetlenebbek, ők és egy szö- ! késben levő harmadik, (Horváí* Sanovits). Dobó egyszer vall» : máskor tagad, illetve visszavonja j vallomásait. Bizonyossággal megállapítható, I hogy a gyilkosságot ez a tiz I tagú banda követte el. Nyomozás. J öbb mint egy esztendeig vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lanyhán nyomoztak a gyilkosság lettesei után. 1919 március 21-ikéig, amíg Káro- lyéké volt a hatalom szinte érthető okokból még csak nem is gondoltak arra, hogy nyomozási vezessenek be ebben az ügyben. 1919. augusztus 2-ikáig a kommunistáknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy Tisza gyilkosait keressék. Nagyon jól tudták ők, hogy ott vannak közöttük, hiszen a fő bérgyilkos,, Pogány Józsefet megtették a vörös hadsereg [fővezérének. Az oláh megszállás alatt, de már elözően is a Tisza-család ügyvéde dr. Ulain Ferenc magán utón, magándetektívekkel kutatott a tettesek után elég szép eredménnyel Panaszok hangzottak el, hogy még a Fríedrich- kortnány alatt sem láttak erélyesen a bünpör előkészítéséhez s ebben Friedrich kezét látták. Kovács vizsgálóbíró öngyilkosságát is kapcsolatba hozták ezzel a kombinációval. Hogy Friedtichnek része lett volna ebben az elhúzásban, a tárgyalás során még nem lett igazolva- fl fii tárgyalásig* A hosszú stagnálás után, hogy nagy anyaggal foghatott a had- osziálybiróság a gyilkossági pör tárgyalásához, az "tír. Ulain érdeme, aki — mint említettem — akkor is serényen dolgozott a bűntény felderítésén,amikor az illetékes fórumok nem akartak vele foglalkozni. Való tény az, hogy araikor Friedrich kilépeti a kormányból a Tisza-pör gyorsabban közele- | deti a főtárgyaláshoz. Először a hadosztálybiróság ; ítélkezik a nég vádlott felett* I majd ezután kerti! a sor a pol- I gári birósáti; előtt a civil vádiot- i takra : Fényesre, Kárire és Gert- nerre. fi tanuk. Úgyszólván minden tárgyalási nap a szenzáció jegyében- folyik ie. Maguknak a vádlottaknak a kihallgatása, a gyilkosságról előadott vallomásuk izgalmas határ suak voltak. A sok tanú közül először AI- massy Denis grófnőt hallgatták ki, grói Tisza István uriokahu- gát, aki maga is három sebesülést szenvedett, amikor nagybátyára rálőttek a gyilkosok. Tisza özvegyét is megidézték, de a> orvosi bizonyítványt küldetett be, amelyben igazoltatta, hogy kihallgatása betegségére való tekintettel veszedelemmel járna re? nézve, ezért eltekintettek kihallgatásától. Kihallgatták Kéri Pált, mint tanút. Minden: tagad. Friedrich kihallgatása nem volt olyan szenzációs, mint remélték. Gaertnert is mint tanút hallgatták kí, mert a polgári bíróság előtt lesz vádlott. Mindent tagad. Érdekesek voltak még Hadzsis százados, (Linder pa- rancsörtisztje) Szentkirályi rendőrfőkapitány helyettes, Hipper- mayer, az Astoria szálló igazgatója, Kovács vizsgálóbíró özvegye, Lukachich altábornagy, — Paksi detektív. Sándor rendőrfőkapitány, dr. Ulain stb. tanúvallomásai. A nagy anyag. Nagy az érdeklődés az iránt is, hogy meddig húzódik el még a főtárgyalás. Tekintette! arra, hogy még sok tanút akarnak kihallgatni, a bizonyítási eljárás, a perbeszédek és az Ítélet hozatal még egy pár hetet bizonyára igénybe fog venni. Igen nagy anyagot dolgozik fel av bíróság, amely — természetesen — sok időt vesz igénybe. A büntetés. Aki a katonai büntetőtörvénykönyvet ismeri, az tisztában van azzal, hogy ha a vádlottakat bűnösnek mondják ki, ebben az esetben nem kerülik el az akasztófát, egyébként a polgári btinA dl figyi Iskola szűk: buszt Jutái a l< any mir Rovi ZG (A fő Urai Ha van é f ne akar fordi Bal férfi i Szó Elválj át Kedvi évi pr fc EGE maxit ic Érdi
