Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-09-01 / 70. szám

2. oldal HALASI ÚJSÁG szeptember 1. A Tisza-pör eddigi anyaga. Már most meg ke l je­gyeznem, hogy az alábbi so­rok a gróf T.sza István gyil­kosainak most folyó monstre pőrének eddigi anyagát csu­pán abból a célból ismer­teti nagyvonásokban, hogy olvasóinkat, akik nem ol­vassák részletesen és kellő figyelemmel a „Magyar Tá­virati iroda“ és a „Magyar Kurír“ hivatalos gyorsirási följegyzéseinek alapján ké­szült egyedül i hiteles tudóstást, az összbenyomásokról infor­málja. Sajnos lapunk erős helyi jeliege s az a körülmény, hogy hetenkint csak kétszer jelenik meg, megfoszt ben­nünket attól az élvezetes új­ságírói munkától, hogy fő­városi tudósilónk telefonje­lentései révén tárgyaláson­ként dolgozzuk fel, ezt a szenzációs bünpört, amelynél érdekfeszitőbbet és fontosab­bat, még aligha tárgyaltak ebben az országban, Most sincs liportrói szó, sőt felelőtlen prejudikálá- sokba sem akarunk bocsájt- kozni csupán sokak tá­jékozatlanságára utalva, a köznapi érdeklődések egyné- meiyikére óhajtanánk vála­szolni. Érdeklődés. Beszélgetés közben a leggya­koribb kérdések: — Bünös-e Friedrich István ? Mindjárt utána következik a másik: — Tudott-e Károlyi Mihály gróf előzőleg a gyilkosságról ? Ezután jönnek a többi kérdé­sek : — A Nemzeti Tanács tudtá­val és akaratából történt-e a gyilkosság ? — Milyen szerepe volt Fényes Lászlónak? — Kik a fölbujtók ? —Határozottan, kik a tettesek ? — Kiknek állott érdekében idáig „elíusolni“ a port? — K:k vitték keresztül a por tárgyalásra tűzését ? — Miféle szenzációk pattantak ki eddig a por tárgyalása alatt ? — Meddig tart még a tárgya­lás? — Mire ítélik a tetteseket ? — Milyen hatást gyakorol ez a p®r a közvéleményre bel- és külföldön ? Huszonhétnapos tárgyalás. Aki velem együtt betüről-be- türe elolvasta a tárgyalás gyors­írói feljegyzéseit s ezáltal egy kissé belemerült a biinügy anya­gába. jól tudja, hogy ezekre a kérdésekre éppen olyan kötetes könyvel léhetne felelni, mint amilyen vaskos kötetből áll már ma aTisza-pör huszonhétnapos tárgyalásának gyorsírói feljegy­zései. Ha ennek ellenére röviden tárgyalom le a kérdéseket utal­nom kell bevezető soraimra, hogy csak nagyvonásokban szán­dékozom a tárgyalás eddigi anyagának összbenj omásairól Írni, Ezért nem garantálom azt, hogy az olvasó ezekből a so­rokból, távolról is tiszta képet nyer magáról a tárgyalásról. Mindjárt az első kérdéssel is röviden végzek. Friedrich. Friedrich István volt miniszter elnök személye nagyon előre van tóivá ebben a bünperben, amely­ben mint tanú lett kihallgatva* Négy vádlott közül, akik a bí­róság elétt ülnek, Hüttner fő­hadnagy az, aki azt állítja, hogy ő Friedrichhel beszélt volna Ti­sza meggyilkolásáról, de ezt a körülményt még semmivel sem tudta igazolni. Annak idején Friedrich hadügyi államtitkár volt akit az őszirózsás forradalom kéteshirü alakjai gyakran felke­restek, ezek között voltak a vádlottak is, de az a körülmény,- hogy ö előzőleg beszélt volna ezekkel a vádloltakkal a gyilkos­ságról valószinüsitve nincs. Ismételem, ebben a pörben Friedrich, mint tanú szerepel, hogy a polgári bíróság előtt esetleg vádlott lehessen, ehhez a tárgyalás eddigi adatai nem szolgáltattak kellő bizonyítéko­kat. Károlyi. Károlyi Mihály gróf személye körül gyakran felmerül a kérdés, hogy ő előzőleg tudott-e a gyil­kosságról? A vádlottak szinte védik ebben a kérdésben Káro­lyit. Komoly bizonyiték erre nézve nincs is. Annyi bizonyos, hogy a Nemzeti Tanácsban és a Katona Tanácsban élénken tár­gyalták, hogy milyen módon jár­janak el Tiszával szemben. Kéry Pál, — a felbujtó, — Károlyi legbizalmasabb embere volt. De ha szigorúan szemléljük a pör anyagai abban perrendszerü bi­zonyítékot arra nézve, hogy Ká­rolyi felelősségre vonható-e eb­ből a gyilkossági pörből kifo­lyólag — nem találunk. A Nemzeti Tanács. A tárgyalás folyamán hovatovább az a benyomás jegecesedik ki, hogy a gyilkosságot inkább a Katona Tanácsban főzték ki, bár többször tárgyalt erről a Nemzeti Tanács is. Hock János mindég a gyilkosság elten nyi­latkozott. A vádlottak és több tanú előadása szerint, mind a két tanú tudott előzőleg a gyil­kossági tervről. Érdekes, hogy Friedrich nem volt tagja egyik tanácsnak sem. sőt alibit igazolt, hogy azokon a napokon, amikor a tanácsokban szó volt a gyil­kosságról, nem is volt a főváros­ban, Annyi bizonyos — és ezt szá­mos tanú igazolja, — hogy a gyilkosság hire egyik tanácsot sem lepte meg, sőt a hir halla­tár a mindkét helyen örvendeztek. Fényes. Nem kevésbé érdekli a közön­séget Fényes László bűnösségé­nek kérdése is. Ő is csak mint tanú szerepel ezen a tárgyaláson, ! Kihallgatása alkalmával fellépése j önérzetes hangja és világos — magát tisztázó — előadása, (ha az egész nem volt csak színpadi beállítás), elég jó hatást keltett, a vádlotrak azonban felhozzák ellene, hogy a gyilkosságot meg­előzően erről beszélgettek vele. A vádlottak állítása, egyéb való­színűsítő körülménnyel, Fényes­sel szemben sincs igazolva. A felbujtók. A bíróság igyekszik megálla­pítani. hogy kik voltak a felbuj­tók. Már a köztudatba is átment az a vélemény, hogy Tiszát az akkori őszirózsás forradalom ve­zetői tudtával és akaratával gyil- gyilkolták meg, de személyeket kerestek a nyomozás alkalmával is, amint a tárgyatás folyamán is erre irányul az igyekezet. Az eddigi anyag szerint, — főleg a vádlottak előadásai sze­rint a felbujtok tettek volna: Csernyák Imre a Katona Tanács elnöke, Kéri Pál, Fényes László és (Szakács helyettes államtitkár eskü alatti vallomása szerint) Magyar Lajos. A kél első részt- vett a gyilkosságban is, mint bűnsegéd, A vádlottak. Sajnos csak négyen ülnek a vádlottak padján, (Hüttner fő­hadnagy, Sztankovszky tart. zászlós, Dobó tengerész őrmes­ter, és Vágó-Wilhelm Jenő nép­felkelő,) holott a gyilkosságot tizen követték ej és pedig: { Kéri Pál, Dobó István, Horváth ! Sankovics, Gertner Marcell Mór, i Sztankovszky Tibor, Csernyák 1 Imre, Hüttner Sándor, Kundanec- j kér József, Lang Lajos és Po­gány József ; Fényes, mint fel- 1 bujtó, Kéri, mint felbujtó és j tettes, Gertner, mint tettes a j polgári bíróság elé kerülnek. A többiek szökésben vannak. A gyilkosok között, a vallo­mások szerint, Pogány József és : Dobó István voltak a legke- 1 gyetlenebbek, ők és egy szö- ! késben levő harmadik, (Horváí* Sanovits). Dobó egyszer vall» : máskor tagad, illetve visszavonja j vallomásait. Bizonyossággal megállapítható, I hogy a gyilkosságot ez a tiz I tagú banda követte el. Nyomozás. J öbb mint egy esztendeig vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lanyhán nyomoztak a gyilkosság lettesei után. 1919 március 21-ikéig, amíg Káro- lyéké volt a hatalom szinte ért­hető okokból még csak nem is gondoltak arra, hogy nyomo­zási vezessenek be ebben az ügyben. 1919. augusztus 2-ikáig a kommunistáknak kisebb gond­juk is nagyobb volt annál, hogy Tisza gyilkosait keressék. Na­gyon jól tudták ők, hogy ott vannak közöttük, hiszen a fő bér­gyilkos,, Pogány Józsefet meg­tették a vörös hadsereg [fővezé­rének. Az oláh megszállás alatt, de már elözően is a Tisza-család ügyvéde dr. Ulain Ferenc magán utón, magándetektívekkel kuta­tott a tettesek után elég szép eredménnyel Panaszok hangzot­tak el, hogy még a Fríedrich- kortnány alatt sem láttak eré­lyesen a bünpör előkészítéséhez s ebben Friedrich kezét látták. Kovács vizsgálóbíró öngyilkos­ságát is kapcsolatba hozták ez­zel a kombinációval. Hogy Friedtichnek része lett volna ebben az elhúzásban, a tárgya­lás során még nem lett igazolva- fl fii tárgyalásig* A hosszú stagnálás után, hogy nagy anyaggal foghatott a had- osziálybiróság a gyilkossági pör tárgyalásához, az "tír. Ulain ér­deme, aki — mint említettem — akkor is serényen dolgozott a bűntény felderítésén,amikor az il­letékes fórumok nem akartak vele foglalkozni. Való tény az, hogy araikor Friedrich kilépeti a kormányból a Tisza-pör gyorsabban közele- | deti a főtárgyaláshoz. Először a hadosztálybiróság ; ítélkezik a nég vádlott felett* I majd ezután kerti! a sor a pol- I gári birósáti; előtt a civil vádiot- i takra : Fényesre, Kárire és Gert- nerre. fi tanuk. Úgyszólván minden tárgyalási nap a szenzáció jegyében- folyik ie. Maguknak a vádlottaknak a kihallgatása, a gyilkosságról elő­adott vallomásuk izgalmas határ suak voltak. A sok tanú közül először AI- massy Denis grófnőt hallgatták ki, grói Tisza István uriokahu- gát, aki maga is három sebe­sülést szenvedett, amikor nagy­bátyára rálőttek a gyilkosok. Tisza özvegyét is megidézték, de a> orvosi bizonyítványt kül­detett be, amelyben igazoltatta, hogy kihallgatása betegségére való tekintettel veszedelemmel járna re? nézve, ezért eltekin­tettek kihallgatásától. Kihallgat­ták Kéri Pált, mint tanút. Min­den: tagad. Friedrich kihallgatása nem volt olyan szenzációs, mint remélték. Gaertnert is mint tanút hallgatták kí, mert a polgári bí­róság előtt lesz vádlott. Mindent tagad. Érdekesek voltak még Hadzsis százados, (Linder pa- rancsörtisztje) Szentkirályi ren­dőrfőkapitány helyettes, Hipper- mayer, az Astoria szálló igazga­tója, Kovács vizsgálóbíró özve­gye, Lukachich altábornagy, — Paksi detektív. Sándor rendőr­főkapitány, dr. Ulain stb. tanú­vallomásai. A nagy anyag. Nagy az érdeklődés az iránt is, hogy meddig húzódik el még a főtárgyalás. Tekintette! arra, hogy még sok tanút akarnak kihallgatni, a bizonyítási eljárás, a perbeszédek és az Ítélet ho­zatal még egy pár hetet bizo­nyára igénybe fog venni. Igen nagy anyagot dolgozik fel av bí­róság, amely — természetesen — sok időt vesz igénybe. A büntetés. Aki a katonai büntetőtörvény­könyvet ismeri, az tisztában van azzal, hogy ha a vádlottakat bűnösnek mondják ki, ebben az esetben nem kerülik el az akasz­tófát, egyébként a polgári btin­A dl figyi Iskola szűk: buszt Jutái a l< any mir Rovi ZG (A fő Urai Ha van é f ne akar fordi Bal férfi i Szó Elválj át Kedvi évi pr fc EGE maxit ic Érdi

Next

/
Thumbnails
Contents