Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-08-11 / 64. szám
2« oldal HALASi (JJ.SÁG augusztus 11 Szavak a prédikációban. Ván Benjámin református káplán világi és egyházi szónoklatairól lapunkban több izben elismerőleg irtunk. Egyesek kifogásolják az ifjú lelkész beszédeinek kitételeit, mondataiból kikapnak egy szót. kivetköztetik az értelmet adó szövegből s mint „cserebogarai;“ dolgot korpoltál- ják azok, akik sohasem járnak templomba. Pontos jegyzetek után: „az itatóspapír“, „a csimpánz", „a bélcsavarodás“ „az írógép", „majomkenyér“ „táncterem" és a „csűr a lyukamba“ mondások így festenek: * A hitvány ember agya olyan akár az itatós-papir. Azon is sok vonás látszik, de az mind rámázolás. Minden kuszáit, minden fordítva látszik rajta. Itatós papírra nem imák, hisz az irás eltorzul rajta. Hitvány emberre Krisztus vonásokat nem pazarol. | * ! De sok ember kirakatokból meríti a civilizációt, ily módon pedig civilizált lehet a csimpánz is! * Ez a társadalom bélcsavaro- <Jott, azért, ha tölnyitja száját, mocsok jön belőle s azzal áraszija el azt is ami szent. * Sok hivatalnok csak töltött tpll, nagy mankát végezhet, de nem hévül soha az eszménytől, így az Írógép akkor sem lelkesülne, ha Dante ujjai érintenék i$ billentyűzetét. Pithagorász periig még a homokban is botjával eszméit rajzolta. * Nem él Krisztus kenyerén az, aki mindenben a szétválasztó kis y betűket keresi, az ilyen tápiá- j léka Csak majomkenyér. * Könnyebb az iskolákból tánctermeket alakítani, mint templomot. Ahhoz dekadencia kell, emehhez erkölcsi erők. Könnyebb az erkölcsi életet kinevetni, mint ! átélni. Ahhoz modernség kell, emehhez alázatos lélek. * Tudom, hogy nem lehet min- i denki világpolitikus s nagy alkotó, de mégis mindenkinek kikeli venni részét a kötelességből. Álljon az ember a helyén, ke- I ritse körül magát s azt a kis kört őrizze nagy hűséggel, nagy szeretettel. Eszembe jut a gyermekjáték s mily nagyszerű pedagógiát találok benne a felnőt- j emberek számára, akik ha végez- I nének is valam t nincs kedvük ! rá lebecsülik helyüket s pályát- tdvesztetteknek érzik magukat. Tudod mit kíván tőled hazád és egyházad ? Amit a gyermektől kicsinyke játéka, amikor mondja — csűr a lyukamba ! — s állja helyét, a lapda fut, de körét | éber figyelemmel megőrzi. Ez a te dolgod is — légy hiv a kévésén!“ ' i, * Ilyenek a „szörnyűségek", j amelyek felöltözve távolról sen: i alkalmasok arra, hogy miattuk ; —- a meg nem érték — szót emel- j enek. Az oláh megszállás évfordulója. A szöinapos garázdálkodás. Ma van évfordulója annak» I hogy a fegyveres védelem j né kíil maradt országba be- i hatolt oláh csapatok etjutó - tak Halasig. Kisebb előőrsök már hatod.kán és a köve- kező napokban is mutatkoztak a városban, de augusztus 11 -én már megkezdték az ideiglenes „birtokba vételt,“ amely rekvirálással és rablással párosuk. — Kerek száz napig garázdálkodtak az oláhok Halason: augusztus 11-től november 18*ig. A száz napos megszállás keserveiről már többször irtunk lapunkban. A lakosság csöbörből a vödörbe, árokból a gödörbe esett. A vörösök után az oláhok sanyargatták a várost. Az egyik nagyobb kárt okozott, mint a másik. Az évfodulóval foglalkozunk vezércikkünkben is, ott röviden csak emlékezetébe hozzuk a lakosságnak azt a sok szenvedést, amelyet ki kellett állnia. A város több polgárát agyonverték, másokat megbotoztak, kiraboltak és megzsaroltak,, a „rekvirált" dolgokért vagy nevetséges árt, vagy éppen semmit sem fizettek az olákok. Tisztjeik brutálisak és pökhendiek voltak, nap-nap után dőzsöltek s asszonyainkkal próbáltak barátkozni, de ez — halasi nők becsületére legyen mondva — csak részben sikerült nekik. Akik azonban tüntetőleg barátkoztak velük, azok még ma is büntetlenül grasszálnak a város falai között. Zsidó befolyás alatt az oláh parancsnokság nem engedte meg a „Halasi Újság* megjelenését. Míg egy másik lap október elsején csak azért jelenhetett meg. hogy oláh parancsra ilyen féle közleményeket hozzon hasábjain : „Városunkban időző román parancsnokság igyekszik, hogy a lakosság és a románok közötti jó viszonyt biztosítsa sezt gyakori mulatságok rendezésével igyekszik előmozdítani. A mulatságokon az inteligencia közül nagyszámban vesznek részt s onnan kellemes hangulatban távoznak.“ Természetesen ez merő hazugság volt, mert az az intelligencia amely kénytelen volt korlátolt számban megjelenni ezeken a mulatságokon éppen nem kellemes hangulatban távozott onnét. Amikor érezte a vörös hajú Strejescu oláh őrnagy, hogy közutálatnak örvend Halason a köveik iző sorokat Íratta magáról: „Ki kell emelnünk a térparancsnok Strejesku őrnagy ur személyét, aki rideg, katonás modorával, sokakban visszatetsz 'st szült, de az öt közelebbről ismerők meggyőződhettek arról, hogy e j rideg külszín a legemberieseb- ben érző szivet rejtette magában.* Ez a „legemberiesebben érző nemes szív" volt a rabló oláhok parancsnoka. „Vitéz tetteiről“ a Halasi Újság már közölt néhány epizódot. Egyébként a történetíró is csak utálattal fog megemlékezni a megszálló oláhok viselkedésé- tól s ha mi bennünk nem lenne már elég erő, úgy gyermekeink, vagy unokánik bizonyára vissza fizetik — a mi adósságunkat. HÍREK. Naptár. 11. Szerda. Kath. Zsuzsanna ref. Tibor. \2. Csütörtök. Kath. és ref. Klára' 13. Péntek. Kath. B. János ref. Ipoly. ^ 14. Szombat. Kath. és ref. Ozséb. A területvédelem ünnepe. Szent István király napja. A Területvédő Liga köz- potri végrehaj ó b zo tsága á iratot intézett a Tevel halasi osztályának elnökségéhez, amelyben értesíti, hogy a keresztény magyar birodalom megalapítójának ünnepét a terű etvédelem ünnepnapjává teszt és az ország minden részében könyörgő isteni-iiszielet tartására, valamint az integritás érdekében va>ó gyü ések és felvonulások rendezésére kéri fel az összes keresztény egyházak lelkészeit, illetőleg intéző köröket. Az átirat megjegyzi, hogy Szent Isván kiráiy emléke- ! zete függ össze legjobban j Magyarország terület: épsé- ■ gének gondolatával, minthogy ö volt megalapítója az ezeréves magyar államnak, mely századok vérzivatara között is önállóságát és területi ép- i ségét megvédte. A halasi Tevel — az átirathoz hiven — Szent István napján nagyszabású ünnepségei rendez a városban, a j meiyet a két egyházközség templomaiban isten tisztelet előz meg, azután népgyü.és lesz. Az ünnepség részletesebb programmját lapunk következő számában közöljük Rablótámadás Göböljáráson. Gyenizse Imre molnár mcgkmoztatása. Göböljáráson, a v,isub állomás ’melle t a Grósz-fé e malomba szombaton este beállítod kél bácsszentalmási illetőségű csavargó: Csibir Béla és Tojzán Ferenc. Mind a ketten 24 évesék. Éjjelt szállást kértek Gyen.zse Imre 63 éves molnár szánalomból teljesítette kérésüket. Éjjel 11 órakor Tojzán baltával támadt (jyenizsere: — Vén burzsuj add elő a pénzedet! kiáltott reá. A molnár 630 koronát adott támadóinak^ de azok keveseiték a pénzt. Mrjd mind a ketten megkötözték s össze-vissza vérték az öreg embert, végűi egy nagyobb csapást mértek a fejére és miután több ruhaneműt magukkal vittek eltávoztak. Csibrit Óttömösőn sikerült Tamás és Tóth csendőröknek elfogni s bekísérni Halasra. Tojzán hollétét nyomozzák. Gyent- zse állapota súlyos. A Move népünnepélye. Augbzikws 15-én, vaaá u tartják mag. Igen nagy érdeklődéssel várja a halasi és a környékbeli közönség a Move, nagyszabású népünnepélyét, amely augusztus 15- én, vasárnap délután zajlik le a vásártéren. Gyülekezés s városháza előtti téren lesz, ahonnét zenével vonulnak ki az ünnepély helyszínére. Fél 4 órakor kezdődnek a tréfás versenyek: lepényevés, zsákbafutás, kötél- és lánchuzás stb., utána a Tarka síinpad kő* vetkezik tizenkét érdekes előadással, mely idő alatt a foot- ball-csapatok is mérkőznek. — Haíórakor kezdődik a nagyszabású lóverseny. Totalizator is lesz. Jegyek eiőre válthatók: a Move iroda, nagytőzsde és az egyes árusítóknál. Vasárnap d. u. 3—6-ig a * Kurucz-Síobor keresztnél,Balthányi-utca sarok és majsai kapunál levő pénztáraknál. Mindenki köteles a belépőjegyét feltűnő helyen viselni. — Kifli, virsli, hideg felvágottak és jégbehütött italok a nagyközönség rendeikezésésére állanak a különféle sátrakban. Azonkívül gulyás tőzés is lesz. A sertések pusztulása. Laputik julius 31-iki számában már szintén cikkben irtunk arró, hogy Halason a sertesvész veszedelmes mértékben lépe t fel. Most hirt kapunk arról, hogy hihetetlen méreteket öltött az állatbetegség, meiyet az állatorvosi tudomány seriés-sep- tikemiának (sertésvesz) nevez. A vész egész Pestmegyét elárasztja, de legjobban a megye délnyugati részében — így Halason is — és a Duna mellékén dühötig. Hogy fogalmat alkossunk a pusztulás méreteiről ■ At va a i na rét Ha Ke Hin
