Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-08-08 / 63. szám

II. évfolyam 63. szám Szombat, augusztusi Kiskunhalas, 1920. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész évre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypái t-erenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szamhatonreggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ’ Városháxépülsl. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkeztek: aug. 6-án. Tisza-pör. A hadbíróság a Tisza gyilkosság bünperében már ki­hallgatta mind a négy vádlottat. A bíróság a Roheim- villában a gyilkosság színhelyén szemlét tartott. Mivel két vádlott Friedrich htvánt is kompromiiáló vallomásokat tett az egész pör szenzációs fordulatot vett. A bíróság a nemzetgyűléstől Friedrich kiadatását kéri, mire vonatko­zólag a volt miniszter igy nyilatkozott: — Nagyon szeretnék én is ott lenni a mentelmi bi­zottság ülésén, hogy egyhangú legyen a végzés a kiada­tásomról. Szemébe akarok nézni minden áskálódásnak és minden vádnak. Minden egyéni befolyásomat érvényesíteni fogom, hogy egyetlen szó, — se szeretetbői, se ártó szán­dékból — ne akadályozza meg, hogy a törvényes fórumok előtt, törvényes formaságok közt kaphassak igazságot és és végezhessek sarokbaszoritott bűnösök rágalmaival. Ne ölj! Az ötödik parancsolatot idézük: „Ne ölj!“ Az ó szövetség tizparancsolaijának meglehetős tekintélye van, úgy a keresztények, mint a zsidók e'őtt. De, amikor a törvény tisztelete megdől, az emberből kitör az álla , nem hallgat a egszentebb tör­vényre s a legszigorúbb pa­rancsra sem, akkor bűn utján haladva „'elkiismeret furda- lás nélkül“ céal, lop, rabol és öl. A ielkiismeretet rövid időre sok minden félével le­het narkotizálni, de azu án megmozdul s ha netalán földi bírái elé kerül a narkózissal védekezik. A világtörténelem legga- zabb alakjai, akik „politiká­ból“ gyilkoltak, politikai nar­kózisukkal védekeznek, pe­dig ez egy súlyosbító körül­mény. Aki politikából gyil­kol, az kétszeresen megérett az akasztóiára. Ne ölj! — mondja az ötö­dik parancsolat, aki ez eilen vét, azt radikális eszközzel kel eltávolítani az emberek közül. Ilyen radikális eszközt többet ismerünk: golyó, akasztófa, gilotin, villanyos- szék stb. Oly mindegy, hogy melyiket alkalmazzák, de a bűnöst csak birói utón sza­bad üldözni s birói Ítélettel sújtani. Most tárgyalják Budapes­ten Tisza gyilkosainak bün- pörét. A tettesek az ötödik parancsolat ellen vétkeztek s politikai narkózisukkal het- venkednek az itélőszék előtt. Untalan a világtörténelem for­radalmára hivatkoznak, mint ha ä forradalmak számára szankciónálná a törvény a gyilkosságot. Utálattal és borzadáliyal van eltelve a keresztény tár­sadalom minden olyan tény­nyel szemben, amely a for­radalomra való hivatkozással vérrel mocskolja be az em­beriséget. Ne ölj! —mondja az ötö­dik parancsolat saki ez ellen vé'ett vagy véteni fog, méltó a ha'álra, még inkábbakkor ha politikai célzatból csele­kedet. Adót kell fizetni! ESöször ... másodszor ... harmadszor ... A pénzügyigazgatóság nagyon szigorú átiratot küldött Halasra ; az adóhátralékot 1920 augusz­tus végéig mindenkinek rendezni kell. Az átirat szerint a hátralék nagymérvű felszaporodásának oka abban leli magyarázatát, hogy a háború, a két forradalom és az ellenséges megszállás ide­je alatt, mikor kényszerbehajtá­sok nem voltak, az adófizetési készség és hajlandóság a közön­ségből teljesen kiveszett. A felhívás ismételjük nagyon szigorú, régen nem látott isme­rősünk az „adóvégrehajtó“ meg­jelenése és szapora munkája is a legnagyobb bizonysággal van kilátásba helyezve. Szóval a do­log nagyon komoly, komolyan is kell venni annak, aki nem akarja viszontlátni portáján a nem éppen rokonszenves állami végrehajtó közeget, aki dobbal jár és azt kiabálja : Ki ad többet érte, először. . . másodszor. . . harmadszor . . . Harmadszorra már nem tréfálnak, hanem viszik a malacot,, amiből karácsonykor disznótort akartunk csinálni. Munkatársunk felkereste L ő- r in c zy Károlyt, a városi adó­hivatal vezetőjét, aki azonban nem látja olyan sötétnek a hely­zetet sőt kijelentette, hogy nincs nagy baj. A halasi adófizetők egészen jó! viselik magukat, az adók szépen folytak be s erős reménysége van arra nézve, hogy ami hátralék van, az au­gusztus hónapban befolyik. Az adóhátralékosok pedig igyekezzenek Lőrinczy remény­ségeit valóra váltani. Fizessen a város tizenötmilliót! Hogyan kaphatjuk vissza a csendőr­laktanya telkét ? — A honvédelmi mi­nisztérium üzenete. — Mii méltóziat- nak hozzászólni? A város képviselőtéstülete jú­lius 7.-én tartott közgyűlésén a napirend előtt felált dr. Zilah Benő városi képviselő és szóvá tette, hogy még 1911. év folya­mán a város tizennégy és fél katasztrális holdat díjtalanul át­engedett a halasi csendőrlakta­nya részére., Ezt a területet visz- sza kell szerezni a városnak s evégből azt javasolta, hogy a képviselőtestület küldjön ki egy bizottságot, amely a helyszínen folytatna tárgyalásokat a halasi csendőrség parancsnokságával a terület egészben Vagy részben való visszaengedése céljából. A javaslathoz annak idején a kép­viselőtestület egyhangúlag hozzá­járult. A város szándékát Kricsfa- lussy csendőr alezredes közölte a honvédelmi minisztériummal, ahonnét a következő választ hozta : a szóban forgó telek a katonai kincstár nevére van be­kebelezve, ha a városnak szük­sége van telekre, hajlandó azt — tizenötmilió koronáért vissza­adni. Ehhez a vásárhoz nem igen lesz kedve a képviselőtestület­nek. A magyar ipar elfajulása. Az ipar nyersanyagokat átala­kító foglalkozási ág. Az ipar­törvény értelmében "egy része az iparágaknak képesítéshez, más része hatósági engedelemhez kö­tött. Ám az 1884. évi ipartör­vény már zsidó befolyás alatt készült és tág teret engedett a liberalizmus jelszava alatt nem­csak a kontároknak, hanem az ipari tevékenységtől teljesen tá­vol álló egyének számára is. így évtizedek alatt kifejlődött az u. n. üzlet-iparos, aki tulaj­donképpen semminemű mester­séghez sem konyit csak szállítja azt, amit a becsületes munkájá­ból élő iparos kulival előállittat. Mondanunk sem kell, hogy az üzlet-iparos, a szállító iparvi- géc mindent mohón kizsákmá­nyoló sziriai fajta, mig a keresz­tény magyar az, aki amannak rabszolgájává sülyed le. A magyar dolgozik, átalakít, termel, amaz átveszi ettől a munkát és mint nagy iparos tet­szeleg J>~ egész világ előtt, jól­ehet fogahna sincs a mesterség­ről, amelyet bitorol. Ide fajult pár évtized alatt a magyar ipar. így tették tönkre a magyar ipar régi jó hírnevét a beszivárgott, mások munkájából élősködő paraziták és igy alja- sitották kuli szerepre régi derék jómódú iparososztályunkat. A magyar kormánynak alig lehet sürgősebb és fontosabb feladata az ipar regenerálása te­rén, mint ennek az elfajult álla­potnak gyökeres kiirtása. Nem csak iparink tisztessége követeli ezt, hanem iparososztályunk vé­delme is.

Next

/
Thumbnails
Contents