Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-07-04 / 53. szám

II. évfolyam 53. szám. Kiskunhalas, 1920. Szombat, Julius 3. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész évre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszeri, szerdán és szombaton reggel. t Szerkesztéség és kiadóhivatal: Virosházépiilet. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként , . 3 korona. A halasi iparosok. A szerencsétlen béke kö­vetkeztében. Halas, mint ha­tárváros uj alakulás elé néz. Földet művelő polgártársa­ink munkássága mellett az ipari- és keresk. munka fellen­dítése egyik főkötelesség. A leghelyesebbnek azt tarta­nánk, ha a kereskedelmet az alakitandó keresztény nagy kereskede.mi vállalatok, a Hangya és a Move, venné kezébe s gondoskodna arról, hogy a kereszlény kiskeres­kedők is boldoguljanak. A zsidó kereskedelmet pedig teljesen negligálnunk keli. Ezek után a derék ke­resztény iparosaink helyze­tét kell államilag városha- tóságilag és társadalmilag felkarolnunk. Mindenekelőtt gondoskodnunk kell arról, hogy városunk gyermekeinek java lelkesedéssel lépjen az iparos pályára. Az iparos ifjúságot minden társadalmi körben szeretettel és meg­becsüléssel kell fogadnunk. A kezdő iparosok, a fiatal- mes erek, még oly jelenték­telen önálló próbálkozásai­hoz az anyagi és erkölcsi támogatást teljes erőnkből kell megadnunk. Az elismert mes ereknek tekintélyes he­lyet kell biztosítanunk úgy a fórumon, mint a társas­életben. Hiszen olyan sok érdemes iparosunk van, hogy akkor sem kell más város­hoz fordulnunk, ha kifogás­talan munkára van szüksé­günk, akkor sem ha becsü­letességről vagy megbízha­tóságról van szó. Halason megvannak mind­azok az előfeltételek, ame­lyek biztosítják az ipar fej­lődését, csak több észsze- rüség, bizalom és megbe­csülés nyilvánulna az ipari pálya elbírálása, az iparos ifjúság és az érdemes mes­terek iránt. —ír. Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkertek: julius 2-án délután 2 órakor. Megszűnik a bgjkott. Bécsből jelentik, hogy a Magyarország ellen elrendeli bojkott végét jár\a, A bo\koit vezetőinek a magyarországi he\yzeiröl való meglepő tájékozallansága természetszerűen olyan nagy előnyt biztosított Magyarország képviselőjének, hogy azokból a fantasztikus követelésekből, amelyeket a bo\kott kezdetén a nemzetközi iroda fölállított, egyáltalán semmi sem maradt meg. A kormányválság. A kormányzó folytatta a politikai helyzetre vonatkozó kihallgatásokat és audencián fogadta Haller István, Vass József, Mayer János, Pallavtcini György őrgróf, Gömbös Gyula és Ereky Károly nemzetgyűlési képviselőket. Előtérbe lépett az egységes kormányzópárt megalakításának szüksé­gessége. A üteiresztény Nemzeti Part JuSiiss 4-én vasárnap délután 3. órakor az Önképző- Kör helyiségében nagygyűlést tart, amely­nek nagy fontosságú tárgyára való tekin­tettel kérjük a párttagokat, (férfiakat és nőket) hogy mennél nagyobb számban jelenjenek meg a Pártelnőkség. A bankbetétek igénybevétele. Az állam nagyszabású kölcsöne. A pénzügyi viszonyok rendezése. Julius elsején szenzációs mi­niszteri rendelet jelent meg, amely ! meghagyja hogy a pénzintéze­teknél vagy bármely Cégnél be­tétkönyvre, folyószámlára, pénz­tári jegyre, vagy nem kamatozó betétként elhelyezett összegekből az Osztrák-Magyar Bank által kibocsájtott bankjegyek felülbé­lyegzéséről szóló rendelet értel­mében zár alá vett 10.000 koro­nát meghaladó összegeket — amennyiben az eddigi rendeke- zésekkel zár alól fel nem oldat­tak — államkölcsönként igénybe vétetnek, azzal a korlátozással azonban, hogy ha a zárolt összeg 25.000 koronát meghalad, akkor az egész ösz- szeg, ha pedig a zárolt összeg 25.000 koronát meg nem halad, akkor a zárolt összegnek csak a 10.000 koronán fölüli része vé­tetik államkölcsönként igénybe. Ha tehát a zárolt összeg 25.000 koronánál nagyobb, ak­kor az egész zárolt összeg vé­tetik igénybe. Ha ellenben a zárolt összeg 25.000 korona, vagy ennél kisebb, akkor a zá­rolt összegből 10.000 korona az igénybevétel alól mentes, s a zárolt összegnek csak a 10.000 koronán felüli része vétetik ál­lamkölcsönként igénybe. De csak annak a betétnek, amely 1920. március 8—18-ig lett elhelyezve. Hatnak a fele hét Vizsgák a halasi elemi iskolákban. Az öt éves világháború, a forradalmak, a kommun, a fa hiány, a spanyol nátha stb. ugyancsak befütött a magyar közoktatásnak. Különösen az elemi iskolában botrányos a nö­vendékek tudatlansága. Hivatalos helyről értesülünk, hogy az elemi iskolák egyes osztályaiban — kevés kivétellel — különösen az első és a má­sodik osztályokban, az oktatás eredménye kritikán alul maradt. Nem nevezzük meg azt az is­kolát, ahol a másod osztályú növendékek olvasni alig tudtak, azt állították, hogy hatnak a fele hét, ha három almából valaki megeszik egyet, akkor négy ma­rad és így tovább. De nem csak a fenti okok szülték ezeket az eredményeket, hanem mert a tanítók és tanító­nők egyrésze elveszítette az — élet küzdelmei között — ambí­cióját a tanításhoz. A tanító urak elmennek bankpénztárnoknak, gazdasági titkárnak, fürdő igaz­gatónak ;bankigazgatósági tag­sággal tőrödnek, majd az állam is felhasználja éket mindenféle összeírásra. A íanitó házaspárok egymást „helyettesitgeífk“, szó­val a fegyelem, az ambíció, elő­ször ellanyhult a tanítók, majd a növendékek közölt. Uj érának kell jönnie. Ez igy tovább nem maradhat. A halasi tanfelügyelő­ség a i'öwß' tanéyben sokkal szigorúbban fogja ellenőrizni a tanítás rendjét, amely a múltban százféle mellékkörülmények foly­tán, elszomorító eredményt mu­tatott fel. Az Ördög ^ a tömjénfüst. Kedélyes jelenet a vasúti kocsiban Két ébredő magyar Halasról- Budapestre lutazott. Belépett a fülkébe Gaiandauer Miksa halasi bőrpanamista. Az ébredőknek természetesen nem tetszett az uj utas. Az egyik úgy tette, mintha nem vette volna észre a jöve­vényt és igy fordult társához : — Tudod, hogy a lengyelek Galíciában radikálisan megol­dották a zsidókérdést ? — Hogyan ? — Összegyűjtöttek huszonöt- ezer zsidót és felakasztották őket. — Nos, és ezzel n\eg lett oldva a kérdés ? — Dehogy. Másnap megint felakasztottak huszonötezret. — Így rendbe jöttek ? — Dehogy. Másnap megint felakasztottak huszonötezret. Ezt már nem hallgathatta to­vább Gaiandauer, hanem fogta a •ók-mókját s a fülkét elhagyta. Az ébredők mosolyogtak s to­vább beszélgettek: — Mond, még meddig tartott az a huszonötezer szériás akasz­tás Galíciában?! — Csak addig volt a válasz — amig Gaiandauer kimegy a fül­kéből.

Next

/
Thumbnails
Contents