Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-05-16 / 39. szám
91. évfolyam 39. szám. Kiskunhalas, 1920 Szombat, május 15. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész evre ...... 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Or.Nagypál Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városháxépttlet. Nagytözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Milyen lesz a termés? A vetés állása aránylag kedvező. —Még nem vagyunk túl a fagy és jégkárok veszedelmén. — Gyanús osztrák és cseh érdeklődés a magyar vetések állása iránt. SOHA! Mig egy magyar szív dobog a Kárpátoktól az Adriáig Szent István ezer éves birodalmának egyetlen rögét sem engedjük át ellenségeinknek. Nem, nem. soha! Ezer év óta már jó néhányszor törtek reánk fegyveres rablók. A török uralom alatt még kisebb volt Magyarország épen maradt területe, mint amennyit az entente kegye most meghagyott nekünk. A török és a német a basák, a Básták, a Karaf- fák éppen úgy rabolták, kínozták és gyilkolták a magyart, mint a cseh, szerb és oiáh pribékek, még sem tudták megölni ezt a nemze;et. Vissza került Szent István jogara alá újra az ezer éves Magyarország, amelyet nem lehet feldarabolni. Nem, nem, soha! Csak mennél szilájabban lobogjon fel a tiltakozás tüze, világítsa be az egész Európát, ha kell gyújtson, borítsa lángokba az egész világot. Imádott, drága édes anyánk, ezer éves hazánk életéről van szó. Ne hagyjuk el szülőanyánkat, amely apáink és anyáink szülője volt. Szere- tetteink nem tudnak a hazai földben, a külföld harcterein pihenni, ha mi cserben hagyjuk — a hazát. Ne engedjünk egyetlen fűszálát sem az idegen rablóktól leszakítani. Nem, nem, soha! Minden magyar,. aki; él,? a csecsemőtől — az aggastyánig, legyen erős, legyen hü gyermeke ennek a ,hazár 1 nak. amelyet, most • akarnak elevenen halálra .szaggatni. Halljátok jaj szavát a Lajta mellől, 'ÉszakikárpátokbóJ, Máramaros felől, Erdélyből, Bánátból és Bácskából. felénk hangzani. Ne hagyjátok anyátok-testét szétszaggátni. Nem, nem, soha! A magyar gazdasági közvélemény fokozstt figyelemmel várja a hivatalos vetésjelentés közzétételét. A mostani, igen kritikus májusi időjárás közepette azonban, amely éppen ezekben a napokban az esetleges fagykárokkal még sok meglepetést és eltolódást okozhat a terméshez fűzött reményekben. Az eddig érkezett jelentések, mint é tesülünk, a gazdasági mnnkálatok- ról, az őszi vetések fejlődéséről és a tavaszi vetések megerősödéséről számolnak be országrészenként. Végső, befejezett képet még nem lehet alkotni a mezőgazdasági helyzetről, de biztató reményünk lehet már is arra nézve» hogy legalább a teljes fejkvóta alapján való belföldi kenyérszükséglet kielégítésére máris okvetlenül lehet számítani 1 Ami az esetleges gabonafőiösleget illeti, ez még az időjárás függA tiltakozó népgyiilés. Az ország területi épségéért. Szép számú közönség gyűlt össze a Területvédő Liga helyi csoportja által rendezett, a kapott békefeltételek ellen tiltakozó nagygyűlésre áldozó csütörtökön délelőtt fél 11 órakor a városház előtti téren. A szónokok ismertették a rideg, nemzetgyilkos békét, amelyet reánk erőszakol az entente. Mindegyiknek az volt a meggyőződése,-hogy ha a mostani nehéz, küzdelmes harcot egységesem egy emberként vívja meg a magyarság, akkor közel van az idő Magyarország' felépüléséhez, a jogtalanul elszakított területeink visszaszerzéséhez. A végsőkig való küzdelemre pedig nemcsak a magunk- érdedében van szükség, de segítségére kell lennünk a nyomorgó menekült testvéreinknek otthonuk visszaszerzésében, idegen bivénye. Még nem vagyunk túl a május kritikus napjain, május 25.-ikén van Orbán napja, addig még fenyegeti a termést a fagy, a jégkár, még ellőttünk vannak a rozsda és a különböző növényi betegségek, valamint az esetleges jégkárok, amelyek a mostani abnormis időjárás közepette fokozottabb veszedelemmel fenyegetnek, mint az elmúlt években. Hogy minden reménységek és aggodalmak közepette mi lesz a végső eredmény, arról még nagyon korai volna bármilyen jóslásba bocsájtkozni, s főképpen óvakodni kell attól, hogy túlzott reménységekben ringassuk magunkat. Mindenesetre érdekes az az értesülésünk, hogy a magyar mezőgazdaság e sorsdöntő napjaiban nemcsak a magyar gazdák szeme kémleli aggodalommal a felhők, a szelek és a fagyok járását, hanem az osztrák és a cseh fogyasztás is ! tangók jármai alatt nyögő, sanyargatott véreink felszabadításában. Csak akkor hajthatjuk nyugodtan pihenésre fejünket, ha tudjuk, hogy szabad hazája van minden magyarnak. A szónokok; dr. Zilah Benő. Borbás Imre. dr. Dózsa Zsig- mond, Kohányi tanfelügyelő, Greguss Gyula, dr. Babó Mihály hazafias lelkesedéstől izzó szavai utánFülöp Sándor olvasta fel a határozati javaslatot, melyet Zilah Benő kérdésére nagy lelkesedéssel tett magáévá a népgyü- lés, mely a Himnusz hangjával ért véget. tetszés között olvasta fel az alábbi nyilatkozatot: „Mi a Magyarországi Újságírók Egyesületének tagjai, kinyilatkoztatjuk, hogy s a Magyarországnak kinált békeszerződés feltételeit soha, de soha igazságosoknak, helytállóknak el nem ismerjük. Elvárjuk minden magyar újságírótól — éppen úgy, mint minden magyarembertől — hogy soha, de soha meg ne szűnjön, szóval, tollal, tettel közremunkálni azon, hogy az ami ezer év óta a mienk, amit ezer éven át a nemes magyar nemzet, török, tatár, rác, oláh és német erőszak ellen karddal megvédett és felsőbbrendü kultúrájával megtartott, azt Szent István birodalmából el ne szakíthassák. Megfogadjuk, mint drága magyar hazánk, szenvedő édes Anyánk hűséges fiai, hogy minden tudásunkat. minden képességünket, hatalmunkat, erőnket, minden sor írásunkat e cél szolgálatába állítjuk, bármit mondjunk, írjunk, csak erre gondolunk. Isten bennünket úgy segéljen!“ A nyilatkozathoz a közgyűlés egyhangúlag csatlakozott. A kiutasítottak vonatán. Kolozsvártól—Halasig a teherkocsiban. Irta: Or. Karácsonyi Aladárné. Az oláhok — először merem ezt a szót leirni, mert aki Erdélyben „román“ helyeit „oláh“ kifejezéssel él hat hónapi börtön és ötezer lei pénzbüntetéssel sujtatik, — úgy látszik egyetlen magyart sem akarnak megtűrni Kolozsváron. 1918. december 24-én vonultak be a kincses vájosba, azóta folyton menték- mentek magyar testvéreink, nogy meneküljeneK az oláh bosszú elől, legújabban ismét huszonöt- ezer magyart utasítottak ki. Tekintettel arra, hogy Kslozsvárnak hetvenötezer lakosa volt — majdnem mind magyar — rövidesen sikerül ennek az utálatos népnek oláh várost csinálni Mátyás király szülőföldjéből. T Az újságírók a béke- szerződés ellen. A • Magyarországi Újságírók Egyesülete,.az Otthon írók és Hírlapírók Köre és a Pázmán Egyesület tagjai együttes ülésen tiltakoztak a. magyarországi újságírók egyeteme . nevében a kegyétien és igazságtalan békefeltételek ellen..- M árku s Miksa elnök nagy
