Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-05-12 / 38. szám

II. évfolyam 33. szám. Kiskunhalas, 1 Szerda,| május 12 Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytözsde. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész evre ........................80 F őszerkesztő: Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron. * Egyes szám ára 1 korona. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Az erőszakos békéről. Rákösi Jenő a magyar új­ságírók összesége előtt va­sárnap déiu án nagyszabású beszédet tartott. Gázolta a békeszerződésnek csufo t ha­lálos ítélet várható hatását és az újságírók kötelessé­gét az ítélet ei szemben. Ami jóságos öreg böl­csünk, akit semmiféle béke- szerződés el nem vehet tő­lünk és Apponyi Albert gróffal együtt minden re­ménységünk és büszkesé­günk, megkapó szavakat ta­lált annak a gondolatnak a kifejezésére, hogy a magyar géniusz, a magyar kultúra tölénve, a magyar őserő és ősteheiség rövidesen felbo­rítja azt a diplomáciai lég­vára^, amelyet a csehek, oláhok, szerbek és osztrá­kok építettek maguknak. Rá­kosi Jenőből a próféták ih­lete szólott. Nem vártunk tőié mást, mint amit kaptunk, mert Rákosi Jenő is azt adja magából, ami iényeges — lángoló hazaszeretetét, ra­gyogó elméjét, fényes tehet­ségé:, csodás bölcsessé­gét, gondolatainak klasszikus szépségét és nemességét. Azt a nagy erkölcsi és szel.emi tőkét, amelyet ezer esztendő alatt szereztünk, csak mi magunk tudjuk el­pazarolni, el enségeink nem nyúlhatnak hozzá. Ha ösz- sze fog minden becsü'etes magyar abban a je szóban, amely Rákosi Jenő riadójá- i ból kicsendü., ha jobban tudjuk gyűlő ni ellenségein­ket, mint a magunk fajtáját, akkor Magyarország ezer- esztendős históriájában csak ke lemetlen történelmi emlék lesz rövidesen a párisi béke. A város közgyüSéséröi. A város képviselőtestülete f. hó 8-án szombaton délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tar­tott, melyről az alábbi tudósítást közöljük : Napirend előtt dr. Thuróczy Dezső h. polgármester jelentette be a közgyűlésnek a békefelté­telek megérkezését és annak minden magyar szívnek gyászos, országunk legszebb részeit el­rabló tartalmát. Indítványára a közgyűlés tiltakozó táviratot küldött az igazságtalan béke el­len a kormányzóhoz, miniszter- elnökhöz és a nemzetgyűlés el­nökségéhez. Bejelenti, hogy a gábonagyüjtés orsz. kormány- biztosa 35 vaggon gabona be­szállítását vetette ki Halasra, de ó felutazva sikeresen eljárt ak- vkfint^hogy csak i2 vaggon ga­bonát kell Halasnak összeadni és abból is 7 vaggon a helybeli ellátatlanok részére visszamarad. Tudomására hozza a képviselő- testületnek, hogy a közélelme­zési hivatal Ügyének megvizsgá­lására az alispán szakbizottsá­got küldött ki, igy tehát feles­leges a képviselőtestület részé­ről kiküldött bizottság összehí­vása. Érdekesen határozott a köz­gyűlés a sóstói és fehértói ha­lászati jogok haszonbérfeleme­lése ügyében. A sóstói bérlő a haszonbér emeléséül 4 mázsa hal természetbeni beszállítására kötelezte magát, mig a fehértói bérlő 40,000 koronás ajánlatá­hoz úgy járult hozzá, h#gy a bérlő kötelezi magát a kifogott hálnak elsősorban a halasi pia­con való árusítására. Ha ezt a kötelezettséget a bérlő nem tel­jesíti, úgy az év végével a szer­ződés érvényét veszíi. Az ideiglenes rendőrbiztosok és rendőrlegénységnek 1919. IV. és 1920. év I—III, negyedévre járó féléméit családi pótlékának illetve kiegészítésének a v. szám- 'vevőség általi piegállapitásához a képviselőtestület hozzájárult, Ugyancsak helybenhagyta Tö- mösközi István v. irnók családi pótlékának megállapítását is. Nagy Lajos városi, alszámvevő felebbezését elutasította a köz­gyűlés. A Bédi-féle ház 35.000 koro­náért Darányi Antalné szül. Er­délyi Rozáliának , való eladásá­hoz hozzájárult a képviselőtes­tület. A nemzeti hadsereg helyi ala­kulata részére havonta 4 mar­hát, 35 klgr. zsírt és 50 klgr, babot vagy köleskását ajánlott föl a közgyűlés. A III-ad oszt. kereseti adó ki­vetéséhez még négy tagot kül­dött ki a közgyűlés az eddigi 6 tag mellé. Majd miután dr. Thuróczy jan, 1-től való polgármesteri ja­vadalmazását megállapította, a virilisek 1920-iki névjegyzékét és a h. polgármester április havi pénztárvizsgálatának beje­lentését tudomásul vette a kép­viselő testület, a közgyűlés vé­get ért. Az uj lakásrendelet. Sokan fordultak már hoz­zánk tájékoztatásért az uj lakásrendelet felől olvasóink közül s hogy azt egyszerre minél szélesebb körben köz­readjuk, leközöljük az uj lakásrendelet Halasra vonat­kozó részét. A rendelet szerint a kis­lakások (négyszobás lakások) bérét 35 százalékkal lehet emelni az illető lakás után 1917. nov. 1-én, illetve az első bérbeadás alkalmával érvényesen kötött lakbérrel szemben. Minden ennél na­gyobb bérű lakás nagy la­kásnak számit, amelyeknek bérét szabadegyezkedés ke­retében lehet megállapítani, figyelembe véve a lakásmi­nőségét, a helyi viszonyokat és a felek anyagi helyzetét. Ha a bérlő a béremelést megokolatlanul drágának véli a béremelésnek vele történt közlésétől számított 15 na­pon belül a lakásügyi ható­ságtól annak mellőzését kér­heti. * •' ­Fontos a rendeletnek azon intézkedése, mely szerint nem lehet emelni ama kis­lakások bérét amelyet egy polgári, vagy katonai köz- szolgálati, nyugdíjas, vagy pedig ezeknek az özve­gye bérel. A főbérlet­nél, vagy a haszonszerzés céljából bérelt lakások dí­jának megállapításánál a fő­bérlő és a főbérbeádó sza­badon egyezkednek. Az al­bérletbe adott lakások és Fővárosi tudósítónk telefonjelentései. Érkeztek: május 11-ikén délután 2 órakor. Aláírjuk a békét? Pár is - (szikratávirat) Az „Unitéd Presse* azt Írja, hogy értesülése szerint Magyarország \tiltakozás kíséreté­ben, de még is alá fogja írni a békét. Határidő meg­hosszabbítást nem kérik a magyar békedelegátusok. * Magyarország vesztesége. Zürichből jelentik, hogy a „Züricher Post“ hosszabb cikkben foglalkozik Magyarország nehéz helyzetével s ki­emeli, hogy a központi hatalmak közül, akik elvesztették a háborút, Magyarországgal bánt a legkegyetlenebbül és a legigazságtalanabbul az entente. A háborúban Magyar- ország vesztett a legtöbbet. A lap lehetetlennek tartja azt, hogy a magyarok belenyugodjanak a rájuk kényszerítőit békébé és elég erősnek tartja az, országot árrá nézve, hogy a rajta elkövetett igazságtalanságokat megtöröl\a azokon, az államokon, akik ezt előidézték. ■ , •, * A temesvári diákok kínzása. Megállapítást ny^rt, hogy az oláhok által elfogott te­mesvári diákokat á hadbíróság iszonyúan megkinoztatta. A kínzásokban maga a vizsgálóbíró is részt vett. A gyer­mekeket bottal, bikacsekkal, puskatussal naponta vérésre verték. Különösen a szívük táján verték őket, hogy hamá- ráb megpuhuljanak a fájdalomtól és a vadállatok parancsa szerint beszéljenek

Next

/
Thumbnails
Contents