Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-04-21 / 32. szám
ll.;évioly£iti 32. szám. Kiskunhalas, 1920. szerda április 21. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre •' . . . 20 korena Egész évre........................80 „ Egyes szám árai kcrona. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap reggel. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagyiözsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 2 korona. t .5 . Fővárosi tudósítónk telefon jelentései. Érkeztek: április 20-ón d. u. 2 órakor. A zsidó sajtó ellen. A nemzetgyűlés mai ülésén Haber János erős támadást intézett a zsidóság és a zsidósajtó ellen. A nemzetiségek hűségében erősen -bízik, de a zsidókat hazafiság tekintetében megbizhatadanoknak tartja. ♦ A szerbek erőszakoskodása Bácskában. Hiteles jelentések szerint újabban a szerbek nagy erőszakossággal lépnek fel a Bácskában lakó magyarokkal szemben, igen sok magyar családot utasítanak ki. A magyarokat okolják a bácskai zavargásokért. Mit várnak némelyek a békekötéstől? A háború idején úgy óhajtottuk a békét, mint a beteg gyógyulását, rab szabadulását. S most mikor itt van előttünk, senkisem lelkesedik érte. Igen, mert most már tudjuk, hogy ez a béke csak a győzteseknek hoz békés fejlődést, viruiást, nekünk csak azt jelenti, hogy békén tengődhetünk, békén sínylődhetünk, békén pusztulhatunk el, a kutya sem ugat utánunk. Hiszen alá kell azt a bé-’ két Írnunk, de nem szabad belenyugodnunk. Küzdenünk kell az igazságtalanság ellen Írásban és szóval, hogy valamikor, ha majd tettel is küzdhetünk ellene, akkor már mellettünk legyen a világ ítélete, mint ahogy pártolta mindig a lengyeleket, kiket ez a világrengés állított ismét talpra másfél század után. „Meg kell velük egyeznünk, csatlakoznunk kell hozzájuk.“ Ezt a Dár szót hallottuk előkelő gazdák köréből. Ahol egyik parancsol, a másik engedelmeskedni kénytelen, ott megegyezni nem lehet. Aláírjuk, de kezet nem csókolunk, meg nem hunyászkodunk. Aláírjuk, de azzal a kiálltással, hogy igazságtalanság s ezt fogjuk hangoztatni mindaddig, amig csak jobbra nem fordul sorunk. A hadisarcot akkor is ki kell izzadnunk, ha mosolygó képet vágunk. Levágják kezünket, lábunkat s még kezet is csókoljunk? Nem lesz az Istennek több olyan szánandó, csonka, ,■ béna nyomorékja, mint a mágyar, s még panaszkodnunk se kellene? . Ilyen beszéd csak attól telik, akiinem érzi, hogy mit vesztettek milliók, mert az ő tagja egészben maradt, De ha majd ránk szakad á jégeső, ami még csak fenyeget bennünket: a béke, akkor majd a Duna-Tisza közének magyarja is elkezd káromkodni. Most még nem lát tovább a maga földjének határánál. De lesz még olyan idő, hogy jobb szeretne Jugoszláviában, vagy Romániában lakni, mint Csonka Magyarországon. S akkor majd ő is velünk kiálltja, hogy ebbe a rabságba nem nyugodhatunk bele, soha! Fülöp Sándor. A magyar Irodalom és művészet elzsidésitása. Interpelláció a nemzetgyűlés előtt. A nemzetgyűlés ápr. 17-iki ülésén d r, Avarffy Elek a kultuszminiszterhez interpellációt intézett a magyar irodalom és művészet elzsidósitása ellen.-- Eg/ nagyzási és bomlasz- tási energiákban bővelkedő elem Magyarországot teljesen megrontotta — mondotta Avarffy. — Ez a szabadjára eresztett parazitizmus beletiport nemzeti nyelvünkbe, kisajátitotty úgyszólván minden betűnket és valóban, mint egy rák, mint egy gonosz- természetű, rosszindulatú daganat infiltrálta egész kultúránkat, kiárendálta könyvpiacunkat, ráfeküdt szépirodalmunkra, szin. és zeneművészetünkre és vakmerőségében odáig ment, hogy amikor a vörös uralom képében vad orgiákat kezdett ülni orszá- i gunknak egy kézéi öt éves há^ borutnn elalélt testén, internal cionäfis és kozmopolita hóbortjában a magyar irod8lom aranyt korának legkimagaslóbb alakját szándékosan balra magyarázot- „világszabadság“ szaváért nem zetközi vörös proletárnak és és vörös forradalmárnak nevezte ki. — A magyar főváros Sodo- májában minden cezárománis zsidó iránjzatot vett, Uj pesti irodalom keletkezett, amely pellengérre állította a tanítónőt, a parasztot, a magyar tisztet de feldicséri a filoszemita kalapos királyt. Tímár Gizák, Grün Lilik az uj irodalom gyöngyei. — Színházainkat is elnemzet, lenitette a zsidóság, a keresztény művészek hátraszorultak, az Operánál és a Nemzetinél is évek óta szerep se jut sok keresztény színésznek. A kabarék, orfeumok erkölcsi és keresztény ellenőrzését követeli. — A budapesti szinésiszövet- ség 90 perc«ntben zsidó veze- tőségfl. Egy színház és egy orfeum sincs magyar kézen, 41 színigazgatóból II zsidó a vidéken. Pesten van 34 filmkölcsönző mind zsidó, 634 moziból 632 zsidó kézsn van és igy tovább, A pesti scinésztk 79, a vidékiek 58 százaléka zsidó. — A sajtóban, irodalomban, művészetben ugyanez a helyzet. A számonkérés idejének el kell következnie. Az idő eljön, mikor megmérnek mindenkit nemzeti érzelmeinkkel, de addig is ki kell irtani az aknákat vető sajtót és a iélekmérgező irodalmat az államhatalom mélyen kanya- ritó késével. (Taps.) A régi magyar szellemet kell megtalálnunk az irodalombéin, művészetben. A kultúra az az óriás erő, amely túlnő kényszerű határokon. Meg van győződve, hogy a kultusz- miniszter hivatott őre a magyar léleknek, kéri hasson oda, hogy a magyar és keresztény lélek szuverén legyen. 1. Hajlandó-e a kultuszminiszter arról gondoskodni, hegy a régi nemzeti hagyemányoknak megfelelően müveltessék a magyar irodalmi nyelv és hogy ki- küszöböltessenek a nemzeti szellemtől távol állő nemzetrontó irodalmi termékek? A „Nemzeti Nyomda/4 Szerényen, minden zaj nélkül, nagy nyomdavállalat létesült Halason, „Nemzeti Nyomda* cim alatt. Lapunknak ez már negyedik száma, amely ennél a vállalatnál készül. Láthatja a t. olvasó, hogy milyen előnyösen alakult át lapunk technikai előállítása. Sokkal több szöveggel s nagyobb áldozat- készséggel, szeretettel és lelkesedéssel állítja elő nekünk ez a vállalat a lapot, mint bármely más nyomda, amely etikailag nem érez velünk. És ezt a reánk nézve kellemes s t. olvasóinkra is előnyös változást csak most jelentjük be, amikor konstatáljuk azt, hogy ez a változás a lap elterjedésének 'és népszerűségének mily nagy hasznára szolgált. A magunk részéről becsületes meggyőződéssel ajánljuk a nagyközönség pártfogásában ezt a nyómdavállalatot, amelynek munkásai mind kiváló szakemberek, mesterei a nyomtatásnak s amely intézetből kifogástalan munkák, a mostani horribilis papírárak és munkadijak mellett is, mérsékelt árban készülnek. A „Nemzeti Nyomda“ helyisége a Szabadkai-ut 2. szám alatt van.
