Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-04-14 / 30. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG április 14, — Többször hallottuk közöttetek felvetődni ezt a kérdést : hányadszor esküszünk már? — Meg kell értenetek azt, hogy erre az esküre most azért van szükség, mert egy uj korszak hajnalához érkeztünk. Az ország erkölcsi és anyagi felépítésére van szükség. Az anyagi felépítés nehezebben megy, mert kirabolták gyárainkat, kifosztották a földmiveseket és az iparosokat egyaránt. De mielőtt ez a munka is sikerrel megindulna, az erkölcsi felépítéshez haladéktalanul és gyors sikerrel kell hozzá látnunk. — Ez az eskü is az erkölcsi felépítés egyik alapköve. Január 8-ikán amikor felesküdtetek, még csak fővezérünk volt, ma van kormányzónk és alkotmányt biztositó törvényeink és helyre vannak állítva. Szükséges az, hogy az államfő, haza és törvényszeretet párosuljon a ti szeretetekkel, hogy egy boldogabb jövőt biztosítsunk drága hazánknak. Ezt fogadjuk meg mi most esküvel. Az eßkü. A katonás rövidséggel elmondott tartalmas beszéd után a zászlótartó kezében a zászlóval az oltár elé lépett. Felhangzott Strilits százados vezényszava: — Eskühöz! Mi k e főhadnagy a csapatok előtt felolvasta az eskü szövegét, amelyet a katonák levett sapkával, felemelt jobbal és hangos szóval mondottak utánna, — Isten engem úgy segéljen! — volt az utolsó mondat. — Amen! — zúgta rá a nagy tömeg. — Sapkát fel ! — hangzott a vezényszó, mire az ünnepély véget ért. Az oszladozó tömeg még élvezhette Farkas Dezső tárogató játékát, a jeles zenész a városháza tornyának alsó erkélyén adott elő egy-két szépié- ges kuruc nótát. . Ébredő magyarok. Kecskeméten harmincezer Ébredő Magyar van.—Halason is megalakulnak. A kecskeméti homokról, orgo- ványi, köncsögi pusztákról felénk szálló szellő Magyarország ébredéséről beszél. A megtaposott, ide-oda fújt apró homokszemek összefogtak keoskeméten és a hazaszeretet, a meg nem alkuvás jegyében hatalmas erővé tömörültek. A kecskeméti Ébredő Magyarok egyesületének ma 30,000 tagja van. A budapesti központ kiküldöttjeivel együtt nagysikerű népgyü- léet tartottak Kecskeméten az Ébredő Magyarok husvét vasárnapján. A gyűlésen igen nagy hatást keltett” H é j j a s Iván diszelnök, az önzetlen hazafias munkálkodás bátor szóvivője tartalmas beszédével. * Itt említjük meg, hogy városunkban gyüjtöivvel járnak tagok felvételére az Ébredő Magyarok helyi szervezetébe. A bélyegzővel ellátott ivén, mivel tagdíj nincsen, adományokat is gyűjtenek. Az egyesületbejelentkezni lehet és adományokat felvesznek lapunk kiadóhivatalában is. Mesedélután felnőtteknek. Kedves felnőttek! Egyszer volt, hol nem volt, volt egy barátságos vendéglő, ahol egy korona huszfillérböí meglehetett ebédelni, a bor ára 1 iterenkint hatvan fillér volt és a vendéglős vizet nem öntött bele. Ha huszfilléres borravalót adtál a pincér hétrét görbült előtted. A kávéházban hoszonnégy fillérért babkávét ittál s húsz fillérért kaptál egy reedea szivart szipkával. A cigány két koronáért elhúzta a- nótádat, öt koronáért pedig a pénztáros leány meghallgatta a szerelmi vallomásodat. A feleséged két koronát vitt a piacra s miután hatvan fillért elsikkasztott, nagyszerű ebédet fözött neked. Valamikor kétszáz korona havi fizetésed volt és nyáron hat hétig a Tátrába nyaraltál. Még barátnőnk is volt, aki havi ötven koronás apanázsból plörözt viselt a kalapja mellett. A nadrágod valamikor kivolt vasalva s a cilindered tizenkét koronába került. Csizmád is volt, rhert kisvárosi ember vagy s az tiz koronába került. Kedves felnőttjeim! Ugy-e szép ez a mese. Viseljétek, hát szépen magatokat és ne zúgolódjatok. Lesz ez még rosszabbul is. Halas régi csizmadia ifjúsága. A nemes céhbeli csizmadia mesteremberek legényei számára készült (Articulusok. 1779. esztendőből.) Irta: Karácsonyi Aladár dr. II, Amint a bevezetésben is megírtam, száznegyven esztendővel ezelőtt azért kért „Artikulosokat“ a halasi csizmadia ifjúság, hogy azokat „magok viselkedésének és rendtartásuknak zsinórmértékéül" használják. A huszonhat pontban felsorolt Artikulusok első sorban a csizmadia mesterlegények valláserkölcsi magatartására adott utasítást. Mindjárt az I. Art. igy kezdődik. „Minthogy minden embernek legfőbb kötelessége az, hegy az Ur Istent szüntelen, mindenek- felett felmagasztalja, hogy az által szent áldást ki-ki nyerhessen, azért minden csizmadia mesterlegény vasárnapokon és más illő ünnepeken isteni tiszteletekre el menni köteleztelek.“ A XIII. Art.-ban találom: „Minden napon pedig elébb mint a munkához kezdene, imádságát áhitatósággal végezze, azzal az inasoknak is jó példádét adván." „Aki veszekedést, hitével és leikével szitkozódik az két heti bérre, ha pedig attával s teremtettével, harminc plágát szenvedjen“, — írja elő a XIX. Art. Az olyan legényt, aki megholt társa „testét a temetőre tiszte- ségesen el kisérni embertelen- kedne“. szintén két heti bérre büntették. Kellő tiszteletiét voltak kötelesek tanúsítani a céh elöljáróival szemben is, amint azt a XXIII. Art. parancsolta: „Midőn Isten kegyelméből céh mesterek és más szükséges tisztviselők választatnak, méltó dolog az, hogy az ifjúság a céhnek azon választott és újonnan elől- áilitott becsületes elöljáró tisztjeit illendőképen tisztességes köszöntésekkel és Istentől sok jóknak kívánásával megáldani el no mulasszák és viszont azon alkalmatossággal azoknak hasonló atyai áldásokat és vegyes intéseket, fiúi engedelmességgel el fogadni soha el ne mulasszák.“ Nagyon érdekes a XVIII. Art. amely arról, hogy miként kell az ifjúságnak a „korcsmákéban viselkedniük: „Senkinek a legények közül nem szabados a vendégfogadókban, városkorcsmáin semmiféle emberekkel kotzkázni, kártyázni, dohányozni, tántcolni és akár- minemü pénzbeli játékot űzni, hanem fennállva egy itze bort tisztességesen megihatik. Társpohár ivásban, aki az asztalnál a bort kiveti vagy eldönti fél heti bérre büntettesék.“ Isten félelemre, szelíd erkölcsökre éstillemtudásra nagy súlyt fektettek ezek az Artikulusok s Halas akkori csizmadia ifjúsága csakugyan jámbor, alázatos és munkás fiatal emberekből állott. (Folyt, köv.) HÍREK. Naptár. 141 Szerda. Kath: és ref. Tibor. 15. Csütörtök. Kath. Anasztáz, ref. AtcÜcl16. Péntek. Kath. és ref. Lambert. 17. Szombat. Karti. és ref. Anicét. 18. Vasárnap. Kath. Miseric ref. Ilona, — Elhalasztották a h. polgármester választást. Egy kis forgalmi akadály állott be a helyettes polgármester választás körül, amelyet április 14-ére tűztek ki. A választás elmarad. A vármegye alispánja arról értesítette a várósi tanácsot hogy a tisztújító ülésen a kikül- dött Wodianer dr. betegsége következtében nem elnökölhet s mis tisztviselőt nem küldhetnek le Halasra, mert előző nap közgyűlést tart a vármegye, tehát a helyettes polgármester választást bizonytalan időre elhalasztotta. — A pénzfelülbélyegzés után. A múlt vasárnap befejezték Halason a papiros pénz felülbélyegzést. Magánosoktól vasárnap estig 70.860.535 korona értékű papirospénzt bélyegeztek le, de különösen a millió koronás tételeket, sokan a fővárosban bélyegeztették le a boldog vagyonosok, hogy Halason ne tudják mennyi pénzük van. A bankok április 15-éig kötelesek a le nem bélyegzett pénzeiket beszolgáltatni az állampénztárba. A pénz felülbélyegzést egyébként tovább folytatják, de ezután már 75 százalék levonással. — A városi ügyek megvizsgálása. A legutóbbi városi közgyűlésen dr. Z i 1 a h Benő felszólalására a h. polgármester ígéretet tett, hogy 15 nap alatt összehívja azt a tizenkettős bizottságot, amely a város pénz-, élelmezési- és rendőr«égi stb. ügyeinek megvizsgálására lett kiküldve. Ez a bizottság most össze is üli, de érdemlegesen nem tárgyalhatott, mert az albizottságok sem végeztek eddig érdemleges munkát. — A nagykőrösi rendőrkapitány tragikus halála. F. Szabó Jenő a nagykőrösi államrendörség vezetőkapitánya csütörtökön este sziveelőte magát. Az őszirózsás zsidóforradalom idején a népet ellene lazították s azóia keserű lelki harcot kellett vívnia és ez az emberfeletti belső tusa, úgy látszik, felmorzsolta idegeit. F. Szabó Jenő rendőrkapitány igaz nemzeti érzésének lett az áldozata. — MOVE és a társadalom címen tartott beszédet vasárnap délután a propaganda bizottság előadásán a közgyűlési teremben *dr. B a b ó Mihály felszólított* elsősorban az egyházak vezetőit, a város elöljáróságát képviselőtestületét és annak polgárait, hogy lépjenek tömegesebben a MOVE-ba, illetve támogassák nemes munkájában. Majd azzal az inditványnyal állott elő, hogy a város 200,000 koronát osszon szét egyenlő összegben a MOVE. Tevéi, hadirokkantak részére és hadifoglyaink hazahozatalára. — Tetszéssel fogadott beszéd előtt Q r e g u s s Imre szavalt, utána pedig Pista cigányzene kísérete mellett aratott tapsvihart tárogatójával Farkas Dezső ismert zeneszerző. — Három halálos ítélet. A kecskeméti kir. törvényszék statáriális bírósága S z e c s i Sán- dornét és két fiát, a 26 éves Lajost és a 21 éves Ambrust kötél általi halálra ítélte, mert folyó év március 20-án családfejüket Szecsi Sándort meggyilkolták. A kivégzés még nem történt meg, mert az iratokat átvizsgálás céljából {elküldték a kormányzóhoz. Mennyi a postapénz ? A postatakarékpénztár kimutatása szerint máraius 31-én egymilliárd 127 millió 837 ezer korona értékű postapénz volt forgalomban.
