Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)

1919-12-24 / 26. szám

a KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE <fp©TM»l>er 24. Halálra Ítélték a zsanai raMógyilkosság elkövetőjét. (Kalocsai tudósítónktól.) Szelid ábrázatu fiatal ember ül a vádlottak padján. Varja biráit, akik •lőtt számot kell adnia cselekménye felől. A terem zsuffolásig telre, a feszült figyelemmel szegződnek a te­kintetek az ajtóra, melyen át méltó­ságteljes ünnepélyességgel vonul be a bíróság Jámbory Lajos tanácselnök vezetésével. A laikus publikum meg­lepődve látja, hogy a tekintetes tör­vényszék ötös tagú tanácesal kezdi meg az ülést, a jelenlevő jogászkö- sönség azonban halkan felvilágositás- aal szolgál, hogy : igy rendeli ezt a törvény a »tatamii» bíráskodáshoz. S csendben, hogy szinte a lélegzet- vételt is hallani lehet, megteszi az ügyész az előterjesztést s a vádlott kihallgatása kezdetét veszi. Tóth Aesai Zoltánnak kivják, egy halasi birtokosnál volt juhász, s az alig 20 egynéhány éves fiatalember rablással és gyilkossággal van vádol­va, melyre a statáriális törvények szerint feltétlenül halálos büntetés jár. Az eset igen egyszerű I Pénzhez, vagyonhoz akart jutni Tóth Zoltán s miután megfeledkezett arról, hogy a vörösök rablóvilága immár lejárt, Zísana pusztán a halasi ref. egyház tulajdonát képező birtokos egysze­rűen elvette a félkegyelmű kis juhász gyermektől: Magyar Jánostól a bir­káit, tőt arra kényszeritette, hogy ezek elhajtásában néki segédkezzék. Mikor pedig a kis juhászgyerek közben mást gondolt s visszahajtani akarta a birkákat, — őt „szovjet“ — módra elintézte. Agyonverte félig, majd számtalan késszurást ejtett rajta, úgy hogy a szerencsétlen kis juhász ott a helyszínen nyomban meghalt. A gyilkos beismerte tettét, de az­zal védekezett, hogy ő a háború során gránátnyomást kapott a azóta a fe­jében „meleget“ érez és mikor az eset történt, azintón ilyen szédülés- féle fogta el. A hazugság azonban oly bárgyú módon lett leadva, hogy szempillan­tás alatt tisztába jött véle mindenki, s az orvosok is teljesen beszámitha- tónak találták. Csak formalitás oká­ból kellett tehát a törvényszéknek a tanukat kihallgatni, majd az ügyész vádbeszéde • a védelem elhangzása után nyomban visszavonult a tanács­kozásra. Mintegy 5/4 órai tanácskozás után Jámbory Lajos tanácselnök kihirdeti az ítéletet, mely halálos volt. Miu­tán pedig a statáriális ítélet eilen semmiféle jogorvoslat nincs, a bíró­ság nyomban mint kegyelmi tanács ült össze s titkos határozatban dön­tött a fölött, hogy vájjon a Curiának kegyelemre ajánlja-e a bűnöst ? Pár nap alatt tehát eldől a gyilkos sorsa véglegesen, s előreláthatólag kegyel­met nem fog kapni. 1 proletárdiktatúra Soltvadkerten. — Hat embert gyilkoltak meg a kommunisták. — Mindig uj részletek, uj események derülnek ki a kommüi véreskezü exponenseinek ténykedéséből. Min­dig uj és újabb borzalmakról esemé­nyekről bontják le a íányolt. Erősen megérezték a diktatúrát városunk közelében lévő Soltvadker­ten is. A söpredék, amely uralomra jutott, mindenfélekép sanyargatta a község dolgozó, szinmagyar érzelmű népét. A szekatúrák egész változatát alkalmazták rajtuk, lem gondolva, hogy egyezer csak megszakad a húr. Júniusban történt. Kun Béla elren­delte a sorozást. Pestmegye forron- gani kezdett. Ismert tények ezek; mindenki tudja, hogyan fogtak fegy­vert a községek. A forrongás gyor­san terjedt; Harta, Keezel, Kalocsa, Kiskőrös egymásután került a fehérek kezébe. A kiskőrösi ellenforadaiorn hírére a soltvadkertiek is elűzték a vörösö­ket. A falu bátor népe örök dicső­séget szerzett e küzdelmekben. Egész Pirtóig szorították a vörösöket. Majd jöttek Szamueli hóhérai. Az ellen- forradalom leveretett. A legbátrabb, legbecsületesebb emberek estek áldoza­tál. Soltvadkerten hat ember fizetett életével, hogy megmenteni igyekezett hazáját. E hat vértanú emlékét Solt- vadkert kegyelettel őrzi .... A halasi közgyűlés üdvözli tiorthyt. — Városi közgyűlés- — Halas város képviselőtestülete hosz- szabb szünet után szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésről az alábbi tudósítást adhatjuk : Napirend előtt dr. Babó Mihály vázolta a nemzeti hadsereg hervad­hatatlan érdemeit és Isten áldását kérte további működésére. Indít­ványozta, hogy a képviselőtestület a nemzeti hadsereget és annak főve­zérét üdvözölje. a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta Horthy üdvözlését és uta­sította a polgármestert, hogy e határozatát Horthyhoz juttassa el. A gyűlés tudomásul vette, hogy az ingatlan-forgalom ideiglenes szabá­lyozása óta a kiadott rendeletek sze­rint a város 60 bizonyitváHyt állí­tott ki. Tudomásul vette még a gyűlés a város 1914. 1915. és 1916 évi gyámpénztári számadásainak felül­vizsgálata tárgyában hozott belügy­miniszteri határozatot és a város közigazgatási alkalmazottainak családi pótlók kieg&szitósórél szóló tanácsi határozatot. Tudvalevő, hogy * Táros a piaczi és vásári helypónzt tetemesen fel­emelte. Eddig a Tárosnak ebből 14.000 korona tiszta jövedelme van. a gyűlés ezt is tudomásul vette. A huspénztár és ezzel kapcsolatban létesített fehértói gazdaság felülvizs­gálata és vagyon átlagának meg­állapítása tárgyában kiküldött bizott­ság jelentését terjesztették ezután elő. E jelentésből kitűnik, hogy a fehértói gazdaság jószágállománya és egyébb felszerelése körülbelül 1 millió 200 ezer korona értéket képvisel. Ezzel kapcsolatban a gyűlés a gazdaság vezetőjének: Dr. Kolozsváry Kiss Istvánnak eredményes működéséért elismerését fejezte ki, A gyűlésen több üzlethelyiség bórb8 adásáuak eredményéről tettek jelentést és a színháztermet mozgó színház czéljaira kötött bérbeadásának szerződését mutatták be. A gyűlés még Déhány ügy letár- gyalása után d. e. 11 órakor véget ért. Bizottság a város anyagi helyzetének megoldására. — Megszűnt a kiegészített tanács. — Tudvalevő, hogy a kommunizmus bukása után városunkban egy 12 tagú bizottságot küldtek ki az elöljáróság támogatására, amely mint kiegé­szített városi tanács a képviselőtea. tület nevében is intézkedett. A városi tanács most e bizottság fe!man ését javasolta a szombati közgyűlésnek és e bizottságnak a város anyagi helyzetének kibontako­zására vaió kiküldetését is. A tauács javaslata a közgyűléshez igy szólt: „Tekintettel arra, hogy a román megszállás, amely a városi képviselő­testület összehívása és működése elé akadályt gördített s teljhatalmú bi­zottság kiküldését tette indokolttá, megszűnt, a városi képviselőtestület most már szabadon működhet, a teljhatalmú bizottságnak mint ilyen­nek további fentartása indokolatlan, mindezeknél fogva a városi tanács javasolja a képviselőtestületnek ezen teljhatalmú bizottságot a további működés alól mentse föl.“ a közgyűlés hozzájárult a városi tauács javaslatához és a bizottságnak eddigi működéséért köszönetét fe­jezte ki. Azonban a város anyagi helyzetéé részben a hosszú világháború, részMn a vörös uralom, részbon pedig román megszállás folytán előállót* rendkívüli körülmények és atrocitások súlyos viszonyok közé juttatták, 1t várositanáes egyúttal javasolja a vá­rosi képviselőtestületnek, hogy ez&i bizottságát — a város anyagi helyzetének és a kibontakozás módo­zatainak a városi tanácsosai leenjji együttes megállapítása és javaslattétel végett újra küldje ki. Friedrißh István hadügyminiszter Halason. (A Helyi Értesítő tudósítójától) Előkelő vendégei voltak vasárnap városunknak. Friedrich István hadügy miniszter jött le több politikus társa­ságában a Keresztény Nemzeti párt jelöltjének Zoltán Bála ny. igazságügy miniszter támogatására. Az állomáson nagyszámú közönség, bandérium, testűiéi ek és a nemzeti hadsereg egyik d szszázada várták az érkezőket. A különvonat pontosan robogott be 10 óra előtt néhány pereezel. A város nevében dr. Theróezy Dezső köszön­tötte Friedrichet. Az állomásról a menet a városháza elé vonult, amely­nek erkélyéről hangzottak el a be­szédek. Dr. Nagy Pál Ferenez elnöki megnyitója után elsőként Friedrich István szólott. Hangoztatta, hogy ő volt az, aki a kommunisták által a sir szélére juttatott országot ismét talpra állította. A kommunisták meg­fosztották az embereket szent erek­lyéiktől. A haza, a vallás, az erkölcs ismeretlen volt előttük. A kommu­nisták — egy pár gazemberből, csalóból álló társaság, — csak a saját előnyüket igyekeztek kidomborítani. Áttért ezután a zsidókérdés tagla­lására. Kétféle zsidó van — úgy­mond — az egyik becsületes, igaz magyar érzelmű, a másik rész pedig a galieziai söpredék. A zsidóság óhaja is, hogy a galieziaikat az or­szágból kitessákeljék. ö a galieziaia- kát fogolytáborba fogja összegyűjteni. A becsületes, magyar érzelmű zsidó­ságot pedig bántani Dem engedi, minden eszközzel meg fogja akadályoz­ni, hogy valami bántódásuk történjen. Majd kifejtette, hogy ezólja a Keresz­tény Nemzeti Magyarország meg- valósítása. MidŐD 4 hónappal ezelőtt elindult ezen honfoglaló útjára, akkor még egyedül állott, ma pedig egy hatalmas tábor van mögötte. Ajánlja a halasiaknak Zoltán Béla meg­választását. Utána Zoltán Béla mondta el programmbeszédét. Megemlékezett a proletárdiktatúráról, mikor nem is­mertek sem tulajdont, sem hazát; semmit sem, ami a magyar ember­nek szent. Az országnak Keresztény és Nemzeti alapra kell helyezkednie. Ö ezen e'veket vallja és fogja vallani törhetetlenül. Rámutatott arra, hogy milyennek kell lenni a Keresztény és Nemzeti Magyarországnak. Beszólt arról, hogy a jövő parlamentjének olyannak kell lenni, amelyben a lakosság minden rétege képviselve van. Megemlékezett a kisgazdák érdekeiről, majd kitün­tetve a tisztviselők és az ipari mun­kásság érdekeit, a lakosság üdvöz­lésével fejezte be beszédét. Zeitnek Jenő rövid beszédben szólt arról, hogyan lehetne egy Kérész* tény és Nemzeti Magyarország alapjait lerakni. Pékár Gyula államtitkár mondott ezután hosszabb beszédet. Szólt arról, hogy Magyarország Regnum Máriá- num Mária országa, amelyben ismét diadalmasan fog lobogni a Kereszt. Már sok bajon mentünk keresztül: megúsztok a tatárjárást, keresztül vergődtünk a török rabigán, átéltük a kommunizmus rémségeit, tehát bennünket nem lehet letörni. Magyarországot bármiként is meg­csonkítja az Entente: visszafogja nyerni elvesztett részeit. A nemzetiségek most ismét ma­gyar barátok. A tót testvér annyira megszerette a eseh uralmat, hogy Magyarországhoz akar csatlakozni. A horvátok, bosnyákok szintén. Ezeknek magyarázata az Alföldben, az ország éléstárában van, mert oly természe­tes összefüggő területet képezünk, amelyet végérvényesen feldarabolni nem lehet. A magyar nép pedig a király­ság eszméjéhez van kapcsolva, fűződve^ Isten áldását kéri tehát a szent István koronájával felkent leendá királyra. A gyűlés utolsó ssónoka Vein Dezső dr. a Nemzeti Kereszténj egyesült párt ügyvezető igazga­tója volt. Délben a vendégek tiszteletére társas ebédet adtak. Friedrich István és kísérete d. u. 2 órakor Kiskunmajsára mentek. Onnan 7 órakor Halason keresztül Budapestre utaztak. Lóosztályozás lesz deczember 29-én és 30-án. A hadügyminisztérium Halas város területére deczember 29. és 30 án megtartandó lóosztályozást rendelt el. Felhívják a lótartó gazdákat, hogy a város területéről, valamint Fehértó, Felsőkistelek, Rekettye, Debeák, Pirtó és Felsőszállás puszták terüle­téről deczember 29-én, továbbá Bo- doglár, Tajó, Zsana, Eresztő, Balota, Gőböljárás, Füzes és Alsószállás puszták területéről deczember 30-án reggel a vásártéren három éven felüli lovaikkal passzussal ellátva annál is inkább jelenjenek meg, mert a meg nem jelenőknek lovaikat pók- sorozásra Kecskemétre kell elővezet- niök.

Next

/
Thumbnails
Contents