Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)

1919-12-17 / 25. szám

deczember 17. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 4 Csarnok. A bosszú. 10 a park ellentétes kijáratához ve­zettem ót és egy jóakaratu olasz káromkodással búcsúzott el tőlem. — E» sohase látta többé ? — Soha, legnagyobb meglepeté­semre később hallottam, hogy nem tért többé vissza az állatsereg­lethez és hogy az este óta eltűnt. Morris egy pillanatig gondolkozott. Mit is mondott neki a remete erről a találkozásról ? — Nem kiáltott az egyik kettőjük közül hangosan a parkban ? — Egész biztosan nem, — felelte a gyártulajdonos. — Nem beszéltünk hangosabban egymással, mint most mi kelten. — De az az átok, mely az olasz­ból kitört, nem hangzott úgy mint egy kiáltás? A délvidékiek nem szoktak izgatottságukban éppen halkan beszélni. — Ebben az esetben kiáltásról szó sem lehet, — magyarázta Lan. — Mert a szelídítő az átkot fogai között káromkodta, úgy, hogy előttem is alig érthető volt. — Hogy magyarázza meg tehát a hirtelen eltűnést? — Éppenséggel nem tudom ma­gamnak megmagyarázni; én az egész dolognak kevés fontosságot tulajdo­nítottam, úgy, hogy egyáltalán nem tűnődtem rajta soká. — Ön előbb arról beszélt, hogy felesége az esküvője óta változott modort tanúsított, sőt hogy még öntől el is fordult volna. — Ez helyes, — hagyta helyben a gyártulajdonos. — Ez annál meg foghatatlanabb előttem, mivel fele 8égem rokonszenvből jött hozzám és tőlem semmiképpen sem lett befolyá­solva a házassághoz. Egy este valami történhetett vele. Hirtelen elájult. Lefektettük. Később jobban lett és kiüzent, hogy ne menjek hozzá, mert gyöngének érzi magát. Minden könyörgésem hiába­való volt; magára zárja az ajtót és vonakodott azt kinyitni. Attól a pillanattól kezdve egy mosolyt fele­ségem arezán nem láttam. — Es nem sejti felesége e külö­nös modorának okát ? — Nem, — válaszolt Lan, — nem ismerem és most már nem is veszek magamnak fáradságot azt kipuhatolni. A gyártulajdonos villájához értek, ahonnan még mindig lárma hal­latszott ki. — Éljen boldogul, Lan ur, — mondta Morris a búcsúzáénál, — remélem, hogy még minden jóra fog fordulni, Négy nap múlt el azó'a, hogy a gyáros tetemét megtalálták; Morris útra készen állott lakásában és még néhány utasítást adott barátjának. Morris távozása után Bartel meg­lehetősen elhagyatottnak érezte ma­gát ; nem tudta, mihez fogjon, mert Morris a gyilkosság ügyében, semmi különös feladattal nem bizta meg. így tehát czóltalanul járta körül nyári lakását, folyton a gyilkosságra gondolva és azon törte fejet, hogy a gyilkos ugyan ki lehet. A legnagyobb mértékben vonzotta Lan villája. Tudta, hogy tulajdonosa ezidőtájban a vasöntödében van el­foglalva és a fiatal asszony egyedül van otthon, ha most titokban a villába behatolna, hogy Lan asszony­nyal találkozást esztközölhessen. De hol találja meg a fiatal asz- szonyt, a villa nagyszabású termeiben ? Most — egy kellemes ijedelem járta át. Egy az első emeleten fekvő szoba ablaka kinyílott és azon ki­támaszkodott Lan asszony. Sötét haja, hosszú nehéz fonatokban takarta vál­lait és derekát, mintegy segítséget keresve jártatta szemeit jobbra-balra, a kerten és a parkon keresztül. Sápadt volt mint a halál, de emellett egy megható szépség. Bartel nem is kételkedett többé, bogy segítség után néz. Bizonyára férje hatalma elől akart szabadului, akit bizouyára megvet. Barátunk most már nem türtőztette magát a fa alatt, mely ót eddig a szép asszony szemei elől eltakarta; elő lépett és mélyen meg emelte kalapját. Egy pillanatra Lan asszony ijedten hátrált vissza az ablaktól; de azután megismerte fiatal szomszédját és lát­hatólag vaiamit határozott. — üram, — szólt halkan, egyedül van itt ? — Igenis, asszonyom, — válaszolt a fiatal ember, ki örömtől és elra­gadtatástól majdnem reszketett; — szolgálhatok önnek valamivel ? — Igen, — felelte a fiatal hölgy. — öo sokat tehet szabadulásomra. Férjem, tudniillik, itt bezárt engem, hogy majd egy szanatóriumba vites­sen. En ledobok önnek egy csomó ruhit, amelyet már magamnak össze­készítettem : dugja el, egyelőre egy bokorba, azután hozzon egy létrát, mely bizonyára a kertben található és támassza ide az ablakhoz, hogy azon leszállhassak, de végezzen gyor­san, mielőtt férjem a gyárból vissza­térne. Anélkül, hogy a fiatal ember válaszát bevárta volna, Lanné vissza­lépett a szobába; a következő pilla­natban egy csomó ruhanemű esett az ifjú lábaihoz, aki azt tüstént egy bokorba elrejtette. Nem sok ideig tartott, hogy a létrát az ablakhoz támasztotta, mire a fiatal asszony hamarosan leszállt a földre. A haját csak egész könnyedén tűzte föl, fölvett egy kalapot, mely éppen keze ügyébe esett és egy könnyű reggeli pongyolát. Hova forduljon evvel a szerencsét­lennel ? Lakására nem vezethette, mert fogadósai fölfedezhették és meg­ismerték volna Vájjon valamelyik a grófság elrejtett városkájába utazzon-e vele? De ahhoz szükséges lett volna, hogy a városon keresztül a pálya­udvar felé menjen. — Előre, előre, — siettette az asszony, a fiatal ember karját meg­ragadva és öt előre huzva, — vezes­sen olyen helyre, ahol férjem meg nem találhat. Minden jó akarata mellett, hogy a szép asszonynak segíthessen, törte fejét az ifjú, hogy mily módon esz­közölhetné ki megszabadítását. Az asszonnyal mindig mélyebben a parkba érkezett és már-már néhány pillanat múlva a szélén is voltak Itt, mind­ketten hallgatva, majd 10 perczig j sietve előrehaladtak, amíg a szabad szántóföldre érkeztek (Folytatjuk.) NÉPESEDÉSI MOZGALOM. I — deezomber 8. — deozember 15. — Születtek Meskó Pál és Tegzes Eleonórának Pál nevű fiuk. Czibolya György és Dudás Juliánná Viktóriának György nevű fink Reinhold Béla és Diamant Bertának Miklós nevű fiuk. Sajtós Kálmán és Váradi Erzsébetnek Ilona Judith nevű leányuk. Árvái Mihály és Tóth F. Eleonórának Mihály nevű fiuk. Koch Lórincz és Mózer Erisé betnek Lőrincz József nevű fiuk. Vödrös Mihály és Lány Jusztinának Mária Magdolna nevű leányuk. Bédi Lajos és Daczi Rozáliának Imre nevű •fiuk. Simon Mihály és Mankovics Rozáliának Gyula nevű fiuk. Kis Sándor és Ger« Viktóriának Jolán ot-vü le*nyuv. Bálint János és Lantos Rozáliának Balázs nevű fink. Meghaltak Gimtos Sándor 15 éves korban. Gy n zse l-tváo 68 éves. Sluos JtLnaly 80 éves, Zomkó Imre 4 éves. G-ianyi Juliánná 18 éves, C^pcsik Pál 89 éves, Márkus Mihály 75 eves, Kolomoár Péter 5 napos, Vonya Judith 72 éves korban. Kihirdetett jegyesek Oláh Sándor Paplogó JuHánnával Kürti István Vörösvarszki Mária Jánoshalmái lakossal. Keller Józse' B ibó Krisztinával. Kovács András budapesti lakos Kósa Zsófiával. Balázs József Babenyecz Cs, Juliánná prónayfalvai lakossal. Borbócsai Béniámin Gyeni- zse Zsófia Idával. Marokity Antal Jakus Zsnzsánnával Egybekeltek: Horváth Pál Mészáros B. Jolánnal. Horváth István prónayfalvai lakos Agócs Vilmával. Nyúl Kálmán Matus Máriával. Csatári Sándor Fehér Krisztinával. Szávai János Dezső Venczler Borbálával. Bábud Sáodor Simon Juliánnával. Tallér Sándor Tumó Juliannával. Lichtenberger Ferenci Takács Zsófiával. Felhívás a betegség- és baleset­biztosításra kötelezett alkalmazottak bejelentésére. A magyar kormánynak a betegségi és balesetbiztosítás id. szabályozásáról szóló 5400/919 M. E, illetve 6250/919. M E. száma reudeletnek végrehajtásáról a Mnukaügyi és Nép­jóléti miniszter 104940/919 szám alatt kiadott rendelete következőképen intézkedik: 1. Biztosítási kötelezettség alá esnek keresményükre való tekintet nélkül az összes ipari és gyári munkások, segédek, tanoDczok és háztartási (mindenes, szobalány, sza­kácsnő, dajka) alkalmazottak. 2. A vállalatok, pénzintézetek tisztviselői, művezetői, továbbá keres- kedósegedek és általában hasonló j foglalkozásban levő rend-zerint havi, vagy évi fizetéssel biró alkalmazottak amennyiben munkabérük a lakbér kivetelevel az évi 12000 koronát, illetőleg napi 40 korouat meg nem haladja. 8 Az 1907 évi XIX t c. 10 § a érteim heti az alapítványi, vármegyei. városi és községi hivatalokban és vállalatoknál nyugdíjjogosultsággal nem b ró alkalmazottak, ha az ér­vényben levő szolgálati rendtartás szerint betegség esetén illetményei­ket a betegség kezdetétől egy éven át nem kapják. Felhívjuk tehát az érdekelt munka­adókat és hivatalokat, hogy alkalma­zottaikat az 1919. évi deczember hó l i állapottal a kerületi munkásbiztó pénztárnál jelentsék be, tekintet nélkül arra, hogy az illetők előzőleg már be voltak e jelentve, vagy sem. Minden alkelmazottat tehát újra be kell jelenteni Azon alkalmazottak után, akikre a biztosítási kötelezettség ezen rendelet értelmében kiterjed, a háztartási alkalmazottakat kivéve, akik után a fizetendő járulók 1919. márczius 30 tói kezdődőleg 2°/0-os kulcs szerint lett megállapítva — a f. évi no­vember hó 30 ig esedékes az u. n. tanácskormány rendelkezéseivel meg­szabott betegségi biztosítási járuléko­kat kell fizetni. A halasi kér. munkásbiztositó Pénztár Árverési hirdetmény. Alulírott közhírré teszem, hogy Jnngreisz Márton apai lakos által Veitzen'eld Mór kis­kőrösi kereskedőtől megvett de át nem vett gyapjúból : 1 32 (harminozkettő) mutánsa zsíros szennyes gyapjú viskunmasán Fisehof Mihály Zárda utoa 372 sz alatti raktárában deozember 19 (tizenkilenc) napján d e. II (tizenegy) órakor, 2. 289 (kettőszaznyolvan- nyolcz kg úsztatott gyap u és 41o (négy- száztiz kg z.siros szennyes gyapjú Hala-on Gluck Juda Hímző útba 15 sz. a, levő rak­tárában deozember 20 (huszadik) napján d. u. 2 (kettő) órakor. Dr. Nagy Mór halasi állami közjegyző közbenjöttével megtartandó nyilvános árve­résesen helyszínén lebélyegzetlen Osztrák Magyar Bankiegyekben való fizetés feltéte­lek mellett (tízezer) 10000 koronások kizá­rásával : a kor. törvény 352 és 347§-ai ér­telmében a legtöbbet Ígérőnek el og adatni. Halas, 1919. évi deozember 13. Dr. Szabó Fiilöp ügyvéd, mint Weitzenfeld Mór jogi képviselője Laptulajdonos: PRÁGER FERENCZ. Felelős szerkesztő: PRÄGER JÁNOS A volt katona fényképász Rózsa-tér 1 szám alól műtermét Eötvös utcza 6 szánt alá Dr. Hodossy-féle házba helyezte át. Kéri a t. közönséget szíves­kedjék ezután oda fáradni. Felvételek borús időben is készülnek Szebulesz József villanyszerelő Hímző utcza 5. Elvállal berendezéseket. Izzó lámpák, zseb­lámpák és zseb­lámpa elemek raktáron vannak. Halas, 1919. Nyomatott Prager Ferenez könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents