Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)

1919-10-29 / 18. szám

S3 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 29. Néni lesz szénszünet a gimnáziumban. A szénhiány, amely az egész or­szágban érezteti hatását, gondot ad az iskoláknak is, hogy a tan­termeket el tudják látni fűtőanyaggal. A halasi gimnázium is küzd a tüzelőanyag hiánnyal, de az illetékes j körök mindent elkövetuek, hogy az a tanítás folytonosságát ne zavarja. ügy értesülünk, hogy a halasi gimnáziumban nem lesz szénszünet. Gondoskodnak arról, hogy a tan­termek részére elegendő fa álljon | rendelkezésre. Valószín ü, — úgy oldják meg e kérdést, hogy a tanítás 4 tanterembe lesz, délelőtt az alsóbb osztály, délután pedig a felsőbb osztály tanítása fog történni. I Nem tellik sok időbe, amikor a halasi családok viszontláthatják olasz hadifogoly hozzátartozóikat. Vissza­jön az a rengeteg fogoly, akik a háború végén őnhiábájukon kívül estek fogságba. Erre rávilágít az a vizsgálat, amely kideríteni véli, hogy az 1918. év november elején* azért «stek a kato­nák ezrei olasz'fö.gságba, amennyiben a mi had^zgjöé^gfínk nem számí­totta be a fegyverszüneti határidőbe a tárgyalások befejezésének napját s így a fegyverszünet az olasz had- vezetőség számítása szerint 24 órá­val előbb telt le. Ekkor esett a most hazajövő halasi Szabaddá teszik a szeszforgalmat. A kereskedelmi minisztériumban értekezlet volt, amely a szeszforga­lom szabaddá tételével foglalkozott. Annak ugyanis, hogy a szeszes italok kiszolgáltatása további korlá­tozásoknak vessék alá. semmi értelme sincs, mert a bor, illetve a szeszes italok ma már túlságos sokba kerülnek. Az ankét úgy határozott, hogy a sör- és bor forgalmát szabaddá teszi. Az égetett szeszes italok árusítását szinten szabaddá óhajtotta tenui az értekezlet azzal a kikötéssel, hogy a pálinkamérésekben csupán a nap bizonyos óráiban legyenek kaphatók. A szeszforgalom szabaddátóteléről szóló rendelet a hivatalos lap egyik legközelebbi számában fog meg­jelenni. A községek pálinkafőzésre engedélyt kapnak. Illetékes helyen már régebben foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy bizonyos megszorításokkal újra meg­engedik a kisüstön főzést. Bebizonyo­sodott ugyanis az, hogy a törvény, mely valutáris szempontból köz­pontosította a szesz kifőzósót, nem egészen érte el czélját, mert a leromlott ós elpusztult igaerö és a falusi rossz utak épp a szeszfőző kampány ideje alatt akadályozták azt, bogy a távollevő községekből a termelők összehordják a szövetkezeti központokba a szeszfőzésre alkalmas anyagot. katonák legtöbbje oiasz fogságba. Újabban a következők jöttek meg olasz fogságból: Babenyecz Benő, Tóth B. István, Megyesi József, Borbás Benő, Banga Balázs, Huszti János, Lehőcz Sándor, Kormányos Péter, Szalai Sándor, Birkás Benő, Király József, Molnár Lajos, Lichtenberg Benő, Darányi Gábor, Horváth László, Gyenizse Pál, Egyed I. Lajos, Róbók Péter, Makai József, Szabó István, Faddi András, Dóczi Perencz, Blanka János, Csen­des József, Simon Perencz, Parkas Sándor, Surányi István, Bánóczki Benedek és Nyúl Kálmán. Az ország számos helyéről nagyon sok panasz érkezett a kisgazdák miniszteréhez, aki ezért eljárt Korányi i1 Frigyes báró, pózügyminiszternól, aki megígérte, hogy ha a magánosok és a termelők nem is főzhetnek pálinkát, a községek azonban jogot kapnak arra, hogy terményeiket a községekben felállítandó kiskazánokban kifőzhessék. Korányi Frigyes báró, pénzügy­miniszter kijelentette, hogy a közpon­tosított szeszfőzóst elejteni nem lehet, de meg fogja engedni, hogy a köz­ségek lakossága a községekben fel­állítandó üstökben saját használatukra pálinkát főzhessenek. A város gazdasági helyzete. Magyarország nehéz élelmezési vi­szonyait a Nemzetközi Élelmezési bizottság igyekszik, hogy minél job­ban megkönnyítse. Erre vall az is, hogy érdeklődik a városok gazdasági helyzete iránt. Mint megírtuk, váro­sunkba is megérkezett a közélelme­zési minisztériumnak az a rendelete, hogy a Nemzetközi Élelmezési bi­zottság részére statisztikát kell készí­teni arról, hogy milyen közszükség­leti czikkből szenvedünk hiányt és miből van feleslegünk. a közélelmezési hivatal e kimu­tatást már elkészítette. E szerint felesleg semmiből nincs városunkban, inkább több közszükségleti czikk pótlásra szorul. A -kimutatásból a fontosabb része­ket itt adjuk : Búzából a szükséglet: 3110 mótermázsa, Rozsból: (kétszeres) 8561 métermázsa, Árpából: 9048 móter­mázsa, Zabból: 2580 mótermázsa. Babból a szükséglet: 200 móter­mázsa, Burgonyából: 19008 méter­mázsa, Tengeriből: 8458 métermázsa. a malmoknak, hogy egyfolytában dolgozhassanak, s ükségük van 100 vaggon fára, 150 vaggon szénre ós 4 vaggon olajra.- A kimutatás a fenti adatokkal ment fel, de természetes a város minden lehetőt elkövet, hogy a fenti hiányokat minél jobban apassza. Halas a csempészek központja. — A város megtisztítása a csempészektől. — El kell fogadni mindenféle pénzt. Tapasztalja a hatóság, hogy a lakos­ság és a kereskedők a forgalomban lévő pénzeknek s a póstatakarék ál­tal kibocsájtott pénzjegyeknek az el­fogadását megtagadja, a csupán csak a kékpéuz fizetésekhez ragaszkodik. Miért is felhívja a kereskedőket és a lakosságot, hogy ezen a kereskedel­met és a forgalmat veszélyeztető eljá­rástól BDnnyival inkább tartózkodjék, mert a forgalomban lévő pénzek el nem fogadói ellen a kerületi kor­mánybiztos a legszigorúbb megtorló intézkedéseket foganatosítja. Állategészségügyi kihágás. Faddi István halasi lakost, mivel 10 drb bárányt marhalevél nélkül adott el és előzetes állatorvosi vizsgálat nélkül vágta le, a rendőrség állategészség­ügyi kihágásért 10 napi elzárásra ós 800 korona pénzbüntetésre, be­hajthatatlanság esetén további 15 napi elzárásra ítélte. _ap«ilO|_ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ I HETI MŰSORA: assz ■Szerda: október 29. A 9 ujju ember. detektív dráma 3 felv. Szombat: november 1. A nagy érzés. társadalmi dráma 4 felv. Vasárnap: november 2. A sors ökle. sorstrsgedia 4 felv. Azonkívül a nagyszerű kisérő műsorok. Az előadások kezdete d. u. fél 6 és este fél 8 érakor. A mai nehéz megélhetési viszo- . nyokat, igen megnehezítik az áru­csempészek, akik összevásárolnak mindent és azt méregdrágán túl adják. Kétségkívül a legrutabb szere­pet játszák a Budapestről és a kör­nyékből ideöxönlött árucsempészek, — árdrágítók. Központ lett városunk, — a csempészek góczpontia. A naponta érkező budapesti vonat csak úgy ontja őket. Jánoshalma ós Mérges a leglátogatottabb helyeik. Ezeket keresik fel leginkább. A halasi rendőrség azonban hiva­tása magaslatán állva, igyekszik a várost ezektől az elemektől meg tisztítani. A jelentkezéseknél, akiről kiderül, hogy ideutazásának czélja csupán spekuláczió részére élelmiszer­bevásárlás, azokat tömegesen irányít­ják vissza. Érdekes, mindenki tagadja igazi idejövetelének czélját. Azzal áll elő, hogy rokonához, jóbarátjához jön látogatás czóljából. Amikor aztán megkérdezik tőle, hogy hivják azt a rokont, vagy jóbarátot, azokat már nem tudja megnevezni. Némelyik nem fél semmiféle veszélytől sem. Hogy Jánoshalmára az ilyen alakokat nem engedik utazni, megpróbálnak oda kerülő utón eljutni. A rendőrség, amint ezt helyesen teszi, kell is, hogy az ilyen áru­csempészek garázdálkodását meg­akadályozza. Mert ezek az egyének j nagyban hozzájárulnak a nagy drága- I «ághoz, összevásárolnak mindent és j az árakat a legmagasabbra verik fel. Hogy egy esetre mutassunk rá; toprongyos alakok arról beszéltek, hogy ha sikerül azokat az árnkat Budapestre vinniök, amelyeket már megvettek, akkor 10 ezer korona hasznunk lesz. Elképzelhető, milyen árdrágítást követnek ezek el. Nem szabad megengedni, hogy ma az ország kereskedelme, tevé­kenysége ebben csucsósódjók ki. Ezt ki kell irtani. Igyekezni kell meg­akadályozni, hogy ezek az alakok ne tehessék még nehezebbé a megélhe­tési viszonyokat és az árukat ne vigyék el a szegényebb közönség elől. A halasi rendőrség — amint tudjuk — igyekszik is, hogy a csem­pészektől megszabadítsa városunkat. A tüzifalnség enyhítése. A kormány az ország faszükségletének biztosítása órdekébea a földmivelósügyi minisz­tert felhatalmazta arra, hogy az országban bárki tulajdonát képező erdő kitermelését elrendelhesse. A volt katona fényképész Rózsa-tér 1 szám alól műtermét Eötvös utcza 6 szám alá Dr. ti o d o s s y-f é 1 e házba helyezte át. Kéri a t. közönséget szíves­kedjék ezután oda fáradni. Felvételek borús időben is készítsek A nagy puritán. Megemlékeztünk legutóbbi számunk­ban Somló Dezső viselt dolgairól, aki városunkban az emlékezetes májusi népgyülésen szónokolt. Somlóról egy most megjelent füzet a következő találó sorokat írja: „Somló a nagyváradi betegsególyző pénztárnál kezdte pályafutását. Szocziá- lista agitácziója négy évi börtönt hozzott rá, ami erősen megviselte. A börtönből kiszabadulván, Budapestre került a betegsególyző pénztárhoz tisztviselőnek. A Károlyi-regime napjaiban Kun Béla hívei közé állott. Kun Béláók a kormányrúd mellé kerülvén, Somlót megtették az Országos Lakáshivatal vezetőjévé. Nap-nap után jelentek meg a proletérság iránt érzett puritán szere­tőiétől csöpögő rendeletéi, közben pedig nap-nap után a legnagyobb disznóságokat követte el a kis puritán. Tőle elváltán élő felesége hiába ácsorgott a Lakáshivatal előtt, hogy lakáshoz jusson: Somló barátnői ellenben sorban, helyesebben mondva soron kívül jutottak a szebbnél-szebb lakásokhoz. Önmagának kiutalt a városház utcza 10. szám alatt egy hatszobás, fényesen felszerelt lakást, mások igényét megelőzve. A ház­bizalmi feljelentést adott be ellene, mire állásától eltávolították. Erőszakos szivósággal ós sunyi alázatossággal kijárta magának a Butorhivatal vezetői állását, folytatva ott puritán közpályáját. Szép bolti állványok bármilyen üzlethez alkalmasak, eladók ,lapunk kiadóhivatalábaa. Jönnek a halasi olasz hadifoglyok.

Next

/
Thumbnails
Contents