Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)
1919-10-08 / 15. szám
október 8. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Ellenőrzik a Halasra jövő idegeneket. Az idegeneket, akik bármely okból Halasra jönnek, ellenőrzik. Az idegen ellenőrző bizottság a rendőrkapitányi hivatalban van, ahol a városunkba jövőknek jelentkezni kell. Erről szól a halasi román tér- parancsnokságnak alábbi rendelete : „Minden átutazó, (czivil, csendőr, határrendőr, vasutas vagy hivatalnok, hatósági kiküldött stb) aki a városba érkezik, köteles először a rendőrségnél. azután a román térparancsnokságnál jelentkezni, ahol az utazási igazolványa felülvizsgáltatik. A jelentkezés akkor is kötelező, ha az idegen Csak 24 óráig marad a városban. A rendőrségnél egy ellenőrző bizottság „Idegeneket ellenőrző bizottság“ létesül, amely az utazási igazolványokat felülvizsgálja és az idegeneket nyilvántartja. Visszautazáskor az engedély és ellenőrzés csak a térparancsnokság által fog megadatni, illetve eszközöltetni. Minden halasi lakos köteles magánál tartani a határba való kijárásra jogosító igazolványát (Bilet de circulate). A rendőrökből és román kato nákból álló őrségek ezeket mindén időben és mindenhol ellenőrizni jogosultak. Köteleztetik a lakosság arra, hogy a nála megszálló idegen (rokon, vendég, vagy bérlő) jetentkezését ellenőrizze s amennyiben valakinek igazolványa nem volna rendben, azt a rendőrségnél bejelenteni. Akik a rendelet ellen vétenek, elzárással és 5000 koronáig terjedhető büntetéssel sujtatnak. Olvasóinkhoz. A Helyi Értesítő újbóli megindulásá- nál az a szempont vezetett benuün- ket, hogy a lap árát úgy állapítsuk meg, hogy az könnyen hozzáférhető legyen mindenkinek. Mig a vidéki ! és más lapok 80 fillér és 1 koronába kerülnek, mi 40 fillérben állapítottuk meg lapunkat. Lapunk első számának megjelenése után, amikor teljes tiszta képet nyertünk a lap előállításához szükséges összes költségekről kénytelenek vagyunk már most 10 fillérrel lapunkat felemelni. Nem szívesen tesszük, de kénytelenek tvagyunk vele, A kiadóhivatal. Elhalasztották a lóvizitet. Hétfőn kellett volna a lóvizitet megtartani. Azt azonban bizonytalan időre elhalasztották. A gabona forgalmát teljesen felszabadítják — a közélelmezési miniszter kijelentése szerint — mihelyt a megs állott területről sikerül két millió métermázsa gabonát megszereznünk. VALÓDI VEGYT1STA ECZETSAV tiszta'fehér áru (hangya savmentes) kapható maximális árban Sehwarcz Mihály fakereskedőnél Kossuth utczai házánál. Magyarország magatartása a világháború kitörése előtt hivatalos okiratok alánján. A német-osztrák köztársaság külügyminisztere által kibocsátott vörös könyv közli a volt osztrák magyar monarchia közös miniszter-tanácsának határozatait, melyeket 1914. Julius havában a világháború kitörése előtt hozott. Hogy nem Tisza István okozta a világháborút az osztrák külügyminiszter által kiadott minisztertanácsi határozatok megállapították. A nagy áilamíérfiu a szerajevói borzasztó gyilkosság után — a hivatalos okmányokból világosan kitűnik, ő volt az egyedüli, aki a bécsi közös minisztertanácson julius 7-ón és 19 én négy osztrák miniszterrel, névszerint Berthold, Stürg, Biiinszki, Krobatin és Konrád vezérkari főnökkel szemben a lehető legerélyesebbeu követelte, hogy Szerbiával szemben a háborút elkerüljük annál inkább is, mert a balkáni népekkel való viszonyunkat nem akarja elmórgesiteni és egy háború Szerbiával szemben okvetlenül egy orosz háborút is vonna maga után — ami sajnos be is bizonyult. Tisza István csupán diplomácziai utón kívánta Szerbiát erélyesen fel szólítani, hogy Ausztria-Magyar- országnak teljes elégtételt adjon, de egyszersmind kijelentette, ha a háború semmiképen nem volna elkerülhető, akkor tudomására kell adni az egész világnak, hogy Ausztria-Magyar- ország egy négyszögölet nem kíván anektálni Szerbiából, csupán elégtétel adásra akarja kényszeríteni. Sajnos Tisza Istvánnak az osztrá- í kokkal szemben nem sikerült akaratának érvényt szerezni és nem akadályozhatta meg a véres háború kitörését. Tisza István többször azt tanácsolta az osztrák minisztereknek, hogy kemény, de nem teljesíthetetlen feltételeket szabjanak Szerbiának, de egymaga akaratát nem tudta keresztül vinni. Az alkohol mint olyan. a proletárdiktatúra plakátjaitól hemzsegő utczasarkokon nap-nap után jelentek meg furcsánál-furcsább falragaszok az alkoholról, mint olyanról, amely gyilkol, öl és butit. S nem egy plakátnak ez volt az utolsó pasz- szusa: „Aki szeszesitalt iszik, az ellensége a Tanácsköztársaságnak.“ A forradalmi törvényszék nem egy súlyos ítéletet hozott szeszkihagás miatt. Ezek után nem is lehetett nyilvánosan mást találni részegen, mint e rendelet kiadóit Azok pezsgőztek, tivornyáztak legtöbbet. Jellemző, hogy a diktatúra idején a vörös őrök Bpesten az utezáu egy holt részeg alakra bukkantak. A belső zsebéből névjegykártya került elő. A holtrészeg ember névjegye a a következőkép festett: Donoszlovics Antal üzemi biztos, a Központi Forradalmi Katona és Munkástanács intézőbizottságának tagja. A pestmegyei véres ellenforradalom. — Saját tudósítónktól. — Az elmúlt idők sötét eseményei közül elsősorban, azokról kell megemlékeznünk, amelyek közelről érintették a város lakosságit. A Pest- megyében júniusban kitört ellenforradalom részletei hamis szinben ismeretesek az olvasók előtt, nem lesz ezért érdektelen, ha vázlatosan ismertetjük : Amikor a rémuralom már szinte tarthatatlanná lett, Pestmegye déli részeinek falusi lakossága egyszerre talpra állott. A mozgalom hullámai későn érkeztek el Halasra; ez okozta, hogy városunk és a közel környék lakossága nem csatlakozhatott ahhoz. Pedig azáltal az egész mozgalom másként végződött volna s nem omlik ki oly sok vér hiába és nem ömlik annyi könny. Megállapítható, hogy a pestmegyei ellenforradalom a vezetés és a fegyverek hiánya miatt mondott csődöt. Nem tört ki egyszerre, aminek oka, hogy a városok, a falvak lakossága nem érintkezhetett egymással. A pestmegyei ellenforradalom a demarkáczió* vonalon túlról jött és Érsekcsanádon tört ki. Onnau terjedt tovább, Hartára, A póttagra, Kunszent- miklósra, Akasztóra, Szabadszállásra, Soltra, Duuaegyházára, Tasra, Kalocsára,. Keczelre, Kiskőrösre és több községre. Az ellenforradalom előőrsei egész Piriéig jutottak «1. Legelső dolguk volt a direktóriumokat elzargatni, amelyek elnyomták, kizsákmányolták a lakosságot. Kalocsán a munkástanács elnökét agyon- I | lőtték, mert kegyetlenül sanyargatta > a népet. A kommunisták táborában megdöbbenést keltett az ellenforradalom. Péltek, hogy ugyanakkor több helyen is kirobban és akkor véget ér uralmuk. Ezért a kommün legvérengzőbb alakját, a már elpusztult Szamuely Tibort küldték ki leverésére. A főhóhér pribékjeit, a Lenin fiukat vitte magával. E válogatott társaság betörőkből, rablókból toborzódott s állítólag csak azokat vették fel, akiknél börtönbüntetés jelezte a megbízhatóságot. E vad társaság munkájáról később fogok beszámolni. E helyütt csak azt szegezem le, hogy a legerősebb terrorral sikerült csak az ellen- forradalommal végezni. Sok helyütt nehéz dolguk volt; különösen Keczelen. A derék keczeliek hívek maradtak önmagukhoz s egy Ízben el is verték a vörösöket. A levert ellenforradalmat akasztások és hadisarczok zárták be. A kommunista rémuralmat sokáig nem fogják a megyében elfelejteni. (—m) Táncziskola. Értesítem a tánczot tanulni óhajtó ifjakat és leányokat, hogy a mai naptól Kmeth Sándor utcza 15 sz. j házamnál az őszi tanfolyamra lehet | beiratkozni. Kívánatra külön órákat is adok. Tisztelettel: Juhász Ferenoz tánoztanár. 2S A Hangya térfoglalása és angol kölcsöne. Egyik előkelő budapesti lap érdekes czikket ir „Az áru behozatal és kivitel feléledése11 czim alatt, a többek között ezeket Írja: Piacz tekintetében meg kell különböztetni Budapestet és a vidéket, a mennyiben a külforgalom legnagyobb része Budapesten bonyolódik le, ahol azonban az áruk jórésze megakad. Vidékre a budapesti kereskedő nem megy, úgy bogy a vidéki üzleteket majdnem teljes egészében a Hangya látja el. A Hangya térfoglalását, egyébként jellemzi az a körülmény, hogy az angol misszió jelentékeny árukölcsön likvidálása ügyében folytat most tárgyalásokat a Hangya vezérembereivel. Angol részről igen meleg érdeklődést tapasztalunk. A már említett szövetkezeti árukölcsön nagyfontosságn ügyén kivüiL Anglia, mint vásárló is órdeklődilT magyarországi nyerster- mónyek iránt s ezek között leginkább a bor játszik elsőrendű szerepet. Ugyancsak széleskörű munka folyik annak megállapítása iránt is, hogy az országnak egészben véve milyen áruczikkek behozatalára volna szüksége . . . Egyéb forrásokból vett értesülésünk alapján is, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezetek kezükbe ragadják a kereskedelem vezetését. Hogy a Hangya az utóbbi évek alatt hazánk egész területén miért erősödött meg oly nagy mértékben, azt nagyon jól tudja minden gondolkodó ember. (H A.) A bankjegyek lebélyegzése. A bankjegyek lebélyegzése tárgyában a bpesti bankok vezetői a pénzügy- miniszterhez fordultak felvilágosításért, aki kijelentette: „a békeszerződés! tárgyalásokkal kapcsolatban, mint a melyek nyomán más államokban már eddig is megtörtént a bankjegyeknek felülbélyegzéssel való uaczionalizálása,. kétségtelen, hogy hasonló intézkedést nálunk is foganatosítani kell. Ez egymagában még korántsem jelenti a lebélyegzést, illetve deval- vácziót, úgy hogy az erről keringő hírek alaptalanoknak tekintendők.“ A vörös május költség-számlája. Már május elsején, amikor az éhes pestieket, a hivatalnokot, a keserű kedvű úriembereket is, kikergették zárt sorokban ünnepelni az utczára, találgatták, hogy mennyibe került a vörös ünnep. Még nincsen együtt minden adat, de megállapítható, hogy több mint 30 millióba került a kifosztott Magyarországnak az, hogy a szovjet vörös színnel csúfolta meg Budapest utczáit. A vörös május ünnepi előkészületeit a szovjet azzal kezdte meg, hogy Ausztriával csinált egy nagyobb szabású üzletet. Szövetekre volt szükség a pesti utczák díszítéséhez, de szövetet Ausztria még jó kékpéozért sem akart adni. A szovjet tehát gyorsan segített magán. Ugyanakkor, amikor Bpest népe tökpecsenyót evett ebédre és kalarábó szeletet vacsorázott, a derék tanácskormány, hogy legyen a budapesti májusi komédia 20 vaggon élömarhát, 15 vaggou sertést és több mint 100 vaggon lisztet szállított Bócsbe. Cserébe meg is érkezett a szövet, de természetesen nem piros szinben. Ezért a szövetet még három millió korona költséggel meg kellett pirosra fesztem.
