Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-08 / 2. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 8. m Megalikiit a Polgári párt Halason. Vasárnap Halason megalakult a Polgári párt. A közgyűlési teremben volt az alakuló gyűlés, amelyen a város minden rétegéből nagy számban jöttek össze, hogy a Polgári párt megalakuló gyűlésén résztvegyenek. Az alakuló gyűlésről tudósítónk jelenti: az alakuló gyűlésen dr. Thuróczy Dezső szólalt fel először. Vázolta a Polgári párt megalakításának szüksé­gességét, majd rátért arra, hogy az ország nagy megpróbáltatások előtt áll, biztosítani kell az ország függet­lenségét és területi épségét. A pol­gárságnak, amely a háborúban kivette részét, szervezaedui kell. Ez a szervezkedés azonban nem jelenti az ellenforradalmat, ez nem a munkás­ság ellen van, hanem a rend fenn­tartását, az ország boldogulását czó- lozza. A szervezkedésben foglalkozás és vallaskülönbség nélkül mindenki­nek részt keli venni. Majd a gyűlés vezetésére dr. Farkas Imrét kérte fel, aki beszédét azzal kezdi, hogy polgártársnak szólítja meg a jelenlévőket s ő is meg­tisztelve érzi magát, ha polgártársnak szólítják. Úgymond — elhihetik, hogy én is a munka embere vagyok s mindenkinek munkálkodni kell az ország jövője érdekóbeu. Szervezkedni akarunk, hogy legyen béke, rend és kenyér. Rend nélkül kenyeret sem lehet szerezni, a békét, a rendet és a jövőt tartsa mindenki szem előtt s arra legyen mindenkinek törekvése, hogy a jövőt biztosíthassuk is. Ezután dr.'^^ó^jMihály mondott hosszabb beszédetV/á válaszfalaknak le kellhullan]öir«multat feledni kell. Most az ország érdekét kell mindsn embernek szem előtt tartani, az erőket egyesíteni kell a czól érde­kében. A függetlenségi kört felhívták a mozgalom szervezésére s az azt elvállalta anélkül, hogy a ,mag& álláspontját feladta voloa, — írtsük meg egymást s ne feledjük, hogy aki mást megbecsül, önmagát becsüli meg. Igenis mi is szervezkedni akarunk a magunk kebeléből és alakítsuk meg Halason a Polgári pártot és az alapszabályokat készít­sük el. Ezután megválasztották a szervező- bizottságot, amelybe a jelenlevők közül igen sokan bekerültek. Elnök dr. Farkas Imre lett, aki a mozgalom megindításában is már részt vett. Nagyobbszámu katonaságot helyeznek Kecskemétre. Kecskemétié a megszállt területek­ről kivont katonaságból a 4 es honvédeket 8800—4000 embert, azon­kívül 800—400 tisztet küldenek. A polgármester felirt a hadügyminisz­tériumhoz, hogy lakás, élelem hiánya miatt a város képtelen fogadni a katonaságot és kéri a katona­ságnak olyan helyre való helyezését, ahol ezideig még nincs katonaság. A városbdi el akartak vinni éleimiszerkészietet. A múlt héten megjelent városunkban a közélelmezési minisztériumból két ur és az esetleges szerb megszállásra való tekintettel a városban lévő gabonakéizletből elakart vinni nagyobb mennyiséget. Azonban a polgár- mester és a közélelmezési ügyosztály vezetőjének tiltakozására, hogy nálunk felhalmozott gabonakészletek nin­csenek, eltávoztak anélkül, hogy bármit elvittek volna. Halas az elmúlt évben. Bár az élő nemzedék nem tudja | megérteni és megítélni korának jelen- • tőségét, tisztán áll előttünk, hogy az | elmúlt esztendő a világtörténelem legnagyobb eseményeit határoló, örök életű dátum. A bolgár összeomlásból csírázó mérhetetlen középeurópai át­alakulás eseményei, a magyar és német forradalom hirei, eredményei, válságai, nehézségei, örömei s a magyarság mai sötét napjai uralkod­nak ma a lelkek fölött. Bár koronák hullanak porba s sorsunk pillanatnyi­lag a messzi győzők kezében van, nem lehet hiábavaló az a pár pillanat, amelyen átfutjuk Halas történetét, az itthoni eseményeket az elmúlt évben. A jelentősebb eaemónyek a következő dátumokhoz kapcsolódnak : Január hó. a lakosságot a gabona- rekvirálás hozta izgalomba. Halasra 240 vaggon gabonabeszolgáltatását rótták ki — A katonák fehérnemű aiiátása érdekében nagy mozgalom — Két gyilkosság : Kertész Pál halasi budárt a vele vadházasságban élő Takács Mária agyonütötte. Kocsis Pál halasi katona agyonlőtte Blazsinek András kisszállási csendőrőrmestert. Február hó. A Helyi Értesítőt, mert báboruellenes cikket közölt, elkobozták. A rendőrség egy hirhedt betörőt fogott el. Pirtón két rabló­gyilkosság : meggyilkolták Szalai K. Józsefet, valamint Szűri Miklóst, fe­leségét és gyermekét. Március hó. Az ellátatlanok kuko­ricás kenyeret kaptak. Választói vizsga tartása. A gimnázium „Szász Károly körének“ gyűjtése a bősök árváinak. Statárium Halason. Április hó. Népszámlálás. Gabona- rekvirálás katonai segédlettel. A városi nádasok égése. Május hó. Pirtóa ismét gyilkosság. Az áldozat Márkus Pálné és cselédje Félt Teréz. „Hangya“ megalakulása. Osztrák gyermekek nyaralása. Junius hó. A 24 es vadászok vadásznapja. — A város elhatározta, hogy több ingatlanát eladja. Julius hó. A 32 esek Halasra he­lyezése az utolsó pillanatban elmaradt. 40 ezer koronás lopás az állomáson. Spanyol megbetegedő-ek a városban. Csorba Géza halasi tanítót meggyil- ták Szánkon. Megengedték a nem termelők gabonavásárlását. Augusztus hó Az 52 esek katona­napja. A burgonya zár ala vétele. A Vöröskereszt Péter Pál napi gyűjtése. A ref. uj temető megayitása. Zsir- csereakczió. Szeptember hó. Osztrák gyermekek távozása A szüret megkezdése. Újabb gabonakiosztás. Október hó. A tengeri vásárlás betiltása. Több száz spanyolbeteg a városban. Száz vaggon tengeri be­szolgáltatása. A forradalom átalakulá­sának jelei. Kimondják a nemzeti tanácshoz való csatlakozást. A vasúton keresetül utazó katonák zavargása. November hó. Polgárőrség megala­kítása. Népgyüié8 a köztársaság mel­lett. a város kimondja a köztársaság hoz való csatlakozását. Száz vaggon kukorica kiosztása, Az országos vásár betiltása. Fosztogatások a környéken. A 24 esek elmenetele. Deczember hó. E hónap eseményei még alig vannak mögöttünk. Csak a leglényegesebbet jegyezzük fel: Az újvidéki h&tárrendőrsóg és a 86 osok Halasra jövetele. Harkán borzalmas robbanás. Szociális előadás a kato­náknak. A város közélelmezése. — Mindon közellátási ügy a Közélelmezési Ügyosztályhoz tartozik. — A tüzifakészlet. Dr. Kolozsváry Kiss István h. pol­gármester közli : A közélelmezési hivatal újjá­szervezése befejeztetett. Ezentúl min­den közellátási ügyben kizárólag a közélelmezési ügyosztályhoz forduljon a közönség, mert ily ügyekben sem a polgármesteri, sem a h. polgár- mesteri, sem a városgazdái hivatal felvilágosítást nem ad. Az összes közélelmezési ügyek az újonnan szervezett közélelmezési bizott­ság ellenőrzése mellett a köz­élelmezési ügyosztály által intézteinek, beleértve a ruházat és a tüzelő­anyaggal leendő ellátást is. A közélelmezési ügyosztály műkö­dése elleni panaszok a közélelmezési bizottsághoz írásban nyújtandók be. Ha a közellátásban az ellenséges megszállások következtében különösen czukor és petróleum ellátás terén zavarok fognak beállani, ezekért sem a közélelmezési ügyosztályt, sem a közélelmezési bizottságot felelőssé tenni nem lehet, mert A polgári olvasókör uj elnöke­— Évi közgyűlés. — A kiskunhalasi polgári olvasókör f. hó 5 ón tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a kör érdemes elnöke Kómeri Gyula, aki húsz évig viselte e tisztséget, az elnökségről lemondott. A közgyűlés érdemeinek elismeréséül a kör örökös tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Az uj tisztikar a következőkép alakult meg: Elnök: Nagy Szeder István, alelnök i Móczár Gyula, jegyző: Murgács Kálmán, pénz- tárnok : Túlit Péter, gazda: Ein- viller Kárely. Választmányi tagok: Ador Sándor, Babenyecz Balázs, Babó Elek, Busa Ferencz, ifj. Cseri Gábor, Fekete József, Hováncsek József, Németh János, Szabó Garbai István, Szabó János, Szarvas Imre, Zilah Jáuos. Számvizsgáló bizottság: id. Cseri Gábor, Ólmosi József, Babo Sándor, Berta József, Kővári Antal. Még szigorúbban büntetik az árdrágítókat. A belügyminiszter rendeletben fi gyelmeztette a rendőri büntető bíró­ságokat, hogy az árdrágítókat, élel­mezési rendeletekkel visszaélőket és általában a nyereségvágyból elkövetett bűnök tetteseit még szigorúbban bün­tessék, mert ezek azok, akik a leg többet szenvedő szegény néposztályok helyzetét súlyos nélkülözésekkel még nehezebbé teszik. mindkét intézmény lehetőleg mindent elfog követni a közönség igényeinek kielégítésére, de tőlük kívül álló szerencsétlen viszonyokért a felelős­séget el nem vállalhatják. A közön­ségnek be kell látnia az elháiit- batatlan nehézségeket és igényeit ezekhez viszonyítva mérsékelnie kell. A város tűzifa készlete is teljesen kimerült, részint mivel az ellenséges megszállások következtében a meg­rendelt tűzifa, szén és boksz szállítmányok elmaradtak, részint, mivel az ide helyeiett katonaságot is a városnak kellett készleteiből ellátni, természetesen a közönség rovására. Kénytelen a hatóság figyelmez­tetni minden muukakópea egyént, hogy lásson tüzelőanyag után, fel­használva a mostani alkalmas időjárást, mert csak a teljesen reá szorulók fognak a hatóság által tüzelőanyaggal elláttatni és ezak igényei a köz­élelmezési hivatal által fognak elbíráltatni éa kielégittetni f. hó IS ike után. Megszüntetik a kisegítő kórházat. A háború elején Halason a körök­ben kisegítő kórházakat létesítettek, ahol a halasi és környékbeli katonák találtak bajukra orvoslást. A munkapárti körben lévő kórház nemrégen megszűnt, mivel helyisé­geit a Szocziáldemokrata párt hasz­nálja, maradt csupán az ipartestületi kórház. Az ipartestület is azonban kérte, hogy helyiségeit mentesítsék a kórháztól. Á kisegítő kórház beszüntetésével január 6 án, héttőn foglalkozott a Vöröskereszt választmánya. A kór­házban jelenleg 30—35 beteg van, amelynek legnagyobb része a napok­ban elmegy s csak néhány halasi beteg marad itt. A választmány ezért elhatározta, hogy az ipartestületi kórházat január 15 tői megszünteti s annak a néhány halasi katonának a gyógykezelését a munkásbiztositó pénztárnál látják el. S ha esetleg helyeznének még ide beteg katonákat, azok a városi kórházban nyernek elhelyezést és azoknak a gyógykezelését és élelme­zését a Vöröskereszt fogja fedezni, E kórház feloszlatásával a kisegítő kórházak teljeseu megszűntek a városban. A választmány néhány kisebb ügy elintézése után elhatározta a zár­számadások elkészítését. Ennek el­készülése után, amikor nyilvánvaló lesz a Vöröskereszt anyagi helyzete, foglalkozni fog egy nemes akczió megindításával. Fűtik a vonatokat. I A kereskedelmi miniszter intózke- | dósé folytán megkezdték a magyar államvasutak vonalán a közlekedő vonatok fűtését. Ha nem lesz elegendő szén, akkor kevesebb vonat lesz for­galomban, de fütetlen vonatok nem közlekednek. Katonai munkásosztagok takarítják be a termést. A hivatalos lap közli, hogy a földeken rekedt burgonya, répa és tengeri termés betakarítására a bevonulásra kötelezett 1896—1900. évfolyambeli katonákból katonai mun­kásosztagokat szerveznek. A katonai munkásosztagok főként a magán- gazdaságok munkáját fogják elvé - gazai. E rendelkezések senkit meg ne tévesszenek, mert e munkák nem az illető birtokosok magáncéljait szolgálják, hanem az egész országét, amennyiben a betakarított termést állami czólra rekvirálni fogják. Meghivó. A kiskunhalasi hazatért katonák f. hó 12-én a függetlenségi és 48-as kör nagytermében népies tánezmu- latságot rendeznek, melyre a t. kö­zönséget ezúton meghívja a rende­zőség. Belépődíj 2 korona. A tiszta jövedelem 25 százaléka a halasi hadiözvegyek és árvák javára fordit- tatik. Kezdete délután 5 órakor. Záróra éjfél után 1 óra. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents