Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)

1919-03-12 / 11. szám

a KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. márczius IS. Hogy választ Halas? Tudvalevő, hogy az alkotmányosé nemzetgyűlési választások ápriliB 10-én lesznek és pedig lajstromos választás alapján. A szavazás nem egyes jelöltekre, hanem a pártok szerinti programmra történik egy szavazólapon, a kerület által küldendő össze« jelölteknek meg­felelő számban. Halason a választók igy 8 egyénre szavaznak, mivel Kiskunhalas a fél­egyházi választó körzetbe van be­osztva, s ez, melyhez Halas, Kiskun­félegyháza város, a kiskőrösi, a kalocsai, a kunszentmiklósi, a félegy- házi és a dunapataji járás tartozik, 8 képviselő választására jogosult és igy minden párt 500 választó által aláirt ivén 8 képviselőjelöltet (és 5 pót­jelöltet) ajánlhat. Kinevezték a nagykőrösi néptanácsot. Dr. Földes István Pestmegye he­lyettes kormánybiztosa a múlt héten Nagykőrösre utazott, ahol az állomásnál ezerre menő közönség várta. A kormánybiztos utazásának az volt a cxélja, hogy az ideiglenes néptanács tagjait kinevezze. A pártok vezetőitől nyert felvilágosítás után kijelentette, hogy a forradalmi pártoknak csak a szocziáldemokrata és a Károlyi pártot ismeri el és éppen ezeknek a jelölt­jeiből nevezte ki a néptanács tagjait. A kormánybiztos a szocziáldemokrata pártból 8-at, a Károly-pártból 4-et nevezett ki a néptanácsba. Megkezdte működését az árvizsgáló bizottság. az árvizsgáló bizottság Halason is megkezdte működését. Elnöke Frisch Lajos, helyettes elnöke: Sokét József. Tagjai: Bud*i Ágoston, id. Darányi Mihály, Földvári József. Hatházi Imre, Hibó Sándor, Hofmeister Géza, Hudi András, Kónya József, Mihály Antal, Szakács Istvánná, Széli Sán­dor, Weisz Ignácz. Hivatalos helyi­sége a városházán van, a katosai ügyosztály szobájában. Ez a helyi árvizsgáló bizottság a kereskedelmi minister feubatósága alatt áll,az elnö­köt, h. elnököt és tagokat hivatalos.eljá­rásukban hatósági közeg jogállása illeti meg, s mint ilyenek, ünnepélyes fogadalmat tettek. Az árszsbásokat a bizottság idő­közönként közzéteszi, annak betartása iránt a hatósággal karöltve legszigo­rúbban gondoskodik. Tudvalévő, hogy a visszaélések büntetése milyen szigorú. Az ólnők naponként délelőtt 10—11 óráig fogadja a feleket. Meghívó a kereskedelmi alkalmazottak és ipari munkások tánczvigalmára. A kiskunhalasi kereskedelmi alkal­mazottak és az összes ipari mun­kások márczius hó 16 án vasárnap az Ipartestület összes helyiségében dalokkal és kuplékkal egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendeznek, melyre a közönséget ez utón is meghívja a rendezőség. Kezdete d. u. 3 órakor. Beléptidij személyenként 5 korona. A zenét Lakatos Bandi zene­kara szolgáltatja. Felülfizetéseket kö­szönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Szép bolti állványok bármilyen üzlethez alkalmasak, eladók lapunk kiadóhivatalában. i fehértói tavat — úgy vélik, akik smerni gondolják a kulisszák titkait, — tervszerűen mellőzték. Óvakodjunk, logy rajtunk ilyen dolog másodszor meg ne történhessék. De meg aki akarja tudni, tudnia kell, hogy a közgyűlés évekkel ez* előtt folyamodott előmunkálati enge­délyért a halasi vasúti állomástól a kissóstó felső részén át az iparon keresztül, Felsőkistelek alsó részét Rekettyén keresztül szelve, egy kis szárnyvonallal a fehértói tó nyugati oldalán állomással, onnan Terézhalmon át Császártöltésig. Talán ezt a kérdést is fellehetne eleveníteni és használni egy igazán gyakorlati kisvasúti hálósat létesí­tésére. Mindenekelőtt azonban a vasút létesítésénél esetleg Mérgessel való kapcsolatunkra is figyelemmel kellene lenni. Vigyázniok kell azoknak, akik Halas közlekedési érdekeit most hi­vatva vannak irányítani, hogy a vonal- vezetésnél a sógor-koraaság érdekei ne érvényesülhessenek. Úgy hisszük, hogy véleményünk azonnali elmondásával tartoztunk Ha­las város igazi közérdekének. A gazdák segítsenek a közellátás nehézségein. A kormány felhívással fordul a magyar gazdaközönséghez, hogy a gazdák segítsenek a közélel­mezés bajain. Mivel hazánk gazdag éléstárát, a Bácskát és a Bánságot elzárták előlünk, a gazdatársadalom­nak minden szem fölösleges gabonát a közfogyasztás céljaira kell átadnia. A népkormány a magyar gazdák segitgégét és támogatását kéri, bogy ne érhesse majd őket az a súlyos vád, hogy ők voltak okozói százezrek nélkülözésének és a termelő munka megakadályozásának. Szolgáltassák be a gazdák fölöslegeiket a legsürgőseb­ben, hogy a szükölködők izgalma bajt ne okozzon és a fenyegető ve­szedelmet hazánkról elhárítsák. A birtokrendezo bizottság Halason. A Halasra kiküldött birtokrendexő bizottság márczius 12-én kezdi meg a birtokrendezéii eljárást. Felszólítja mindazokat, akik az 1919 évi 18 ik néptörvény alapján igényt tartanak földbirtok szerzésére, jelentkezzenek a bizottság előtt összeírás végett a köz­ponti iskolában. Az összeírást márczius lS-án kezd meg a bizottság. 13-án I—II—III. kér., 14 én IV-V—VI—VII kerület, lő-én pedig a külterületen lakóknak kell jelentkezniök. Halas városban a törvény rendel­kezései és a helyi termelési viszonyok szerint a következő birtoknemek léte­síthetők : 1. Családi kisbirtok. 2. Családi kis szólőbirtok. 3 Kerti kisbirtok. 4. Munkás kisbirtok. 5. Családi háztelak, családi kert, vagy családi szólókért. A város lakosai csak ezekre a bir­toknemekre jelentkezhetnek. Mindenki csak egy birtoknemre jelentkezhet, kivéve a családi szőlókertet, amit a családi kisbirtok igénylői is kaphat­nak, továbbá háztelket, amelyet bár­mily birtoknem igénylői kaphatnak és a közös erdőből vagy legslőböl való illetőséget, amelyet szintén igé­nyelhetnek az összes birtoknemek igénylői is. Házastársak együtt csak egy bir­toknemet igényelhetnek. Csatlakozás Kiskőröshöz. Páhi község gazdái, kik a kiskőrösi határ közelében laknak, mozgalmat indítot­tak az iránt, hogy Kiskőrös község­hez csatoltassanak. A községnek ez az óhaja ha nem sikerül, akkor a kiskőrösi járáshoz akarnak tartozni ép úgy, mint Csengőd község. Ez utóbbi kívánságuk bizonyára könnyen fog menni, hiszen csak a régi vár­megyei szellem mellett lehetett oly intéskedést elképzelni, hogy Kiskőrös szomszédságában levő község 50 km. fekvő Kunszentmiklóshoz tartozzék. Bernáth Lajos előadása a szociá- lizmus és radikálizmu8 viszonyáról és a kommunizmusról. Vasárnap dél­előtt, publikáczió után Bernáth Lajos főgimn. tanár, mint szocziálista párt­titkár tájékoztató előadást tartott a manapság sűrűn hangoztatott pártok - ról és jelszavakról. Először is röviden vázolta a radikálizmus lényegét, hiva­tását, alapvető követeléseit Jászi Oszkár idevágó müvei alapján. Ki­mutatta két fő tévedését abban, hogy a földbirtok felaprózása mellett meg­hagyja a töke eddigi hatalmát és hogy a régi klasszikus és polgári kultúrát újra alapul veszi s arra akar építeni. Aztán megállapította a szoeiálizmue- rél, hogy az egyidős az emberi tár­sadalommal, idézte a pártprogramm alaptételét, kimutatta az osztályharc­ról, hogy az folyton megvolt öntudat­lanul és folyik most is, de öntudato­san éá éppen az osztályellentét meg­szüntetésére irányul. Vázolta a szocziáldemokrata párt ciéljait és eszközeit. Végül a Pesti Naplónak egy rosszindulatú pletykahire alapján, mely a kommunizmust akarja befeke­títeni, szólt a kommunizmus lényegé­ről s annak üdvös hatásáról, főleg a nevelésre és a családi életre. Felhívás. A Halasi Kölcsönös Segélyző-egylet mint Szövetkezet felhívja törzs- betéteseit, hogy az 1919 év előtt lejárt üzlet részeket f. évi márczius hó végéig okvetlen számoltassák fel, mert különben azok hivatalból fognak felszámoltatni. Az igazgatóság. Gazdasági vasút áiltásc a városon keresztül A Magyar Gazdasági és Kisvasúti ' r. t. keskenyvágányu gazdasági kis- vasutat akar létesíteni városunk köz­vetlen érintésével. A részvénytársaság beadvánnyal fordult a halasi tanács­hoz és kéri, hogy a város mint en­gedményes társ kérjen a vasút ki­építésére előmunkálati engedélyt. A vállalkozó r. t. beadványában közli, hogy a társaság gazdasági vas­utak létesítésével és üzemének vitelé­vel széles körbán fiván foglalkozni és az ország különböző részein létesít ily vállalatokat. Halas város környékét elsősorban tartja olyannak, hogy itt gazdasági vasúti hálózat létesitessék, melyet úgy terveznek, hogy a vasúti állomástól kiindulva, a város utczáin vezetnék és igy ebben az esetben a város belforgalmának lebonyolítására is hi­vatva volna. A tervazettkeskenyvágányu gazdasági vasutat úgy tervezik, hogy az motoros üzemü lesz, tüzvesaély nélkül megközelíthet miuden ma­jort és tanyát. Különleges berende­zéseik folytán bármily áru szállítására alkalmas, akár átrakás nélkül, akár átrakással. A személyforgalmat a teherforgalomtól elkülönítve bonyolí­tanák le és naponta 3—4 vonatpárt indítanának el 20 km. óránkénti uta­zási sebességgel és igy a közönség igényéit jobban kitudják szolgálni, mint az államvasuti kezelésű helyi­érdekű vasutak. A beadvány rátér arra is, hogy a gazdasági kisvasút kiépítése fontos a város piaczi forgalmának naponkénti lebonyolítására és ez alapon a város élelmezésének biztosítására is. ! Éppen ezért kéri a tanácsot az előmunkálati engedély közösen leendő kérelmezésére. a városi tanács keddi ülésében foglalkozott a beadvánnyal. Elismerték, hogy a gazdasági vasút építése elő­nyös a városra, mivel annak kiépítése a város és a külső puszták között összeköttetést létesít. E kisvasúi­nak még az az előnye is meg van, hogy kisebb távolságban ott állhat meg, ahol az szükséges. Daciára, hogy a vasútnak ezek az előnyei meg vannak, a városi tanács még sem tartja úgy a városra nézve előnyösnek, ahogy azt a társaság tervezi. A tanács véleménye szerint az első és egyetlen helyes vonalvezetés volna a város belsőségein keresztül a Sóstó mellett a? u. n. Bagi-majorig vezetett vonal, ahol tulajdonképpen Prónay- falva község van, ettől kezdve elhú­zódó rész azonban nem szolgálja a város érdekét, mert Bócsa községet elkerüli. Czélszerü volna egy esetleg Szánk községig húzódó vonal, amely egyszersmint Bodoglár puszta forgal­mának lebonyolítására szolgálna. Mig a tervezett másik két vonal, amely a szegedi műúton és a keczeli müut mellett menne, teljesen czólsze- rütlen. A tanács arra az álláspontra helyez­kedett, hogy nem támogathatja olyan vasút . engedményezését, amelyet a város közönsége érdekével ellenkező­nek tart. Azonban a nyomjelzés meg­változtatása esetén nem zárkózik el a vasút ügyben újabb tárgyalások elöl. Merre kell a kis vasutat építeni ? Városunk gazdasági érdekeit leg- | közvetlenebbül érdeklő fent közlőit 1 gazdasági kisvasút kiépítése tárgyá­ban lehetetlen, hogy az eszme fel­vetése alkalmából azt a kötelességünket ne érezzük, hogy véleményünket e tárgyban hangoztassuk. Az alföldön leginkább a nagyobb határu városok vezetőségeinél (Szeged, Debreczen, Hódmezővásárhely, stb) hosszú idő óta megindult a tervezge- tés oly czólból, hogy a város határa gazdasági kisvasút által a városok központjával közvetlen összeköttetésbe hozassék. Ez a czél Halasra nézve is rend­kívül fontos, de különösen fontos a gazdasági kisvasút létesítése és annak vonalvezetése. Minden gazdasági és üzleti érzék­kel bíró város, kisvasutjait úgyszólván a legértéktelenebb területen vezeti s ezáltal óriási területeket von be a gazdasági üzem körébe (lásd Kecske­mét). Ebből a szempontból kiindulva, kerülni kellene a főbb utakat (például Pirtó, prónayfalvai ut, keczeli ut stb.) hanem egészen műveletlen s a gazda­sági termelésnek csaknem hozzáfér­hetetlen részein kellene a kisvasút vonalat vezetni. Halas határainak csaknem egyötöde, de egybatoda oly kietlen homok, ahova különösen közlekedési eszközök hiánya miatt a gazdasági üzem egy­általán nem akar bevonulni. Ilyen része a határnak Pirtó, Felsőkistelek, Bánegyháza, Rekettye, Debeák; to­vábbá a régi Simon, különösen Felső­szállásnak legalsó része Zsana, Eresztő | stb. Ezek és más itt fel nem sorolt ! tájak területei úgyszólván Halasra ' nézve teljesen elvesznek. Vigyázni kell, nehogy a felvetett eszmét mellőzzük, vagy bizonyos elő­ítélet, vagy érdekek miatt a városra nézve károsan oldjuk meg. Elég ne­künk a Halas—regőczei vonalnak vezetése, amely közegészségügyi szem­pontból nekünk legdrágább vizünket,

Next

/
Thumbnails
Contents