Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1919 (19. évfolyam, 1-27. szám)

1919-03-05 / 10. szám

m KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE, márczius 5. Pestvármegye uj kormánybiztos helyettese. A sok dilettáns után végre erős, energikus, lankadatlan munkabírású, a nép baját, kívánságait ismerő és megértő egyén került megyénk egyik vezető állásába. Fontos, nehéz szere­pet kell neki betöltenie; at ó vállára nehezedik a megye helyes vezetése és annak az Augias istállónak a ki­tisztítása, amely a mait örökségeképen maradt ránk. Az uj kormánybiztos: Dr. Földes István eddigi újpesti és megyebeli szereplése garanezia arra, hogy a reá bízott és vállalt fel­adatokat közmegelégedésre megfogja oldani. A halasi közönség csak örömmel fogadhatja a minisztertanács szeren­csés választását. Dr. Földes Istvánhoz eljutnak a mi óhajaink, panaszaink és bizton hisszük, megértésre is találnak nála. (P. J.) Dr. Dolicssk Lajos előadása a földreformról. A közérdeklődést akarta a radikális párt kielégíteni akkor, midőn múlt vasárnap előadást rendezett a föld­reformról. Az előadást dr. Dolicsek Lajos városi főügyész tartotta, ismer­tetve a földmivesnép földhöz juttatá­sáról szóló néptörvényt. Előadása nyomán a törvény főbb rendelkezéseit a következőkben vá­zoljuk : Az államnak joga van a földbirto­kokat kisajátítani. Ez ajog általábauesak az 500 kát holdon felüiijbirtokok részére terjed ki, kivételes ezetben a 200 holdon felüli részre is. A várostól 1000 méterre eső területek házhelyek czéljaira igénybevehetők. Az uj bir­toknemek között legfontosabb a családi kisbirtok 5—30 hold terjedelemben. E mellett lesznek családi kertek, családi szőlők, muukásbirtokok, csa­ládi házhelyek. Hogy kinek van igényjogosultsága, azt a törvény pon­tosan megállapítja. Az egész kisajá­títási eljárást az Orsz. Birtokrendező Tanács irányítja, a helyszínén pedig a birtokrendezó bizottságok és választ­mányok intézik. Kisajátítási ár az 1918. évi forgalmi érték. A kisajátí­tásnál a sorrend a következő: hábo­rúban szerzett birtokok, külföldön tartózkodók, alapítványok, egyházak, részvénytársaságok, más magánsze­mélyek, községek és az állam birtokai. Az érdekes előadás végeztével dr. Nagy József mondott köszönetét az előadónak fáradságáért. A leszerelt katonák félrevezetése. A halasi hatóságot felhívták, hogy figyelmeztesse a leszerelt katonákat, ne üljenek fel a vidéki városokat bejáró ügynököknek, akik 14 K tagsági dij beszedése után azt Ígérik, hogy nagyobb összeget kapnak a népkormánytól. Ilyen Ígé­retet a népkormány nem tett, amit azonban a katonákért megtesz, azt a felelőtlen egyének nélkül is megteszi. Ha ilyen ügynökök agitálnának váro­sunkban, azt rögtön a hatóságnak be kell jelenteni. Meghívd. A polgári és iparos ifjúság f. hó 9-én vasárnap a függetlenségi és 48 as kör nagytermében jótékonycélu népies tánczmulatságot rendez, melyre s közönséget ezúton hívja meg a rendezőség. Kezdete d u. 3 órakor, vége 9 órakor. Beléptid j személyen­ként 3 korona. Felülfiietéseket köszö­netül fosad a rendezőség és hirla- pilag nyugtázza. Egyre többen jönnek hozzánk Sza­badkáról a törvényszék, járásbíróság, ügyészség tisztviselői kara, akiket a szerbek kiutasítottak, mert nem akar­ták letenni a hűségesküt. Módunkban van hiteles adatokat közölni dr. Koncz. Mihály szabadkai törvényszéki bitónak jelentéséből, amelyet i^ázsfafagyminiszternek küldött Az uj vidéki*-''; Narodna Uprava“, mely a szerb csapatok által meg­szállott területen a szerb királyi kormány propaganda szerve, első felhívását az igazságügyi tisztviselők­höz még a múlt év deezember 4-én intézte. A bíróság és az ügyészség személyzete azonban minden gyűlés nélkül egyöntetűen megállapodott ab­ban. bogy a kívánt hüségesküt nem teszik le. Ez év feb uár 1-én újabb felhívást kaptak az/.al a szóbeli üzenettel, hogy az eskü le nem tevése esetén a de- markácziós vonalon túl ki fogják őket utasítani. Azonban ennek sem lett eredménye, ép úgy mint a későbbi többszöri fenyegetések között történő felhívásoknak. Február 21-én kitört a Bánát és Bácska északi részében a vasutasok és postások sztrájkja. Ekkor a sztrájk­ból előálló fejlemények folytán a szerbek fenyegetésüket beváltották. Február 28 án éjféltől reggelig szerb katonai járőrök összefogdosták a tör­vényszék, járásbiróság összes biráit, segéd, kezelő és szolgaszemélyzetét. Beteg nőket, idősebb férfiakat az A polgári párt csatlakozása a Károlyi-párthoz. A halasi polgári párt múlt vasár­nap d. e. gyűlést tartott, mely alka­lommal foglalkozott a függetlenségi és 48-as kör aaon felhívásával, hogy a polgári párt is csatlakozzék a Károlyi párthoz. E kérdésben dr. Farkas Imre elnöki megnyitója után Bátory Gábor alelnök terjesztett elő határozati javas­latot, mely szerint — tekintettel ágyból vertek fel, másokat fényes nappal kisértek szerb fegyveres ka­tonák a város piacán keresztül. Az államügyészség személyzetét aznap délután fogták el. A városi székházba helyeztek el fegyveres örök mellett mintegy 150 embert. Azt a vádat emelték ellenük, hogy a sztrájkban aktiv részt vettek, ami­ről későbben legnagyobb igyekezetük mellett sem tudtak bizonyítékot fel­mutatni. Majd kihirdették előttük a határozatot, hogy ugyan a város területéről nem tiltják ki őket, hanem ajánlják, hogy a bíróság összes sze­mélyzete hagy ja él a várost s menjen a demarkacionális vonalon túl, mert annak, aki ott akar maradni, biz­tonságáért nem garantálhatnak a jövőben, sőt minden elöállható nagyobb mozgalom esetén személyesen felelősek lesznek és letartóztatásnak lehetnék kitéve. Választásukra bízták, hogy családjukkal, vagy anélkül akarnak-e kimenni. Ezt a megoldást a meggyötört hi­vatalnokok elfogadták és 36 órai rabság után kieresztették őket. A ki­utasítottak zöme február 27-én hagyta el Szabadkát, — a második csoport márczius ;l-én ment el szuro- nyos kísérettel. A kiutasítottak még a vonat elindulása előtt is éltették Magyarországot, amiért a kint levő térparancsnok vissza akarta rendelni az elinduló vonatot. De nem tette meg, csupán Kelebián, mig a Halas felé induló vonatba be nem szánhattak, fegyveres őrök őrizték őket. a tömörülés szükségességére s arra, j hogy jelen helyzetünkbea a most j uralmon levő kormánytól kel! és lehet csupáu remélnünk úgy a belső rend­nek biztosítását, mint külpolitikai helyzetünk jobbrafordulását és igy e kormány támogatása ez idő szerint igazán hazafias érdek és kötelesség — mondja ki a halasi polgári párt is, hogy csatlakozik a Károlyi-párthoz. Ezt az indítványt a pártgyülós egyhangúlag elfogadta, mely után természetszerűleg a polgári párt fel­oszlását is kimondotta. A jegyrendszer megszüntetése. Közeledik a tavasz, a mikor minden épkézláb embernek mnokába kell állania. Bűnt követ el az, aki mun­kájától bárkit elvon. Közélelmezési hivatalunk vezetője igen üdvös újítást akar bevezetni. Elejét akarja venni annak, hogy a közönség napokig ácsorogjon egyes jegyekért a közélelmezési hivatal előtt. Ba akarja szüntetni a különféle jegye­ket s kötelezni fog minden keres­kedőt arra, hogy saját vevőiről egy pontos névjegyzéket vezessen, hol bejegyzi, melyik vevője mikor és minő hatósági árut vásárolt nála ? A jegyekre ma már nincs is szükség. Hisz a Hangya már elszedte tagjaitól a czukor és petróleum jegye­ket s azért a második czukorkiosztás minden fennakadás nélkül történik. Nagyon könnyű lesz ezen terv megvalósitása, csat a kereskedőknek fog adni egy kis dolgot, de a keres­kedők meghozhatják ezen áldozatot, mert ezzel nagy szolgálatot tesznek a lakosságnak. Nagyon jól tudjuk azt, hogy milyen ellenszenvvel viseltetik a közönség a jegyek iránt. Hisz volt idő, a mikor egész kosárra való papirost adtak egyszerre egy egy nénikének a közélelmezési hivatalban. Következet ezután a kálváriajárág boltról boltra 8 csak napok múlva sikerült egy kis czukrot, petróleumot szerezni. Ma azonban ez máskép van. Minden kereskedőnek meg van a vevóközönsége. Úgy a közélelmezési hivatal, mint a kereskedők tudják azt, hogy hány család, hány személ­lyel vásárol egyik vagy másik keres­kedőnél, de azt is tudják, hogy mely esalád melyik kereskedőnél vásárol. Minek akkor a jegy ? Ha tudja a közélelmezési hivatal, hogy pl egyik kereskedőnél 200 család vásárol 1000 hozzátartozóval, úgy ezukorkiosztáskor ki ad neki 500 czukrot s ha annak a keres­kedőnek a vevői közül egy sem megy panaszra, hogy a czukrot nem kapta meg, úgy a kiosztás meg is történt rendesen. A jegyrendszer beszüntetésével a város aok ezer koronát takarít meg, a közönséget pedig megkíméljük az ácsorgástól ée zaklatástól. (H. A.) Mégis jönnek a színészek. — A visszavont és újból megadott játszási engedély. — A városházára a napokban távirat érkezett Fólegyházárol, amelyben Heltai Nándor színigazgató bejelenti a polgármesternek, hogy társulatával márezius 8-án megkezdi előadásait Halason. A tanács a bejelentés után már nem gördített akadályt, hogy Heltaiék városunkba nejöhessenek. Ugyan szén nincs a sziuház fűtéséhez, de azért hozzájárult az előadások megkezdé­séhez. Közben azonban meglepő dolog történt, amely a tanácsot más elha tározásra birta. Február 28-án Budapestről Heltai Nándor színigazgatótól a polgármes­terhez egy levél érkezett, amelyben Heltai Írja: „Kérem a részemre fentartott hely- i hatósági engedély ügyében ha Tisza Ferencz vagy bárki más jelentkeznék, | ne méltóztasék azt kiadni, sem az I előadások megkezdését, sem a bérlet­esin AlAst engedélyezni mindaddig, amig ezt rövid időn belül személyesen nem fogom kérni. Amennyiben az enge­délyt már megadták volna, kérem azt hatályon kívül helyezni.“ Ezt megelőzőleg a színház ügyé­ben lent járt Halason Tisza Ferencz, aki ekként nem Heltai megbízásából járt el. A nóptanács legutóbbi ülésén fog­lalkozott újólag a szinházkórdóssel. Elhatározták, hogy Heltai Nándor színigazgatónak a már régebben adott színházi engedélyt visszavonják és úgy neki, mint Tiszának nem adnak engedélyt az idejövetelre. A nóptaná- csot erre az elhatározásra az kész­tette, hogy a színtársulatban egyenet­lenség uralkodik és nem akarja, hogy a sziniszez>n állandó veszekedések ’ közt folyjon le. Viszont Tisza azért sem jöhet, mert neki nincsen szín­igazgatói engedélye. Mindezt kötelességünknek tartottuk megírni, hogy a közönséget tájókoz- j tassuk, a tanács miért helyezkedett fenti álláspontra. Ma, kedden délben megint fordu lat állott be Heltai levele folytán, amelyben kéri a tanácsot, hogy az engedélyt adják meg társulatának. A tanács visszavonta íenti határozatát és megengedte, hogy bizonyos feltételek mellett a társulat idejöhessen. A polgári ruhák visszaadása — az elmaradt zsold kifizetése. A Rokkant Egylet közli, hogy a bevonulás alkal­mával leadott polgári ruházat azon parancsnokságtól kapható vissza, mely­hez az illető egyén azt beszolgáltatta. A hadifogságban volt egyének elma­radt zsoldja az illetékes póttest által fizettetik ki. A zsold felvételéhez az illető személyesen tartozik meg­jelenni. A vitézségi órempótdij azon póttestnél kérelmezendő, melynél ax érem odaitéltetett. Ezen kérdésekben a Rokkant Egylet elnöksége a rok­kant katonáknak készséggel áll rendelkezésére az adóügyi jegyzői hivatalban a délutáni órákban. Hogy lesz legközelebb a burgonya­kiosztás ? A múlt évben kiadott bur­gonyajegyek érvénytelenek. A leg­közelebbi burgonyakiosztás úgy tör­ténik, hogy mindenki jelentkezik jegyigazolványával anuál a kereskedő­nél, akihez jegyigazolványa szól, a kereskedő beirja egy füzetbe az illető nevét és a családtagok számát és kiadja a később megállapítandó fej­adagokat. Ezáltal a jegyek megszer­zésével járó kellemetlenségtől meg­szabadul a közönség. Ha a gyufs megérkezik, annak kiosztása is a fenti módon történik. — A közélelmezéí vezetője — mint értesülünk — most fáradozik azon, bogy Halasnak nagyobt mennyiségű burgonyát szerezzen. Hiteles adatok a szabadkai igazságügyi tisztviselők kiutasításáról.

Next

/
Thumbnails
Contents