Halasi Ujság, 1919 (1. évfolyam, 2-13. szám)

1919-11-26 / 3. szám

Szerda, november 26. 1. évfolyam, 3. szám Kiskunhalas, 19jl9 ELŐFIZETÉSI DIJAK : Egynegyed évre . . .10 korona. Egész évre ........................41 E gyes szám éra 50 fillér. Főszerkesztő : t Lapkiadó: Dr. Nagypál Ferencz. J Farkas Áron. Megjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-ÉPÜLET, NAGYTÓZSUE. HIRDETÉSI DIJAK : Garmond soronként ... 2 korona. Az új kormány eskütétele. Huszár Károly kabinetje átvette a hatalom gyakorlását. Az entente elismerte Huszár kormányát. — Budapesti tudósítónk telefonjelentése. — Érk. nov. 25-én déli 12 órakor. Huszár Károly miniszterelnök és a kormány összes tagjai tegnap a lelépő kormány tagjai előtt minisztertanácsi ülés­ben letették az esküt. Az uj kormány ezzel átvette a kor­mányzó hatalmat. A miniszterelnök dr. Bonitz Ferenc min. tanácsos, az Alkotmány volt szerkesztőjét sajtófőnökké nevezte ki. Sza­kács Andor min. tanácsos, a „Virradat“ volt szerkesztője helyettes államtitkár lett. Sir George Clerk jegyzéket intézett Huszár Károly mi­niszterelnökhöz, amelyben kijelenti, hogy a párizsi legfőbb béketanács elismeri az uj kormán' t és kész vele a békéről tárgyalni. ífí Iát jegyezzük meg, hogy lapunk múlt számában közölt minisz­teri lisztában csak annyi változás állott be, hogy Zoltán Béla he­lyett Bárczy István volt budapesti főpolgármester lett az igazság- ügyminiszter, a szociálisták részéről pedig Payer Károiy jutott be a kormányba, mint munkás- és nénióléíi miniszter. mutatkozik a halasi zsidóság soraiban. Hangoztatják, hogy mi gyűlöletet szitunk elle­nük. Mennyire tévednek! Aki gyűlöletet hirdet, az már önmaga zárja ki magát a keresztények gyülekezetéből. Nem. Mi politikai és gazdasági eszközökkel akarjuk viszsza- szoritani őket, mert már tűrhe­tetlen volt erőszakoskodásuk. Ezer évig keresztény Ma­gyarországban éltünk, sze­retnénk ha gyermekeink is abban élhetnének. És hogy tévedésben ne legyenek zsidó honfitársaink röviden közöl­jük velők céljainkat. Mindenekelőtt tőlük, akik született nemzetköziek, meg akarjuk oltalmazni hazánkat egy második kommunizmus veszélyétől.Megakarjuk terem­teni a keresztény sajtót, amely azelőtt nem létezett Magyar- országon. A keresztény vállal­kozásokat függetleníteni akar­juk a zsidó tőkétől. Keresztény kereskedelemre van szüksé­günk, mert az kizárólag az ő ke­zükben van. Nem engedjük a földet sem bérben, sem örök áron a zsidón, kezében. A mi gyermekeinkből is akarunk orvost, ügyvédet, bankárt, újságírót stb. ne­velni, mert már lámpával sem találunk például keresztény orvost a városban. Keresztény kézbe vesszük a közvetítő kereskedeimet, mert nem nézhetjük tovább gazdáink kizsákmányolását. Első sorban Halas város keresztény gazdáit nem en­gedjük anyagilag kihasználni és tönkretenni. Ha ezt elértük, elértük a célunkat. A mi sorsunkon nem segit az, ha egy pár zsidónak be verik a fejét de igenis kérész*ény öntu­datra ébredünk s nem leszünk a zsidók rabszolgái. Hadsereg-nap Halason. A hadügy- és belügyminiszté­rium jóváhagyásával a Magyar Orsz,Véderőegyesület HorthyMik- lós fővezér védnöksége alatt leg­közelebb gyűjtést rendez a nemzeti hadsereg intézményeinek anyagi támogatása céljából Halason. Hazafias kötelességet teljesit minden igazérzésü magyar, ha e hadsereg-napon a nemzeti esz­méért működő hadsereg jóléti intézményei javára a (öle telhető legnagyobb pénzbeli áldozatot hozza. ; A magasztos és nemes cél érdekében mindenki adjoi^me- nnyit csak adhat, mert ez a had­sereg silóit őrt a nemzeti eszme mellett, úgy a kommün nehéz hó­napjaiban, mint a román megszál­lás alatt. Vizsgálat alá helye­zett népoktatók. A halasi tankerület kommuniz­mussal vádolt tanitói. A vármegye közigazgatási bi­zottsága e havi rendes ülésében Böszörményi István orgoványi, Faragó József és Nyerges Dá­niel fíilöpszállásí, Begedi Béla, Igaz Józsa és Bánhidyné Cső.y Piroska dunavecsei, Nagy Kata­lin és Poszlawszky Kálmán kis­kunhalasi állami, továbbá Weiler Arnold duuapataji és Vértes Ja­kab izsáki izr, felekezeti tanitók ellen fegyelmi vizsgálatot ren­delt ei kommunista üzelmek miatt. Az illetékes egyházi főhatósá gok ugyanezen á címen a kö­vetkezők ellen vezet vizsgálatot: Csajághy Imre duuapataji ref. tanító elien, ki a vidék leghan­gosabb demagógja volt, Leng- vári Zsigmond és Urbán Mi­hály kiskőrösi, Halát Pál volt soltvadkerti és Petrovics Vilmos pállii ág. h. ev. Pekárdy Ödön soltvadkerti, Farkas János duna- pataji, Fehér József bátyai és Lakó Gusztáv Jánoshalmái rom, lcath. továbbá Fekete Ignác aszódi, Rabb Ambrus és Nagy Gyula ordasi, Igó László apostagi, Bá- főri Sándor izsáki, Szüle László foktői, Varga Jan«.-, prónayfalvai, Fördös Zoltán Soltvadkerti és Percnyi Sámuel taobi-pusztai rét. felekezeti iskolai tanítók ellen. Nagy idegesség ▼ ▼▼▼▼TyTtttvtttttTTtT ▼ ▼ y Borvásáríás titkaiból. Hét millió koronát kerestek a borkereskedők a halasi gazdákon. A jó Isten tudná megmondani, hogy mikor tudjuk a keresztény gazdákat kimenteni a tűrhetet­len zsidó kereskedelmi közve­títők kezéből. Itt egy újabb eset: A borkereskedők addig-ad- dig siránkoztak a halasi gaz­dáknak, hogy ők a szerencsétlen bor közvetítők nem mernek bort vásárolni, mert a románok elve- j szik tőlük az előre megvásárolt j bort, amig 2 korona — 2 ko- j róna 50 fillérért összevásárolták j a szüret alatt a bort. És mi történt, ma még alig tort ki a bor és máris 8 korona az uj bor ára. Ha most utána számítunk, hogy csak a szüret alatt mennyi bort vásároltak össze ezek az uzsorára dolgozó j közvetítők kiderül,hogy csak Hala- j son és környékén legkevesebb 6- 7 millió haszonnal dolgoztok, tehát ugyan ennyi kárt okoztak a gaz­dáknak. De ez még csak a köz- vetitöjkereskedelem haszna, forga­lomba pedig majd 16—20 koro- ! náért kerül az a bor, amelyet a : gázdák 2—2'50 fillérért adtak el. j És most mondja valaki, hogy i legyünk kíméletesek a zsídók- I kai szemben I Halas pótadója. 5—600 százalékra lehetünk elkészülve. Ezelőtt harmincnégy esztendő­vel, telítő 1885-ben csak 30 szá­zalékos pótadói fizettünk Hala­son, 1895 ben 78 százalékot, 1905-ben felszökött 146 száza­lékra, mig a háború előtti évben, tehát 1913-ban 161 százalékot. A mull és a folyó esztendőben már 247 százalékos pótadót fi­zettünk, de el lehetünk készülve, hogy a jövő esztendőben kény­telenek leszünk 5— 600 százalé­kos pótadót fizetni. Ezt a nagy sarcot a komrnu

Next

/
Thumbnails
Contents