Halasi Ujság, 1919 (1. évfolyam, 2-13. szám)
1919-11-23 / 2. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG ■otember 23 Politikai helyzet. Három nap óta ismét javult a politikai helyzet, mert látszólag közelebb állunk ahhoz, hogy megegyezésre jussanak valameny- nyi politikai párttal, természetesen csak úgy, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának kezébe marad az ország kormányzásának leglényegesebb irányitó hatalmi eszközei. Úgy látszik hogy ebbe már belenyugodtak az ellenzéki pártok is. Fridrich személye, az ő nagy energiája, sohasem tetszett Lo- vásziéknak, Vázsonyiéknak és a szocialistáknak, de hogy a megegyezés létesülhessen, Fridrich J hajlandó átengedni helyét Huszár j Károlynak. Budapesti jelentések szerint Huszárt rokonszenvesebben fogadták a fenti pártok vezérei s neki sikerülni is fog egy <oncentrációs kormányt alakítani, melyben miniszteri tárcát kapnak a párt vezérek is. Nagyon fontos dolog, hogy végre megalakuljon ez a koncentrációs kormány, mert az en- tent csak egy ilyen kormánnyal kész a békefeltételei felől tárgyalni. Sir George Clark, az entente megbízottja kijelentette, ogy Huszár Károly miniszter- elnöksége alatt alakuló koncentrációs kabinetet az entent is el- 'is.neii. A megoldás tehát küszöbön áll s erre nézve a lapunk budapesti tudósítójától várunk távirati jelentést, amelyet a városban azonnal publikáltatunk. A tárgyalások folyamán a kormány elhatározta, hogy a nemzetgyűlési választásokat január 21-ére kiírja. ahol a lovasság rekvirált. Ezt a részt a város határából a román parancsnokság Majsa területéhez csatolt és barbár módon kifosztott. Itt még őszi vetésre valója sincs a népnek. De a határ más részein is sokat pusztított az oláh, ha a Jóállományt erélyes fellépés folytán kissé kímélték is, egyébként még annyi magot sem hagytak, amivel a jövő tavasszal vetni lehet. Szóval még nagy gondot fog okozni nekünk a román pusztítás. VWTTmVTVTVVTTTTVTVm Magyarok! Csak keresztény és nemzeti irányú hírlapokat olvassatok! ▼YYTYY*▼▼▼▼▼▼▼YTYTTTYYYY Halas asszonyai. — Tisztelet a kivételeknek — Bájos asszonyaink egy ritka élvezettől lesznek megfosztva — nem táncolhatnak ezután román tisztekkel. Kétségtelenül gúny rejtőzködik ezekben a sorokban, ártatlan gúny, paprika nélkül, afféle éve- lődés, mert jól tudjuk, hogy sok halasi asszony „élvezet* nélkül fogódzott össze az állítólagos bojárokkal, akik csupasz ujjakkal emelték a szószos pecsenyét a szájukhoz, sarkan- tyus csizmában mentek a bálba, beleköhögtek a hölgyek arcába s „Hajde 1“ noszogatással hívták táncolni azokat az úri nőket, akik ma megkívánják, hogy mélyen meghajoljunk előttük. De könnyű Katót táncra vinni. Még sem engedhető meg az, hogy hazaárulónak kiáltsanak ki egy magyar asszonyt azért, mert románokkal táncolt. Sokan mond ják, hogy valósággal megfélemlítették őket, másokat a kíváncsiság vitt a csapdába. Az első feltevés valószínű, a második hamisíthatatlan női vonás. De voltak olyan halasi nők is, akik valósággal kultuszt csináltak a románokkal való barátságból. Egy pár zsidó asszony és leány valósággal vadászott a „bojár“ tisztekre. (Mentségük-e az, hogy most a Nemzeti Hadsereg tisztjeire vetették ki ugyanazzal a mohósággal hálójukat ?) Sokkal kisebb város Halas, semhogy ne tudná minden második ember, hogy ki vagy kik azok? Ezekről holtukig meg lesz a város hazafias és jobb érzésű közönségének a maga véleménye, a mely ott fog égni a szemekben, szállni fog hirhedtségük szájról- szájra s még az unokák is meg fogják tudni. Ez lesz néhány halasi nőnek méltó büntetése azért, hogy amikor a város szorongatott lakossága könnyezett a megszállók durvaságai miatt, akkor ők kacérkodva nevetgéltek a román katonákkal és élvezték azokat az élelmicikkeket is, amelyet ellenszolgáltatásul az ő részükre rekviráltak el a lakosságtól az udvarló „vunkujok“. Azt a zsidóleányt pedig, aki menyasszonykodott is náluk, utánuk kellene zsup- polni. A többi asszonyok felett nagyon enyhén kell ítélkeznünk, sőt meg kell nekük bocsájta- nunk azért az oláh tropotyán- kába oltott bosztonért. YTYYYYYYTYTTYYTTTYYYYYYY Tiszteld a Nemzeti Hadsereget, mert az mentette meg az országot! A Nemzeti Hadsereg lobogója alatt. Sorozások Halason. Tegnap, szombaton már megkezdette a sorozó bizottság a sorozást Halason. Büszke lehet minden magyar, akit az a megbecsülés ér, hogy tagja lehet a nemzeti hadseregnek. Mert ez a sorozás nem olyan, mint amilyen a monarchia és a vörös éra alatt volt, most minden izében megválogatják azt, ki méltó arra, hogy a nemzet katonája legyen. Nincs most szó újabb háborút ról, egyedül a nemzet tekintélyét és az ország belbiztosságát kel! a Nemzeti Hadseregnek megvédeni. Nem magyar az, aki most nem lelkesedéssel siet a Nemzeti Hadsereg lobogója alá. A sorozásról szóló hivatalos hirdetmény a következő: A Magyar Nemzeti Hadsereg fővezérségének Hdn. 1522/1. 1919. számú rendelete folytán értesit- tetik a lakosság, hogy a 1884-től 1894. évi születésű védkötelesek i sorozása elrendeltetett ■ az 1884- 1885. évi születésűek f. hó 22-én, | 1886-1887. évi születésűek f. hó ! 24-én, 1888-1889. évi születésűek j f. hó 25-én, 1890-1891. évi szü- j letésüek f. hó 26-án, 1892-1893. évi születésűek f. hó 27-én, 1894. évi születésűek f. hó 28-án | és az elmaradottak pedig f. hó 29-én soroztatnak a polgári ol- ; vasó körben. j A sorozáson a Kiskunhalas vá- ’ ros területén tartózkodó idegen j illetőségűek is kötelesek meg- ! jelenni. Felhivatnak az érdekeltek, hogy a sorozási helyen reggel 8 óra- ! kor tisztán megmosakodva, a legszigorúbb következmények terhe alatt okvetlenül jelenjenek meg, j Bővebb felvilágosítást a kifüggesztett behivási paranesok nyuj- 1 tanak. ; Kiskunhalas, 1919. nov. 20. Dr. Kolozsváry Kiss István 1 h. polgármester. Humor a megszállás alatt. Megverték Móricot. Egy-két hétre a románok bejövetele után történt, hogy cigányzene mellett mulattak a tisztek, akikben nem volt semmi szellem, sem egészséges humor. Csak a Móric cigányból és zenész társaiból űztek egyszer rossz tréfát. Akinek kedve van, mosolyoghat rajta, de Móric keserűen emlékezik vissza erre az esetre. Már elmúlt éjfél és a cigány bandát haza küldték a román tisztek, de a fekete fiuk nem mertek menni irás nélkül, nehogy el fogja őket a román őrjárat. A tisztek a kérésre adtak is Írást Móricéknak, amelyet fel is mutattak az őrjáratnak, mert szerencséssel! találkoztak eggyel az éjszakában. A román katona elolvassa a cédulát, azután puskatussal neki esik a cigányoknak és jó összevissza veri őket. A dolog magyarázata az, hogy a tisztek románul a következő sorokat Írták a cédulára : „Verjétek el őket alaposan !“ Ezt a románok ítgy mondják: jó vicc. A „bojárok.“ A Halason állomásozó csapat román tisztjei szerették magukat „bojárokénak nevezni. Romániában pedig a legelőkelőbb osztály, ami a mi mágnásainknak felel meg, a „bojárok.“ Már pedig aligha volt közöttük egy bojár is, legalább a műveltségűk, a viselkedésük egyáltalában nem mutatott jó nevelésre. Valósággal mulatságosan barbárok voltak a társaságban. Az étkezésnél puszta kézzel nyúltak a pe- csenyés tálba, ha leejtettek egy darab húst a földre, felemelték és visszatették a tálba, a hölgyek poharába úgy öntötték a bort, hogy végig locsolták a nő toilett- jét. Az arcukat festették, a derekukon fűzőt viseltek, sarkantyus csizmában táncoltak. A múlt szombaton éjjel a Városi Szállodában egy szobában egy nő aludt, a ki a román tiszt erélyes felhívására és kopogtatására sem akarta kinyitni az ajtaját. A lovagias „bojár“ erre egy puska szuronnyal kifeszitette az ajtó egyik tábláját és ezen át mászva tört be a rémüldöző nőhöz. Ezt a „bojárok“ jó viccnek mondják. * Kedvezmény!- 100 korona bevásárlás után ■ mindenki jogosan követel* hét 10 gram valódi angol | vagy francia illatszert. I Erdélyi drogéria. 2-5 I * I » I I kirabolt város. Három-négy millió korona kárt okoztak a románok. Lapunk más helyén megemlékeztünk arról, hogy a román megszállás fél millió korona készpénzébe került a városnak, amely összeg a közpénztárt terheli Nehezen állapítható azonban meg az, hogy a lakosság az erőszakos rekvirálás folytán mekkora anyagi kárt szenvedett, mert hiszen ha a románok fizettek is valamit az elhurcolt dolgokért, ez az összeg oly csekély volt, hogy szóra sem érdemes. Kérdést intéztünk a város polgármesteréhez, hogy mekkorára becsüli a lakosság anyagi kárát, amely a román rekvirálás folytán keletkezett. Ma még a polgármester sem tudja megközelítőleg sem a kárösszegét megmondani s azt három és négy millió koronára tartja. Különösen Bodoglár, Tajó és Zsana puszták szenvedtek legjobban a román pusztítástól,
