Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-19 / 25. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Junius 19. Az szegénylegények. A halasi puszták hajdani rémei, aszegéuylegények megelevenedtek újra. Mintha a régi akasztófák tövében hamvadó rabló lovagok haló po­rát kavarta volna tel a szél. Az egész környék maga az élő remegés, a legteljesebb bizonytalansága életnek és vagyonnak egyaránt. Valami feléledt a régi útonálló világból. Szereneseiovagok, enyveskezü fólkézkalmárok, véresujju kapcabetyá­rok, éren-nádon bujdosó szegény le­gények rabolnak, gyilkolnak, lopnak, csalnak. Mindenütt ott vaunak. Meg­gyilkolt gyermekek és asszonyok vé­rei, aggastyánok halálhörgése, kifosz­tott szállások jelzik útjukat. Mindeu paudurfogas tehetetlen veiük szem­ben. A vármegyében nincsen olyan nap, hogy az ujmódi szegény legényeknek legalább egy rablógyilkossága ne ki­áll tana az égre. Az apróbb rablótáma­dásoknak külön krónikát keli nyitni; a betörések, fosztogatások, lopások, toivajiások, melyeket mind az ujmódi szegénylegények, a háború teremtette zsiványok, követnek el, talán egy ti- zedrészükben kerülnek csak büutetó eljárás alá s ezeknek ismét egy tizede nyilvánosságra. A háború folyik tovább. Szaporítja ezeket a megdöbbentő bűnöket, sza­porítja a ma szegény legényeinek máris ijesztő számát, ä rablógyilkosságok melyek gyors egymásutánban Pirtón történtek, s melyek tetteseit még most is homály fedi, nem elszórt jelensé­gek. Részlet jelenségei a háborúnak, amely az erkölcsöket romlásba vitte. Egy leány, aki a harctérre vágyik. Hamarosan ötödik évébe hajlik a háború. A férfiak, akik kint fáradal mák, nyomorúságok közepette harcol nak, vágynak a nyugalom után, kívánják a győzedelmes békét. Ma már kevés férfi van, aki vágyódnék a harctér után. Annál érdekesebb a nők felbuzdulása. A háború vége felé a nők, úgy látszik, az egri dicső elő­dök hazafias habáraira vágynak. Ezt bizonyítja az a levél, amely a napok­ban jött a Helyi Értesítő címére. így szól: „Mélyen tisztelt Szerkesztő ur ! Nagyon szépen felkérem, ezen pár soraimat szíveskedjék az ujságbau minél előbb kitenni. Leány vagyok | és kiszeretnék menni a harctérre, hogy szenvedjek a hazáért, hogy fel­vegyem a dicsőséges fegyvert a ke­zembe Hiszen én is elbírnám a kardot, az ellenség ellen. Szeretném, ha nekünk lányoknak kellene helyet­tesíteni azokat, akik unokájukkal együtt küzdenek a harctéren. Maradok a legmélyebb tisztelettel ..." Ezt irta hazafias felbuzdulásában a halasi leányzó. Szép, dicséretremóltó a törekvés; de nem hisszük, hogy komoly. A harctér borzalmai, a ki­ömlő vér hamarosan lehűtenék a lel­kesedést 8 a most lelkes, bátor nő eszeveszetten törtetne vissza a békés, csendes területre. Maradjanak a nők itthon békében; teljesítsék itthon kötelességüket. Mert i igy is lehet a haza javát előmozdi- | tani. Arvizsoálú bizottságot állítanak tel Halason. — Saját tudósitónktól. — A drágaság ólomsulyként nehezedik a lakosság vállaira. Szükséges ezért, hogy lecsapjanak azokra, akik mások kihasználása, kizsarolása által akarnak jövedelemhez, vagyonhoz jutni. A ke­reskedelemügyi miniszter uj javaslatok életbeléptetését vette tervbe. Ezekre vonatkozólag munkatársunk illetékes helyről a következő értesülést kapta : — Az első újítás: a helyi árvizs- gáíó bizottság megalakítása. Ezt a közel jövőben Halason is megfogják alakítani. A helyi árvizsgáló bizott­ságok működésétől sokat várunk. Hisszük, hogy a tagok üldözni fogják és pedig kíméletlenül, a bármely téren megnyilatkozó uzsorát. — Behozzuk ezenkívül a számla­rendszert. Aki a rendelet megjelenése után a számlában a tényleg fizetett árnál kevesebbet tüntett fel, közokirat hamisításért lesz vád alá helyezve. — A közel jövőben az ipari cikkek is maximálás alá kerülnek. Meghatá­rozzuk a vasipari termékek és az építkezési termékek árait. Szintúgy a mezőgazdasági gépekét és egyéb kel lékekét. — Ezen intézkedések ha nem is szüntetik meg teljesen a vissza­éléseket, de mindenesetre javítják a a már szinte tűrhetetlen állapotokat. Figyelő. RÁGYÚJTOTTA A HÁZÁT, j Nem volt ismeretlen Halason özv. Vida Józsefné fólegyházai lakosnő személye. Nevezett különösen a há­ború előtt hetenként bejött városunkba, hogy a hetivósárokon áraljon. Szor­galmas, takarékos asszony volt, aki évek hosszú sora alatt tekintélyes vagyont gyűjtött össze. Még múlt év szeptemberében tör­tént, hogy özv. Vida Józsefné háza kigyulladt és a szerencsétlen asszony beutégett. A rendőrségnek gyanús volt a dolog Nyomozni kezdett Akkor arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy az égő ház ajtajai be voltak szegezve, ez okozta, hogy a szerencsétlen asz szony a lángok közt lelte halálát. A nyomok Földi Mihálynó személyéhez vezettek, aki a rendőrségen megtörve be is vallotta tettét Előadta, hogy özv. Vidánóval Halason ismerkedett ! meg; ott látta, mily tekintélyes ősz | szeget vesz be. Ez hajtotta a bűnös tettre Előzőleg azonban kirabolta. Földiné a kecskeméti törvényszék elé került, mely gyilkossággal, gyúj­togatással és rablással vádolta. Az asszony ezúttal is töredelmesen be­vallott mindent Ez és még hozzá, hogy büntetlen előéletű volt, okozta, hogy az esküdtek igazmondása után a bíróság a bűnöst nem Ítélte halálra. Föidiuó büntetése életfogytig- 1 a n tartó fegyház lett. Haza, orosz fogságból. Az oroszországi zavaros állapotok alkalmat szolgáltatnak, hogy fogságba esett véreink hazaszökjenek. Újabban arról értesítenek, hogy . . . i galiciai megfigyelő helyen a következő kör nyékbeli katonák vaunak, akik orosz fogságból jöttek haza: Kiskunmajsáról Juháez István (38 gy. e) ó-< Czirkó István (30. h. gy e) Jánoshalmáról: Ságod! János (23 gy. e) A város nem fogadott el 110 hektó szeszt. — Vita egy nyugdíjazás körűi. — Halas város hétfői rendkívüli köz­gyűlésén tárgyalásra került az alispán leirata, amely tudatta, hogy Halas város mezőgazdasági munkásainak pálinkával való ellátására nagyobb mennyiségű szeszt bocsájt a város rendelkezésére. A város 110 hektó liter szeszt kapna, amelyből vízzel feivegyitve, pálinkát csinálna és a szántóföld arányában kiosztaná a gaz­dáknak, akik azt csupán a földjükön dolgozó munkásoknak adhatnak el. A pálinkának literje 7 korona 30 fillér lenne. A közgyűlés azonban arra az. állás­pontra helyezkedett, hogy nem reflek­tál a városnak a 8 vagy 17 ezer K hasznot hozó pálinkára s kimondta: táviratban tudatják az alispánnal, hogy a pálinkát nem fogadják el. Hosszabb vita keletkezett Orbán József v. utkaparó nyugdíjügye körül. Sok felszólalás, több indítvány hang­zott el. A vita a körül forgott: Or­bán D. József rokkantat a város teljes fizetésével, nyugdijilletménnyel és a háborús segéllyel rokkantsága miatt nyugdíjazza-e, vagy pedig ugyanazzal az illetménnyel, semmivel nem káro­sítva, továbbra is alkalmazza. Szekér főkapitány szerint Orbáu olyan rokkant, hogy ülve végezhetne valami munkát, az ő szempontjából is az volna a leghelyesebb, ha a közgyűlés telj es fizetéssel, nyugdíj I illetménnyel és háborús segélylyel nyugdíjazná. Silling Ede polgármester is ezen a véleményen van. Ha Orbán mindazon illetményeket megkapja, amit a város szolgálatában kapna, semmivel sem rövidül meg s ezenkívül — ha nincs a városnál — mint kitanult czipész is kereshet valamit, Orbánra nézve előnyösebb a nyugdíjazás. Mi is, akik a rokkantak ügyét szivünkön viseljük — legutóbb is Árvái György halasi rokkant részére nagyobb összeget gyűjtöttünk — teljes mértékben egyetértünk s minden tekintetben igazat adunk Silling Ede polgármesternek. Nekünk is az a véleményünk, mint a polgármester­nek : ha az nem járul senkire hát­ránnyal, ne alkalmazzon a város olyan embert, akinek az teher s nem tudhat rokkantsága miatt szolgálatot teljesíteni, amikor — ismételjük — úgyis teljes fizetéséhez jut. A közgyűlés azonban úgy határo­zott, hogy Orbánt a városnál alkal­mazza s kimondta, hogy a polgár- mester megfelelő munkakörben alkal­mazza Silling Ede polgármester — igen helyesen — kijelentette a közgyűlé­sen, hogy a városháza amúgy is tele van tehetetlen és munkaképtelen em­berekkel, a képviselőtestület határo­zatát megfelebbezi. Találkozásom 1 egy halasival. — junius hó. Estefelé jár az idő, a nyugodni térő nap utolsó sugarait vetette a tájra, amely némileg magán viselte a háború nyomait Egyes házak romba ; dőlten meredeztek. Á gyakori repülő­támadások miatt a lakosság elmene­kült. A faluban csak egy-két civil maradt hátra. A pénz utáni vágy nem engedte őket elmenekülni. Ott marad­tak s árulták tovább drága pénzért értéktelen, de & fronton szükséges portékáikat. Az alacsony, füsttől feketére bevont házakban katonát ütöttek tanyát. Volt köztük gyalogos, tüzér és trón össze­vissza Megfértek békésen egymás mellett; a háború elmúlt véres napjai közelebb hozták őket egymáshoz. Magyar, osztrák, horvát vegyesen volt ott. Elnéztem őket, amint hangosan, kezeikkel hadonászva, megértetni igye­keztek egymást. Mindegyikük a falu­járól, családjáról beszélt Látszott: mennyire nélkülözik a családi élet melegségét, mennyire vágyódnak az elhagyott, messze levő szülőhely után. — Nem mászkálok én soha többé hegyek között — mondta egy barcsa- bajuszu, jól megtermett magyar. — A balu8i homokbuckáknál magasabb hegyet nem akarok látni; azt is csak alulról fogom szemlélni. A beszéde után halasinak látszó magyar élénken jellemzi, hogy a í szülőföldhöz, a rónához való szeretet nem csökkent a háború alatt a ma­gyarságban, sőt ellenkezőleg. Min­denki vágyik a régi, háború előtti röghöz; mindenki vágyva óhajtja vi­szontlátni szülőföldjét, lakóhelyét. A katona lelkében a szülőföld utáni vágy a legerősebb, egy a iegbecsesebb előtte, a szabadság. Dr. Havas Jenő. Óriási por fojtó melegben vasárnap volt a halasi vásár, amelyen meglát szott a négy év óta tartó háború. A vásárban a rendőrség segítségét többen vették igénybe. Több zsebtol­vaj és szélhámos tisztelte meg a vá sárt. Hat nagyobb lopás történt. A legérzékenyebb veszteség azonban Szabó János kiskőrösi lakost érte. Eljött a vásárba kocsival és 2 lovát • elakarta adni. Rövidesen akadt is vevő magát Tóth Mihály Sándor félegyházi lakosnak nevező egyénben. Nagy nehezen meg is alkudtak. Tóth 6800 koronáért megvette a két lovat Szabótól. 10 korona foglalót adott, a többi pénz fizetését a marhalevelek átírása után helyezte kiállításba Azt mondta Szabónak menjen el a marha levelet átíratni, addig ő vigyáz a lovakra. Szabó ezt meg is tette. Visszatérve megdöbbenve látta, hogy a kocsi és a i ló nincs sehol. Az idegen, amíg ó távol volt elhajtott vele. A kocsiban több értékes ruhanemű volt, úgy hogy összes kára 10800 korona. A rendőrség a iegszéiesrbb körö­zését rendelte el a vakmerü tolvajnak. A közeli rendőrségeket táviratban ér­tesítette a lopásról. Hogy megkerül e a vakmerő tolvaj, azt még nem lehet tudni. A mozi halála. Wekerle Sándor miniszterelnök a képviseióház tegnapi ülésén a mozgó- fénykép ügy szabályozásáról törvény­javaslatot terjesztett be. A javaslat szerint a jövőben csak a községek és a városok tarthatnak fenn mozgófénykép válfaiatot. A városi és községi mozik várme­gyénként közös igazgatás alá kerülnek. A mai mozik két évig játszhatnak, azután engedélyük kártérítés nélkül megszűnik. TÖMEGES LOPÁS A HALASI VÁSÁRBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents