Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-19 / 25. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

Junius 19.

Az szegénylegények.

A halasi puszták hajdani rémei, aszegéuylegények megelevenedtek újra. Mintha a régi akasztófák tövében hamvadó rabló lovagok haló porát kavarta volna tel a szél. Az egész környék maga az élő remegés, a legteljesebb bizonytalansága életnek és vagyonnak egyaránt.

Valami feléledt a régi útonálló világból. Szereneseiovagok, enyveskezü fólkézkalmárok, véresujju kapcabetyárok, éren-nádon bujdosó szegény legények rabolnak, gyilkolnak, lopnak, csalnak. Mindenütt ott vaunak. Meggyilkolt gyermekek és asszonyok vérei, aggastyánok halálhörgése, kifosztott szállások jelzik útjukat. Mindeu paudurfogas tehetetlen veiük szemben.

A vármegyében nincsen olyan nap,

hogy az ujmódi szegény legényeknek legalább egy rablógyilkossága ne kiáll tana az égre. Az apróbb rablótámadásoknak külön krónikát keli nyitni; a betörések, fosztogatások, lopások, toivajiások, melyeket mind az ujmódi szegénylegények, a háború teremtette zsiványok, követnek el, talán egy ti- zedrészükben kerülnek csak büutetó eljárás alá s ezeknek ismét egy tizede nyilvánosságra.

A háború folyik tovább. Szaporítja

ezeket a megdöbbentő bűnöket, szaporítja a ma szegény legényeinek máris ijesztő számát, ä rablógyilkosságok melyek gyors egymásutánban Pirtón történtek, s melyek tetteseit még most is homály fedi, nem elszórt jelenségek. Részlet jelenségei a háborúnak, amely az erkölcsöket romlásba vitte.

Egy leány,

aki a harctérre vágyik.

Hamarosan ötödik évébe hajlik a háború. A férfiak, akik kint fáradal mák, nyomorúságok közepette harcol nak, vágynak a nyugalom után, kívánják a győzedelmes békét. Ma már kevés férfi van, aki vágyódnék a harctér után. Annál érdekesebb a nők felbuzdulása. A háború vége felé a nők, úgy látszik, az egri dicső elődök hazafias habáraira vágynak. Ezt bizonyítja az a levél, amely a napokban jött a Helyi Értesítő címére. így szól:

„Mélyen tisztelt Szerkesztő ur ! Nagyon szépen felkérem, ezen pár soraimat szíveskedjék az ujságbau minél előbb kitenni. Leány vagyok |

és kiszeretnék menni a harctérre, hogy szenvedjek a hazáért, hogy felvegyem a dicsőséges fegyvert a kezembe Hiszen én is elbírnám a kardot, az ellenség ellen. Szeretném, ha nekünk lányoknak kellene helyettesíteni azokat, akik unokájukkal együtt küzdenek a harctéren. Maradok a legmélyebb tisztelettel ..."

Ezt irta hazafias felbuzdulásában a halasi leányzó. Szép, dicséretremóltó a törekvés; de nem hisszük, hogy komoly. A harctér borzalmai, a kiömlő vér hamarosan lehűtenék a lelkesedést 8 a most lelkes, bátor nő eszeveszetten törtetne vissza a békés, csendes területre.

Maradjanak a nők itthon békében; teljesítsék itthon kötelességüket. Mert i igy is lehet a haza javát előmozdi- | tani.

Arvizsoálú bizottságot állítanak tel Halason.

— Saját tudósitónktól. —

A drágaság ólomsulyként nehezedik a lakosság vállaira. Szükséges ezért, hogy lecsapjanak azokra, akik mások kihasználása, kizsarolása által akarnak jövedelemhez, vagyonhoz jutni. A kereskedelemügyi miniszter uj javaslatok életbeléptetését vette tervbe. Ezekre vonatkozólag munkatársunk illetékes helyről a következő értesülést kapta :

— Az első újítás: a helyi árvizs- gáíó bizottság megalakítása. Ezt a közel jövőben Halason is megfogják alakítani. A helyi árvizsgáló bizottságok működésétől sokat várunk. Hisszük, hogy a tagok üldözni fogják és pedig kíméletlenül, a bármely

téren megnyilatkozó uzsorát.

— Behozzuk ezenkívül a számlarendszert. Aki a rendelet megjelenése után a számlában a tényleg fizetett árnál kevesebbet tüntett fel, közokirat hamisításért lesz vád alá helyezve.

— A közel jövőben az ipari cikkek is maximálás alá kerülnek. Meghatározzuk a vasipari termékek és az építkezési termékek árait. Szintúgy a mezőgazdasági gépekét és egyéb kel lékekét. — Ezen intézkedések ha nem is szüntetik meg teljesen a visszaéléseket, de mindenesetre javítják a a már szinte tűrhetetlen állapotokat.

Figyelő.

RÁGYÚJTOTTA A HÁZÁT, j

Nem volt ismeretlen Halason özv. Vida Józsefné fólegyházai lakosnő személye. Nevezett különösen a háború előtt hetenként bejött városunkba, hogy a hetivósárokon áraljon. Szorgalmas, takarékos asszony volt, aki évek hosszú sora alatt tekintélyes vagyont gyűjtött össze.

Még múlt év szeptemberében történt, hogy özv. Vida Józsefné háza kigyulladt és a szerencsétlen asszony beutégett.

A rendőrségnek gyanús volt a dolog Nyomozni kezdett Akkor arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy az égő ház ajtajai be voltak szegezve, ez okozta, hogy a szerencsétlen asz szony a lángok közt lelte halálát. A nyomok Földi Mihálynó személyéhez vezettek, aki a rendőrségen megtörve be is vallotta tettét Előadta, hogy özv. Vidánóval Halason ismerkedett

! meg; ott látta, mily tekintélyes ősz | szeget vesz be. Ez hajtotta a bűnös tettre Előzőleg azonban kirabolta.

Földiné a kecskeméti törvényszék elé került, mely gyilkossággal, gyújtogatással és rablással vádolta. Az asszony ezúttal is töredelmesen bevallott mindent Ez és még hozzá, hogy büntetlen előéletű volt, okozta, hogy az esküdtek igazmondása után a bíróság a bűnöst nem Ítélte halálra. Föidiuó büntetése életfogytig- 1 a n tartó fegyház lett.

Haza, orosz fogságból.

Az oroszországi zavaros állapotok alkalmat szolgáltatnak, hogy fogságba esett véreink hazaszökjenek. Újabban arról értesítenek, hogy . . . i galiciai megfigyelő helyen a következő kör nyékbeli katonák vaunak, akik orosz fogságból jöttek haza: Kiskunmajsáról Juháez István (38 gy. e) ó-< Czirkó István (30. h. gy e) Jánoshalmáról: Ságod! János (23 gy. e)

A város nem fogadott el

110 hektó szeszt.

— Vita egy nyugdíjazás körűi. —

Halas város hétfői rendkívüli közgyűlésén tárgyalásra került az alispán leirata, amely tudatta, hogy Halas város mezőgazdasági munkásainak pálinkával való ellátására nagyobb mennyiségű szeszt bocsájt a város rendelkezésére. A város 110 hektó liter szeszt kapna, amelyből vízzel feivegyitve, pálinkát csinálna és a szántóföld arányában kiosztaná a gazdáknak, akik azt csupán a földjükön dolgozó munkásoknak adhatnak el. A pálinkának literje 7 korona 30 fillér lenne.

A közgyűlés azonban arra az. álláspontra helyezkedett, hogy nem reflektál a városnak a 8 vagy 17 ezer K hasznot hozó pálinkára s kimondta: táviratban tudatják az alispánnal, hogy a pálinkát nem fogadják el.

Hosszabb vita keletkezett Orbán József v. utkaparó nyugdíjügye körül. Sok felszólalás, több indítvány hangzott el. A vita a körül forgott: Orbán D. József rokkantat a város teljes fizetésével, nyugdijilletménnyel és a háborús segéllyel rokkantsága miatt nyugdíjazza-e, vagy pedig ugyanazzal az illetménnyel, semmivel nem károsítva, továbbra is alkalmazza.

Szekér főkapitány szerint Orbáu olyan rokkant, hogy ülve végezhetne valami munkát, az ő szempontjából is az volna a leghelyesebb, ha a közgyűlés telj es fizetéssel, nyugdíj

I illetménnyel és háborús segélylyel nyugdíjazná.

Silling Ede polgármester is ezen a véleményen van. Ha Orbán mindazon illetményeket megkapja, amit a város szolgálatában kapna, semmivel sem rövidül meg s ezenkívül — ha nincs a városnál — mint kitanult czipész is kereshet valamit, Orbánra nézve előnyösebb a nyugdíjazás.

Mi is, akik a rokkantak ügyét szivünkön viseljük — legutóbb is Árvái György halasi rokkant részére nagyobb összeget gyűjtöttünk — teljes mértékben egyetértünk s minden tekintetben igazat adunk Silling Ede polgármesternek. Nekünk is az a véleményünk, mint a polgármesternek : ha az nem járul senkire hátránnyal, ne alkalmazzon a város olyan embert, akinek az teher s nem tudhat rokkantsága miatt szolgálatot teljesíteni, amikor — ismételjük — úgyis teljes fizetéséhez jut.

A közgyűlés azonban úgy határozott, hogy Orbánt a városnál alkalmazza s kimondta, hogy a polgár- mester megfelelő munkakörben alkalmazza

Silling Ede polgármester — igen helyesen — kijelentette a közgyűlésen, hogy a városháza amúgy is tele van tehetetlen és munkaképtelen emberekkel, a képviselőtestület határozatát megfelebbezi.

Találkozásom 1

egy halasival.

— junius hó.

Estefelé jár az idő, a nyugodni térő nap utolsó sugarait vetette a tájra, amely némileg magán viselte a háború nyomait Egyes házak romba ; dőlten meredeztek. Á gyakori repülőtámadások miatt a lakosság elmenekült. A faluban csak egy-két civil maradt hátra. A pénz utáni vágy nem engedte őket elmenekülni. Ott maradtak s árulták tovább drága pénzért értéktelen, de & fronton szükséges portékáikat.

Az alacsony, füsttől feketére bevont házakban katonát ütöttek tanyát. Volt köztük gyalogos, tüzér és trón összevissza Megfértek békésen egymás mellett; a háború elmúlt véres napjai közelebb hozták őket egymáshoz. Magyar, osztrák, horvát vegyesen volt ott.

Elnéztem őket, amint hangosan,

kezeikkel hadonászva, megértetni igyekeztek egymást. Mindegyikük a falujáról, családjáról beszélt Látszott: mennyire nélkülözik a családi élet melegségét, mennyire vágyódnak az elhagyott, messze levő szülőhely után.

— Nem mászkálok én soha többé hegyek között — mondta egy barcsa- bajuszu, jól megtermett magyar. — A balu8i homokbuckáknál magasabb hegyet nem akarok látni; azt is csak alulról fogom szemlélni.

A beszéde után halasinak látszó magyar élénken jellemzi, hogy a í szülőföldhöz, a rónához való szeretet nem csökkent a háború alatt a magyarságban, sőt ellenkezőleg. Mindenki vágyik a régi, háború előtti röghöz; mindenki vágyva óhajtja viszontlátni szülőföldjét, lakóhelyét.

A katona lelkében a szülőföld utáni vágy a legerősebb, egy a iegbecsesebb előtte, a szabadság.

Dr. Havas Jenő.

Óriási por fojtó melegben vasárnap volt a halasi vásár, amelyen meglát szott a négy év óta tartó háború.

A vásárban a rendőrség segítségét többen vették igénybe. Több zsebtolvaj és szélhámos tisztelte meg a vá sárt. Hat nagyobb lopás történt. A legérzékenyebb veszteség azonban Szabó János kiskőrösi lakost érte.

Eljött a vásárba kocsival és 2 lovát • elakarta adni. Rövidesen akadt is vevő magát Tóth Mihály Sándor félegyházi lakosnak nevező egyénben. Nagy nehezen meg is alkudtak. Tóth 6800 koronáért megvette a két lovat Szabótól. 10 korona foglalót adott, a többi pénz fizetését a marhalevelek átírása után helyezte kiállításba Azt mondta Szabónak menjen el a marha levelet átíratni, addig ő vigyáz a lovakra.

Szabó ezt meg is tette. Visszatérve megdöbbenve látta, hogy a kocsi és a i ló nincs sehol. Az idegen, amíg

ó távol volt elhajtott vele. A kocsiban több értékes ruhanemű volt, úgy hogy összes kára 10800 korona.

A rendőrség a iegszéiesrbb körözését rendelte el a vakmerü tolvajnak. A közeli rendőrségeket táviratban értesítette a lopásról. Hogy megkerül e a vakmerő tolvaj, azt még nem lehet tudni.

A mozi halála.

Wekerle Sándor miniszterelnök a képviseióház tegnapi ülésén a mozgó- fénykép ügy szabályozásáról törvényjavaslatot terjesztett be.

A javaslat szerint a jövőben csak a községek és a városok tarthatnak fenn mozgófénykép válfaiatot.

A városi és községi mozik vármegyénként közös igazgatás alá kerülnek.

A mai mozik két évig játszhatnak, azután engedélyük kártérítés nélkül megszűnik.

TÖMEGES LOPÁS A HALASI VÁSÁRBAN.