Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-12 / 24. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Junius 12. Halason is megszüntetik a szerencsejátékokat. A háborúnak elszomorító jelensége a szerencsejátékok megdöbbentő mó­don való elterjedése Fiatal és öreg egyaránt adózik a kártya szenvedélyé­nek, a lapra rakván sokszor pénzével együtt becsületét is örvendetes, hogy végre rendeletileg igyekeznek a kár- tyaszenvedélyt korlátok k Őzé szoritaui. Ez a rendelet megérkezett Halasra is, s rendőrségünk szigorúan érvényt is fog annak szerezni. a szerencsejátékok megakadályozása céljából Szekér Pál rendőrfőkapitány a következőket közli lapunkkal: 1. Mindazok a szerencsejátékok, amelyek a kihágásokról szóló 1879 XL t, ez, 87 és követkézé szakaszai szerint a nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyeken el van­nak tiltva, tilosak az egyesületek (társas­körök, klnbbok, kaszinók stb, helyiségeiben is. 2§ Aki az )§ baa megállapított tilalmat az által szegi meg, hogy egyesületi helyi­ségben szerencsejátékvállalatot tart vagy a vállalkozót a szerencsejáték üzésében segíti, kihágást követ el és 15 napig terjedhető el­zárással és 200 koronáig terjedhetó pénzbün­tetéssel büntetendő. 8 § Aki az 1. §-ban megjelölt helyisé­gekben a szerencsejátékban részt vesz, azt kihágásért 200 kor.-ig terjedhetó pénzbün­tetéssel kell büntetni. 4 § Kihágást követ el és a 3. §. szerint büntetendő az egyesületnek az a tisztviselője vagy közege (igazgató, háznagy, gazda stb ) aki az egyesületi helyiségekben az alapsza­bályok szerint a rend fentartásáról gondos­kodni hivatott és ott a szerencsejátékot el- cézi, vagy köteles ellenőrzés elmulasztásával (ehetővé teszi. f 5. § Az 1879 XL t ez. 90 és 91 §-ának rendelkezéseit az e rendeletbe ütköző kihá­gások eseteiben is alkalmazni kell . 6. §. A jelen rendeletbe ütköző kihágások fniatt az eljárás a kir. járásbíróság hatás­körébe tartozik. E rendelet junius 15-én lép életbe A gyümölcsből való szesz­termelés korlátozása. Szekér Pál rendőrtőkapuány közli: A gyümölcsből való szesztermelés korlátozása tárgyában a következőket t /rendelték el: 1. A fai szeder (eper), boróka és szilva kivételével, minden más nemű gyümölcsöt, továbbá ezen más nemű gyümölcsök hulladékait, végül bármily «emü gyümölcskészítményt (gyümölcs­ízt, gyüraölcskonzerveket, gyümölcs­bort stb.) szesztermelésre felhasználni tilos. 8. Szilva feldolgozására létesült központi szeszfőzdék, minthogy a fel­állításukra adott engedély értelmében •«zilvaiz készítésével és szilvaaszalással ifi kötelesek foglalkozni, az általuk "átvett nyári szilvamennyiségnek leg­alább 10 °/0-át, az általuk átvett őszi szilvamennyiségnek legalább 35 °/o át kötelesek izkészitésre és aszalásra fordítani. Hirdetmény. A Halasi Gazdasági Bank értesít a t. közönséget, hogy a 8 ik hadi kölcsönre mai napon kezdődnek a aláírások a bank pénztáránál. Mint­hogy valószínűleg ez lesz az utolsó hadikölcsönkibocsátás, ne mulassza el senki a tőle tellő összegű jegyzést. Ezzel nemcsak a hazájának adja meg kiki a háború mielőbbi sikeres befe­jezéséhez az ezközt, hanem saját ma- gáuak is jentóseny hasznot szerez, ha fölös tőkéit, melyek most alig ka­matoznak, jól jövedelmező badiköl- CBönbe fekteti; amivel egyutttal hoz­zájárul a bankjegyforgalom csökken ,tése révén a pénz értékének emelke- ' (léséhez is Az uj hadi kölcsön 5 V, °/0 os lesz, de mivel minden 100 K. jegyzésre csak 91 K 50 f-t, kell befizetni a kamat a befizetett tőke íöljes 6% át jövedelmezi. A hadiköl csöuköt,vények a hadiadók lerovásánál és a leszerelési anyagok vételára fizetésénél igen előnyös módon lesz üek értékesithetők. Egyéb tudniva- Okvél f Ivjiágnsitástad Gazdasági Bank A kormány ügyes újítást vezetett be. Csere utján iparczikkekhez juttatja a gazdákat. Erre vonatkozólag teljes felvilágosítást adnak az alanti sorok, amelyeket Silling Ede polgármester­től vettünk : Az Országos Közélelmezési hivata t vezető m kir. miniszter rendelete alapján alispán ur a hadsereg juuius ! júliusi ellátására szükséges gabona nemüeknek ipari cikkekkel kicserélése utján való biztosítását rendelte el. A lefolytatott gabonarekvirálási eljárások ugyanis általában nem járták a kívánt eredménnyel és igy a hadsereg és a polgári ellátatlan lakosságnak szük- séglete az élelmezési évből hátralévő ; időre csak újabb gabonamennyiségek igénybevételével biztosítható. A hivatkozott felsőbb hatósági ren­delkezések szerint a még hiányozó gabonanemüek beszedése az eddjgi gyakorlattól eltérőleg nem iekvirálás utján eszközöltetik, hanem olyképpen, hogy alispán ur megfelelő mennyiségű ipari cikkeket bocsát rendelkezésemre I és mindazok, akik ezen eljárás során j bizonyos mennyiségű szemesgabonát, tengerit, vagy lisztet beszállítanak a | Hadi Termény bizományosához, az j alább részletezett ipari czikkekből maximális áron kapnak a rendeletben megállapított menyiséget. A felsőbb hatóságok ugyanis a j gazdaközönséget az újabb rekviráiás j sál járó fokozottabb keilemetlenségek- , tói s zaklatásoktól megakarják kímélni, i ha azonban a szükséges mennyiség : ipari őzikékkel való kicserélés utján sürgősen biztosítható nem lenne, ak­kor feltétlenül újabb katonai rekvirá- lás fog következni, ami pedig a közön sógnek fokozott zaklatásával, a város­nak pedig óriási újabb megterhelésével járna. Az ipari cikkekkel való kicserélési eljárásnak azon nagy előnye van, bogy a közönség a beszolgáltatott gabona- neműért azonnal megkapja a nuxi mális árat és az igy kapott pénzen megszerezheti ugyancsak maximális áron azon ipari czikkeket, amelyekre legnagyobb szüksége van és amelyek­hez egyébkent vagy egyáltalán hozzá nem juthat, vagy pedig olyan árat kell fizetni érte, ami a terményekért elérhető árral arányban egyáltalán nincsen Ezúttal is hivatkozom városunk gazdaközönségének hazafias érzületére, amely osztály mint a háborúban ed­dig is, mindig, úgy remélem most is teljesíteni fogja kötelességét és nem fog olyan magatartást tanúsítani, amelynek újabb szigorított katonai rekviráiás lenne a követíezmóuye Rövid, néhány hét választ már el csak bennünket azon időtől, araikor a gazda az uj termésből fedezheti szükségletét. Szolgáltassa be tehát 1 azon megtakarított készletét, amit hagyományos beosztásával, takarékos­sággal a saját és családja szájától, vagy jószágaitól megvont, megtakarí­tott. Ezen kis megtakarításokra vau most szüksége a hazának es ország­szerte összejöhet ebből olyan menyi- ség, amely dicsőséggel kitartó és küzdő katonáink ellátását az uj ter­més beszedéséig biztosíthatja. Akármilyen csekély megtakarított és nélkülözhető készlete van tehát, akar a termelő, akár a nem termelő közönségnek, azt ipari exíkkórt való megszerezhetós céljából szolgáltassa be. Az alispán ur által rendelkezésemre bocsátandó ipari czikkeket a Közélel­mezési ügyosztály fogja kiosztani, mi­ntán a kiosztásnak a hatóság közre működése mellett kell történni. A gabonanemüeket és tengerit a Haditermóuy helyi bizományosához Holländer Adolfhoz kell beszállítani a lisztnenaüeket pedig Veisz Ignácz hatósági lisztkezelőhöz, ahol a beszol­gáltatott gabona vagy lisztnemürői az illető átvételi elismervényt kap „Csere“ megjelöléssel. Ezen átvó téli elismervényt a Közélelmezési ügyosztályban kell bemutatni, ahol az illető a szükséges ipari cik­ket megfogja kapni az egyes ipari cikkekért beszolgál­tatandó gabonamennyiség kulcsa a következő: kg gyertyáért be kell adni 20 kg gabonát kg ásványolajért 20 kg. n csomag dohányért 5 kg. n kg ezukorért 20 kg. tt kg talpbórért 50 kg. n kg. felsőbőrért 30 kg. n orsó leneéroáért 20 kg n orsó gyapotcérnáért 10 kg n pár cipőért 100 kg. n méter posztóért 100 kg. n kg. lészerszámbőrért 30 kg. n csomag gyufáért 20 kg. n szekéréit (850 kor.) 500 kg. n liter szeszért 20 kg. » lószerszámért (szügytartó és nyakszijjal 200 kg. n hámért 100 kg. rt Mindezen cikkeket maximális áron fogja az illető megkapni. Ruhaszövet I—II. és 111 minőségű méterenként 45—25 és 22 koronába fog kerülni, 1 kg. talpbór 14 K, felsőbőr 16 K. 1 orsó eérna 8 K. 1 doboz gyufa 10 fillér, stb. Hogy mennyire kedvező helyzetbe jut az, aki most bármilyen csekély mennyiségű gabonát bead, azt nem kell bővebben indokolnom, elvárom azonban mindazoktól akiknek még feleslegük van, hogy sürgősen szállit sá> be annál is inkább, mert ezek a cikkek csak korlátolt mértékben fog­nak rendelkelkezésemre állni. Előre is lehet jelentkezni a Közélelmezési ügyosztályban. Lisztből a fenti mennyiségek négy ötödét kell beszállítani. ooonEonnDDDOQDDDOonoonoDDOonnonnnannnonanonnooncoDnac özv. Viionya Sándornó Tegzes Sára NEPESGDGSI MOZGALOM. 73 éves korban. — junins 3. — junius 10. — Születtek Tóth Peter és Nagy Teréziának Péter, Pai nevű fiuk László Saodor és Babó Rozáliának Áron nevű fiuk és Vilma ne«ü leányuk, (ikerszüles) Kolompár Krisztinának Már;a nevű leánya. Nagy Kálozi Sándor és Dobó Erzsébetnek Lili nevű leányuk. Meghaltak: Szalai Erzsébet 19 éves korban Tóth Baranyai .Jolán, Rozália 22 napos, Farka« József 35 «vés, Mi- tyók József Mátyás 3 hónapos, Simo- j vies Józsefné Horváth Matild 19 éves, özv Sági Istvánná Serót Agnes 64 éves. Börcsök Józsefné Lévai Margit 21 éves Tóth Pál 69 éves Mándity János 79 éves, Nagy Biblia István 11 h napos, Musa Lajos 17 éves Kihirdetett jegyesek : Petschaeher Sándor Gusztáv László Mathe Maliid Etellel. Kovács B. La­jos Szarvas Katalinnal Gyevi István Szikora anuava! Páter Antal Gyeni- zse Juliánuával Hosszú Vendel Papp Juliánnával. Bekány Dezső Ujfalusi Rozáliával. EgybekeUek • Farkas Lajos, Kovács Máriával. Berta Kovács Benő Mucsi T. Julián­nával Petschaeher Sándor Gusztáv László Mattié Matild Etellel. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiMiiiiiiiniiiiiiiuiiiiii Kérjen mutatvány számot a „Herkó Páter“ élclaptól. Kiadóhivatal: Budapest, Ferenc-tér 1. szám. Halas, 1918. Nyomatott a laptuiajd műt Prager Fereucz könyvnyomdájában. Csarnok. I Á Törösliajii lm. Irta: Figyelő. 4 A falu egyik szélső, magánosau álló háza épen állott, ügy látszott, nem volt idejük a menekülőknek felpörköl- niök Tipikusan szerb ház volt, a fal színesre festve, az ablak virágokkal teli rakva Békés, barátságos külsejű, ahova örömmel tér be a látogató. A pusztulás utján felemelő volt látni a barátságos hajlékot, mely nem volt üres: egy fiatal asszony kicsiny gyermekével lakta. Ide helyezték be magukat Csöbrös és társai, akik elővédként haladtak előre Eleinte bizalmatlanul néztek a lakókra. Abban a hitben voltak, ők is hasonló érzelemmel viseltetnek irányukban, mint a többi szerb asz- szonyok s rosszat forralhatnak ellenök. Az asszony mosolygó arca, szívé­lyes modora s különösen bámulatot keltó magyar beszéde elaltatták a bizalmatlanságot. Elmondta az asszony, hogy magyar származású, s csak három éve él Szerbiában, ahova férjét követte Da­cára, hogy szerb nö lett, nem felej­tette el, hogy magyar vér csörgede­zik ereiben. Ma is magyarnak érzi magát, annál is inkább, mert férjé­nek a legutóbbi harcokban való eleste miatt csak gyermeke fűzi uj hazá­jához. Megnyugodva tértek nyugalomra ezért Csöbrös és társai. A nagy ; fáradság után mély álomba merültek. Hirtelen vad kiáltozás, ijedt sikol­tozás ütötte meg fülüket. Gyorsan felugraltak. Fegyvereiket ragadták magukhoz De már késön jöttek. Lát­ták, hogy az asszony, szállásadójuk vérében fetreng. Csöbrös vigyázva emelte fel a sze­gény asszonyt, óvatosan bekötözte a sebét, mely a mellet szuita keresztül. De nem súlyosan. Az asszony sápadt volt a vérvesz­teségtől s halkan, bálatelt szemekkel mondotta: — Férjemnek egyik rokona, aki már korábban is szemet vetett rám, a katonaság eltávozása után is a kör­nyéken ólálkodott. Mig ti aludtatok, belopódzott hozzám s arra akart bír­ni, gyilkoljalak le benneteket s men­jek tova véle. Mikor ellentmondottam és lármával fenyegetődztem, vad szitkozódással árulónak nevezett és tőrét előrántva, mellembe döfte. Hogy aztán mi történt, nem tudom ; óu ájultam rogytam össze. Ilyen állapot­ban akadtatok reára Csöbrös első gondolata az volt, hogy üldözőbe véteti a gyilkost. Arról azonban le kellett mondania, részint ismeretlen volt a vidék, részint nem tudhatták, nem e akadnak nagyobb szerb utóvédre, amellyel megütközni nagy veszteséggel járna. Azonkívül szigorú parancsa volt; az ellenséget ki kel) kémlelni, de ütközetbe nem szabad bocsájtkozní véle Az asszony további beszédéből megbizonyosodott Csöbrös, hogy a szeibek nincsenek messze, a közeli erdőben tanyáznak. Veszedelmes lett volüa tovább menniök. Hosszas tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy a sebesült asszonyt lóra ültetik s hátra viszik így is tettek Lassan vonultak bátra, A szerb asszony velük ment., örvendve, hogy elhagyta azt a helyet, ahova most már semmi kötelék nem tűzi. (Folytatjuk) Felelős szerkesztő: PRÁGER JÁNOS fc Iparciffiez jetik csere ntián a lalasi gazdák — LesZ'8 ujabSi katonai rekvirálás? —

Next

/
Thumbnails
Contents