Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-11 / 37. szám

szeptember 11. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJEJ 3 „A veszedelem érzetének elmúlása.“ Tisza István gróf az olasz harc­térről az Igazmondóba cikket irt. A cikket, amely minden igaz magyar embernek a gondolatát fejezi ki, alant adjuk: Azt mondják, minket életbevágó baj már nem érhet, ezért sülyedtünk vissza a köznapiságba, ezért van az, hogy a háborúnak csak a nyűgét érezzük immár s többé nem a ko­molyságát. Istenem, hát lehet olyan vaksággal sújtott magyar ember, aki igy gon­dolkozik ? És ha akad ilyen, ha ter­jed ez a végzetes képzelődés és érez­tetni kezdi a közszellemet megméte­lyező hatását, nem kötelessége-e mindenkinek, akinek szava több-keve­sebb súllyal bír az országban és mindenekelőtt nem kötelessége-e a hazafias magyar sajtónak, hogy a még mindig folyó élethalál-harc, a még meg nem szűnt életveszély tudatára fölrázza a nemzetet s az elfásuittá, közönyössé váltaknak nap-nap után fűiébe harsogja, hogy ma is a mi földarabolásunkórt folytatják ellensé­geink a küzdelmet, s hogy ha — hála a nemzet emberfölötti erőfeszí­téseinek — hazánk szent földjétől távolabb folytathatjuk is ezt a létünkért való harcot, ez csak addig tart, amig hű marad a nemzet önmagához, amig kinn a harctéren és benn az ország­ban ól az első háborús évek nemes, lelkes, a győzelmet biztositó hangulata. Igaz, levertük, megőröltük éppen azoknak a közvetlen szomszédainknak erejét, akik a mi testünkre éheztek, de vájjon nem álltak-e helyettük uj erők az ellenséges csatasorba ? és vájjon nem hirdetik-e ezek épen nap­jainkban merészebben, leplezetleneb­ből mint bármikor, hogy levert ellen­ségeinknek a mi szétdarabolásunkra irányuló hadicéljaikat magukévá teszik ? Előttem van egy olasz repülő által ledobott, a magyar katonához magyar nyelven intézett fölhívás, amelyik arra figyelmezteti a magyar katonát, hogy „harcolnia ravasz urai ellen kell, akik ellenségei az ő jogainak s a nemzetek szabadságának.“ Ez a fölhívás ellen­ségeink békecéljai közé ezeket sorozza : a cseh tót állam függetlensége, amelynek fiai oly hősiesen harcoltak az oroszok, olaszok és franciák mellett; a délszláv állam függetlensége, mely magában egyesíteni fogja a három családot: szerbeket, horvátokat és szlovéneket; Romániának visszaállítása és egye­sítése az erdélyi, bukovinai és bánáti román területekkel. Hogy ilyen fölszólitásra jnilyen visszhang kél a magyar katona lel­kében, arról bizonyára nem kell be­szélnem. Itt, a magyar csapatok tiszta, nemes légkörében ól az első idők halálraszánt hazaszeretete, lehetetlen­séget nem ismerő szent áldozatkész­sége. Mit kel! ennek a magyar kato­nának gondolnia, éreznie, ha addig, amig messze olasz földön kemény elhatározással áll őrt hazájáért három világrész reánk törő túlerejével szem­ben, a távol hazából az a hir jut el felé, hogy ott visszasülyedtek a köz­napiságba, marakodnak, üzérkednek és gyűlölködnek az emberek, hiszen tehetik, mert immár a háború komor­sága megszűnt, elmúlt felőlünk a veszély. Es vájjon nem az enyészet lehelete, a fölbomlás szaga érint-e bennünket, ha egyik legelterjedtebb magyar lap annak ront neki, mint gyűlölködő bókebontónak, aki a becsületes magyar ember jogos fölháborodásával bélyegzi meg a magyar kishitüek aknamunká­ját s a hazafiasán gondolkodó magya­rokat egyesülésre hivó szózattal szem­ben védelmébe veszi azokat, „akik nem rajonganak a vérontásért, akik tudni szeretnék, hogy miért és meddig szenvedünk.“ Mintha volna egyetlen ember az országban, aki rajongana a vérontás­ért és mintha nem tudná mindenki, hogy kénytelenek vagyunk szenvedni, mert életünkre törnek és addig fogunk szenvedni, amig a cseh-tót állam, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia és más OLVASÓINKHOZ! Jól eső érzéssel tapasztaltuk, hogy olvasóink megértéssel fogadták azt a kényszerítő helyzetet, hogy lapunk egyes számát 16 fillérre voltunk kény­telenek felemelni. Nem ismeretlen olvasóink előtt az aprópénz hiány. Ma lehetetlen annyi 2 filléreshez hozzájutni, hogy minden­kinek 20 fillérből visszalehessen adni. Éppen ezért a közönséghez fordu­lunk. Igen kérjük, szíveskedjenek lehetőleg aprópénzt hozni, illetve csak 2 filléreseket. Nem aprópénzt leérünk, csak kraj- czárokat. Hozhat tehát ezentúl is bárki forintot, vagy ennél nagyobb pénzt, szívesen felváltjuk, csak hozza egyúttal magával a szükséges 6 fil­lért is. Olvasóink nehéz munkánk közepette már sokszor megértettek, reméljük, mostani kérésünknek is eleget fognak tenni. Mi nem mondunk mást, mint igyekezni fogunk olvasóink szeretetót minél jobban kiérdemelni és minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy minél tartalmasabb, mindenről be- szómoló lapot adhassunk olvasóinknak. A kiadóhivatal. A nyári időszámítás megszüntetése. Az államvasutak forgalmi osztályának igazgatósága már tudatja, hogy szept. 16-án reggel 8 órakor a vasúti szol­gálatnál használatos valamennyi órát 2 órára kell visszaigazitani. E szerint szeptember 16-án reggeli 2 órakor a téli időszámítás lép életbe. Nem lehet már vetőmagot jegyezni. A helyettes polgármesteri hivatal közli, hogy a felajánlott vetőmag mennyiséghez elegendő jegyzés irat­tatod elő, úgy hogy a további intéz­kedésig előjegyzést nem fogadnak el. Évnyitás az iparos tanoncz iskolá­ban. Az iparos és kereskedő tauonezisko- lában a rendszeres tanítás f. hó 9 ón kezdődött meg. A tanoneztartó iparo sok és kereskedők figyelmébe ajánljuk, hogy tanonczaikat pontosan küldjék iskolába, mert ellenkező esetben szigorúan fognak büntettetni. Olaszország megszállott területére utánvételes ajánlott küldemények is küldhetők. A magyar-osztrák csapatok által Olasz­országban megszállott területen felállított I. osztályú hadtáppóstahiva- talokkal való magánforgalomban ezen­túl az ajánlott levélpostai küldemények a magyar-osztrák forgalomra nézve érvényes szabályok szerint 1000 kor. utánvéttel is terhelhetők. Adományok. A Helyi Értesítő révén a 24-es va­dászok özvegyei és árváinak ada­koztak : Bergl Albert 8 K, Gyenizse József 10 K, Königsberg Károly 50 K, Práger Ferencz 50 K. Az 52- esek részére adakoztak: Bergl Albert 3 K, Gyenizse József 10 K, Gold­berg Salamon 50 K, Práger Ferencz ; 50 K. hasonló „népfölszabaditások“ gonosz merényletét csak a magyar hazasze­retet és magyar vitézség háríthatja el fejünkről. Háborúban vagyunk ; mindenünk kockán forog. Aki ilyen pillanatban zeibbasztja meg a nemzet karját, lan- kasztja kardot forgató jobbunkat, az ellenség, akivel mint ilyennel kell szembeszállania minden becsületes magyar embernek. Izr. isteni tiszteletek. A f. hó 16 ára eső nagybőjti isteni tiszteletek idősorrendje a következő : Vasárnap előestélyén 7 óra (nyári idő). Hétfő reggel 6 óra (téli idő) és este végződik 6 óra 30 perckor. Üdvözletek az olasz harcztérről. j az olasz harcztérről a Helyi Érte­sítő utján az alábbi katonák küldik üdvözletüket a halasiaknak és tudat­ják hogv jól vannak: Turcsik Dezső, Bábud Imre, Szűcs Sándor Hajnal László, László Imre, Lendér Sándor, Toth B. Imre és Dobos János. Hústalan napokon — baromfihús. A közélelmezési miniszter egy újabb rendeletével megengedte, hogy a hét két napján még pedig kedden és pén­teken a megállapított tilalmi napo­kon, mindennemű baromfi húst sza­bad kiszolgálni az étkezdékben. A hordók bejelentése. A boroshordók bejelentése, zár alá vétele és azok legmagasabb árának megállapitása tárgyában a m. kir. ministerium rendeletet bocsájtott ki ; ezen rendeletnek közelebbi részletei a Budapesti Közlönynek f. évi 198-iki számából tudhatók meg. A lakosság­nak a boroshordók bejelentésére vo­natkozó rendeletben foglaltakhoz pon­tosan alkalmazkodniok kell, mivel annak be nem tartása súlyos büntető­jogi következményekkel jár. Bőrt kapnak a rokkant cipészek. A kereskedelemügyi miniszter elren­delte, hogy a hadirokkant cipészek és csizmadiák számára megfelelő meny- nyiségü bőranyagot biztosítsanak és azokat, akiket az Országos Hadigon­dozó Hivatal, mint rokkantakat ki­jelölt, a Népruházati Bizottság lásson el bőranyaggal. Drágul a cselédkönyv. Milyen idő, milyen idő. Már a cseléd­könyv szives és újbóli megdrágítását is bejelentette a belügyminiszter. A rendelet közli, hogy a cselódkönyvek ára már augusztus 1-je óta 2 korona lett, mert a drágaság . . . 8*b. Az uj drágu'ás nem is olyan szomorú árdrágítás. Egy könyv bekötve 2 K. Akármelyik háborús irodalmi termék kötetben legalább 5 K, pedig nem is lehet vele szolgálatba állni. Leg­kevésbé az irodalom őnagyságánál. lótékonyczélu tánczmulatság. A halasi iparos ifjúság önképző-egy- lete f. hó 15-én a Polgári Olvasókör termeiben jótókonyczólu zártkörű tánczmulatságot rendez 6 órai kez­dettel. „Az árendás zsidó“ Lenkeffy Ica, Báthori Gizella és Gaál Gyula játszák a főszerepeket ma szerdán a Kurucz Mozgóban bemuta­tásra kerülő népszínműben. Vasárnap 15-ón „A névtelen asszony“ cimü detektivdráma. — 18-án, szerdán Földes Imre színmüve „A kuruzsló“ kerül bemutatásra Osortos Gyulával a főszerepben, az előadások kezdete ma szerdán este 7 és 9 órakor. Vasárnaptól kezdve vasárnaponként délután 4 és este 8 órakor, szerdai napokon pedig este 6 és 8 órakor. Hogyan lehet sertéseket hizlalni? Mindeddig nem volt tisztában a közönség a sertéshizlalással. A kiadott rendeletek nem voltak teljesek. Most végre a földmivelósügyi miniszter rendelete világosan kifejti azokat a módokat, amelyekkel hizlalni szabad. A rendelet fontosabb rendelkezéseit alább adjuk : A közszükségleti célokat szolgáló hizlalások biztosítása érdekében mind­azok, kik házi és gazdasági szükség­letre hatósági engedély alapján hiz­lalható mennyiségen felül darabonként 35 kilónál nehezebb súlyú sertésekkel rendelkeznek, tartoznak azokat f. év szeptember hó 20-ig az Orsz. Sertés- forgalmi Iroda utján közszükségleti célra hizlalásra, vagy sovány állapot­ban leendő megvételre fölajánlani. Tenyésztési célra ezeken felül is lehet hizlalni. A hizlalásra vagy vételre vonatkozó felajánlások az Országos Sertósforgal- mi Iroda helyi képviseleteihez vagy a városi polgármesterhez intézendők. Aki a jelen rendeletben előirt fel­ajánlást a jelzett határidőig elmulasztja, kihágást követ el és hat hónapig ter­jedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntet- tetui. Azon sertések tekintetében, amelyekre nézve a kihágást elkövet­ték, elkobzásnak van helye. A rendőri büntető eljárásnak során elkobzandó sertések értékének 1/5 e a feljelentőt illeti, többi része pedig *a felmerült költségek levonásával a Hadirokkantak Segélyalapja javára fog fordittatni. Amennyiben valaki a felajánlott sertéseket ki akarja hizlalni, takar­mány felett azonban nem rendelkezik, azok részére a megfelelő mennyiségű takarmányt a m. kir. földmivelósügyi miniszter fogja kiutalni. Viszont aki nem akarja, vagy nem tudja kihizlalni sovány sertéseit, az ajánlja fel sová­nyan való megvételre az Orsz. Sertés­forgalmi Irodának. Egyidejűleg figyelmezteti a hatóság a közönséget, hogy saját házi szük­ségletére lehetőleg mindenki feltétlenül hizlaljon sertést, mert a zsirellátás országos nagy nehézségeire váló tekin­tettél, a hatóságnak aligha lesz mód­jában a jövőben a zsirellátatlanoknak igényéről gondoskodni. Uj ruhát csak régi ellenében lehel vásárolni. A kereskedelmi minisztériumban néhány nap előtt szakértekezlet volt, amelyen a közönségnek ruhával való ellátását tárgyalták. Kimondották azt, hogy a hatóságok ruhajegyet csak az esetben lesznek jogosultak kiadni, ha a kérelmező a ruhajegy ellenében egy régi öltönyt, női ruhát, vagy blúzt beszolgáltat. Helyes volna ezzel kapcsolatban a ruhakészlet bejelentésének kötelezett­ségét a magánosok részéről is ki­mondani. Felülfizetések. A gőböljárási iskolánál tartott tánczmulatságon felülfizettek : Dezső Klarika 10 K, Albert Mihály, Szalai Kálmán, Faddi Johanna 8—8 K, ifj. Fehér Károly, Faddi Francziska 6—6 K, Márta Ida, Czifra Erzsébet, Németh Pál, Juhász Lajos, Juhász Sándor, Kovács Imre, Takács Etel, Pasztrovics Sándor, Dicső József, Viczkó Erzsébet, Varga Balázs, Vajda József, Kocsis Benő, Zelónyi István 2—2 K, Keresztúri Józsefné, Zsiskó Vilma, Nagy Jenő, Gyenizse Rózsika, Z8Ígmond Rozália, Török Jánosné 1—1 K. OIREK.

Next

/
Thumbnails
Contents