Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-07 / 32. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 7. ÉlitkillNtt Halason az uj sertésrendelet. Á város egész közönségére fontos i az uj sertéshizlalási rendelet, a ren- j delet vármegyénk alispánjának rende- ; létével kiegészítve, — melyet Silling j Ede polgármestertől vettünk, — igy j szól: Minden háztartás jogosítva van egy drb sertést hatósági engedély nélktl hizlalni, köteles azonban ezen egy darab sertést is nyilvántartás végett a közélelmezési ügyosztályban be­jelenteni. Egy darabon felül akár házi, akár gazdasági szükségletre bárki csak annyi sertést hizlalhat, amennyi ser­tésnek zsírjára és szalonnájára a ház- j tartásában, vagy gazdaságában ellátást , élvező személyek, vagy szalonna I járandósággal bíró mnnkások ellátása j végett a fogyasztható fejadagra való i tekintettel, igazolt szüksége van. Egy darabon felüli*mennyiség biz- ! lalásához hatósági engedélyre van szükség, a mely engedélyt a hizlaló magán és gazdasági viszonyainak alapos mérlegelésével a Közélelmezési ügyosztály állít ki és a melyek kiál­lítása végett a Közélelmezési ügyosz­tályban már jelentkezni lehet és je­lentkezni kell. Azok a hatósági engedélyek, ame- j lyek szerint gazdasági szükséglet i czimén húsz darabnál több sertés j hizlalása engedélyeztetik, csakis a földraivelésügyi miniszter jóváhagyása j esetén bírnak érvénnyel. Aki nem saját, hanem más magán- háztartás szükségletére kíván sertést hizlalni, köteles ezen szándékát a Közélelmezési ügyosztályban bejelen­teni és e czélra az engedély csak úgy kapható meg, ha a hizlaló fél lakóhelyére illetékes hatóság által a szükséglet mértéke és az ellátatlanság igazolva van. Ennek fennforgása ese­tén jogosítva van tehát bárki idegen községben levő hozzátartozója részére is sertést hizlalni. Aki háei vagy gazdasági szükség­letre szolgáló sertés hizlalásra enge­délyt kapott, a kihizlalt sertéseket csak, az esetben vághatja le, és hasz­nálhatja fel, ha a felhasználás előtt a Közélelmezési ügyosztálytól erre külön engedélyt kért és kapott. Házi és gazdasági szükségleten fe­lül csak küzszükségleti czélokra lehet hizlalni. E czélból az Országos ser­tésforgalmi Irodával szerződést kell kötni és olyan szerződést csak azon gazdálkodók köthetnek, a kik megfe­lelő soványsertéssel és ezen sertések kihizlalására megfelelő mennyiségű saját termésű szemes takarmánnyal rendelkeznek és a szakszerű hizlalás előfeltételeivel rerdelkeznek, továbbá olyan ipari hizlalók, a kiknek hatósá­gilag engedélyezett hizlaló telepük a szakszerű hizlalás követelményeinek megfelel. Aki tehát közszükségleti czélokra kíván hizlalni, köteles ható­sági bizonyítvánnyal ellátott ajánlatát közvetlenül az Országos sertés For­galmi Irodának megtenni. Miután azonban a kisebb tételek lekötése és nyilvántartása igen sok munkát igényel, azok akik tíznél ke­vesebb sertést kívánnak bizialni, köz­vetlenül az Országos Sertés Forgalmi Irodával nem szerződhetnek. A szerződés alapján hizlalandó ser­tések a beállítástól kezdve az Orszá­gos Közélelmezési hivatal rendelke­zése alá kerülnek, a mihez képest átvételük, feldolgozásuk és felhasz­nálásuk csakis a nevezett hivatal rendelkezése szerint történhetik. A ki ezen rendelkezéseket, vagy a hatóságnak a hivatkozott rendeletek alapján kibocsátott valamely rendel­kezését megszegi, kihágásért súlyosan megbüntetik. SB 180 drb markit rekvirálnak Halasról A hadsereg részére szükséges vágó­marha mennyiséget a katonaság szabid vásárlás utján nem tudja biz­tosítani. Ezért a földraivelésügyi mi- íiszterium anuak ujabbi rekvirálásit rendelte el. E rendelet alapján Halas város által ez alkalommal beszolgál­tatandó vágómarha mennyiséget 180 darabban állapította meg és a beszol­gáltatás határidejéül augusztus 13-at bezárólag jelölte ki. A szokatlanul nagy számban igé­nyelt vágómarhák átadása egy napon nem lehetséges, ezárt a hatóság az átadásra három napot állapított meg és pedig augusztus 10, 12 és 13 ik napjainak délelőtt 8 óráját. Az át adás a vasút melletti mázsaházuál történik, hová minden gazda a reá kivetett vágómarhát az értesítésben megjelölt napon elővezetni annál is inkább köteles, mert ha a követelt mennyiségű vágómarha a fent jelölt időben nem lesz beszállítva, katonai rekvirálást rendelnek el azok költsé­gére, akik a felhívásnak nem enge­delmeskedve, a kivetett vágómarhát nem vezették elő és ezenfelül az 1914. 50. t c. 9. § a alapján kihá­gásért felelősségre vonják őket. Elvárja a hatóság a gazdaközin- ségtől, hogy ezen rendeletnek min­den hatósági kényszer nélkül eleget tesz, a nagyfontosságu hsdiórdeket képező húsellátását a hadseregnek az eddig is fényesen tanúsított hazafias áldozatkészséggel, türelemmel és a haza iránti meleg szeretettel fogja teljesíteni. a 24-esek özvegyei IVlUAgdJUUl é5 árvái érdekében. — Felhívás a halasi közönséghez. — A Hadialbum szerkesztő bizottsága és a Tóth Kádár özvegyek és árvák kezelősége nevében Hefty Ríchárd főhadnagy az alábbi sorok közlésére kérte meg lapunk szerkesztőjét : „A védekező háború ellenségeink óriási tömegei ellen még tart és a ránk kónyszeritett harcban naprói- napra több gyászfátyolt látunk lengeni, szaporodik az utcákon a halavánv, kis gyermekek száma, akik szívesen eny­hítenék éhüket avval, ami a gazdagok dúsan rakott asztalairól lehull. Oly sokan vannak már a háborn ezen tiszteletre és segítségre méltó áldozatai, hogy országos és állami intézkedésekkel — akár hány milliót utalnak is ki részükre — nyomorukat úgyszólván még csak enyhíteni sem lehet. Ezt belátva és átérezve, minden ezred tisztikarában már három óv előtt mozgalom indult meg az özve­gyek és árvák érdekében és a mi 24 -es vadász tisztikarunk sárosherkeszi Tóth Kádár Vilmos alezredes és né­hány lelkes tiszt, főleg dr. Beck Alajos kapitány kezdeményezésére szintén megállapította a zászlóalj az özvegyek és árvák alapját, minekutána már jelentős összeget adakozott S éven át a báró Pászthory Imre őrnagy állal megalapított rokkant alapra. A mi erőnk azonban gvöDge és jól lehet vadászaink is minden zsold- fizetésnél odaadják filléreiket hősi halált halt bsjtársaik özvegyeinek és árváioak, még sem érhetjük el a maguuk erejéből soha — vérünk hul­lásával szerzett fizetésünk bármekkora hányadát áldoinók is föl — fenkölt célunkat. Nem csüggedünk még sem el, mert Kiskunhalas város nemeslelkü nagyközönségéhez fordítjuk tekinte­tünket és kérjük e tejjel-mézzel folyó Kánaán birtokosait és polgárait, te­gyék le, juttassák el hozzánk fillérei­ket ennek a szent vállalatnak oltárára azon hős magyar testvéreink özvegyei és árvái részére, akik életüket adták ezért, hogy ezt a Kánaánt ellenséges hordák föl ne dúlhassák. A Hadialbum szerkesztő-bizottsága, mely az özvegyek és árvák alapját kezeli, minden portához eljuttat egy gyűjtő ivet és pár napra rá a kegyes adományokkal terhelten beszedeti. Az adományokat e hazafias lap hasábjain nyugtatni fogjuk és a gyűj­tés eredményéről beszámolunk.“ Aki halasi katonával találkozott orosz fogságban. Egy kis idő óta, orosz fogságban lévő katonáink lassabban jönnek haza. Oroszország most az anarchia hazája, felbomlott ott minden rend, talán ex is hozzájárul, hogy mostanában kevés katona jön haza orosz fogságból. Márkus Jenő most*jött haza orosz fogságból és jelenleg Szabadkán tar­tózkodik. Márkus levelet irt lapunk­nak, többek között ezt Írja: — Orosz fogságban sokáig síny­lődtem. Eleinte rosszul, később elég jól ment a sorom. Az orosz fogoly­táborok nagyon rosszak. Sok ezer embert zsuffolnak oda össze. A pa­rancsnokok pedig orosz módra értik, hogy kell meggazdagodni. A fórra dalmat végigéltem. A bolsevikiek uralma alatt kezdett a foglyoknak jó dolguk lenni. Kievben találkoztam Bangó Lajos halasi katona szakasz­vezetővel. Sokáig voltunk együtt. Mikor hazajöttem, akkor váltunk el egymástól. — Aki Bangó Lajos hozzátartozói közül valami felvilágosítást akar nyerni, forduljon hozzám. (Csimem : Márkus Jenő, Szabadka, Nyárfa utca.) Kalapos dámának öltözött katonaszökevény. A*kecskeméti tanyák világát már régóta teszi veszedelmessé egy rég körözött és üldözött katonaszökevény Lantos János, a 101. gyalogezred katonája. Már hatszor elfogták, de hetedszer is megszökött a csendőrök kezei közül. Legutoljára ezelőtt 3 nappal keresték a csendőrök. Sok féle emberrel találkoztak, többek kö­zött egy jól öltözött kalapos hölgygyei is. Hozzámentek érdeklődni hová megy, de tovább eresztették. Csak azután tudták meg, hogy & dáma a rég kere­sett Lantos volt. Többszörös lopásért és betörésért is keresik. Sok lopott holmit értékesített Kevermeseu. A jánoshalmi vasút A kereskedelmi miniszter Baja ál­lomástól Csávoly Felsőszentiván és Bém községek és Borota puszta érin­tésével Jánoshalmáig kiépitendő gaz­dasági vasútvonalra az előmunkálati engedélyt ujabbi egy évre meg- hoszabbitotta. Uj lakliérrendelet lesz novemberben. A Háztulajdonosok Szövetsége me­morandumban arra kérte Töry igaz- 8ágügyminisztert, hogy állítson fel hatóságokat, amelyek esetről-esetre megállapítanák, hogy a lakóknak mennyivel szaporodott a jövedelme a háborúban és ehhez mérten engedé­lyezzen a bíróság lakbéremelést. A lakbérmegállapitó bíróságok felállításá­hoz a minisztérium valószínűleg hoz­zájárul, az ujrendelet azonban tekin­tettel lesz azokra a kis exisztenciákra, akiknek fizetése emelkedett ugyan a háborúban, de viszont az általános drágulás következtében ex megszapo­rodott jövedelemnek nem minősíthető. Tilos a vonat tetején utazni. A szabadságos katonák sokszor utaznak a vonatok tetején. A belügy­miniszter most rendeletet bocsátott ki, amelyben meghagyja : figyelmez­tessék az utazó katonákat, hogy csak akkor szállhatnak a vonatra, ha azon van ülőhely és hogy szigorúan tilos a kocsik tetejére felkapaszkodni. Aki ennek ellenére a vonat tetején foglal helyet, azt. nyomban le kell tartóztat­ni, ha pedig az illető katona szabad­ságra akar utazni, csapattestóhez vonultatják be. A csendőrség jutalmazása a rekvirálásért. Az 1918. évi termés biztosítását és záralávótelet ellenőrző csendőrség jutalmazására a közélelmezési hivatalt vezető miniszter 600000 korona juta­lomdijat engedélyezett. Ez összegből az ellenőrzési munkálatoknál eredmé­nyesen működött legénységi állományú egyének jutalmazandók. A jutalmazás részleteire vonatkozólag a csendőrfel­ügyelőség fog annak idején intézkedni. A városházáról. Szekér Pál közli: „Arról értesült a hatóság, hogy az ; utak mentén, továbbá a köztereken j levő eperfák leveleit egyes lakosok jószág-takarmányozási czélokra sze­dik le. Miután a közhelyeken levő eper­fákról a leveleket csak seiyemtenyósz- tÓ8Í czélokra szabad leszedni és fel­használni ; figyelmezteti a rendőrha­tóság a lakosokat, hogy az utak mentén és köztereken ültetett eper- fákról leveleket jószágok tartása czóljából le ne szedjen, mivel az ilyen cselekmény kihágást képez és rendőri büntetőbirói utón bűntet­teik. Tilos levelet hozni Szerbiából. A „Belgrádi Hirek“ legutolsó száma közli: Az utazó közönséget saját ér­dekében figyelmeztetik, hogy a jövő­ben leveleket továbbítás végett át ne vegyen, vagy saját leveleit más sze­mélynek át ne adja Aki ez ellen a rendelkezés ellen vét, azt mint levólc8empészt szigorúan megbünte­tik és azonfelül nem engedik tovább utazni, hanem kónyszerutlevéllol kül­dik vissza. legújabb száma kapható lapunk kiadóhivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents