Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-24 / 30. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Julius 24. véleményben meg akarja adni a vá­lasztójogot azoknak a nőknek, kiknek férjük, vagy boldogult férjük érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik egyszóval t. barátom éretteknek tartja azokat a a nőket, akiknek férje érettségi vizs­gát tett. Bocsánatot kérek, azt, hogy a házasságnak olyan varázsa volna hogy a férj az érettséget át tudja plántálni a nőre, igazán nem tudom magamévá tenni. Azok, akik a választójogi vita alatt felszólaltak, legtöbbnyire abból indul­tak ki, hogy a választójoggal jutal­mazni kell a nőket azért a munkáért, amellyel a világháború folyamán a nagy nemzeti termelésben részt vet­tek. Ragadjuk ki végre magunkat en nek a jutalmazási elméletnek a va­rázslata alól. (Helyeslés a jobb olda­lon.) Hiszen az egész javaslat kons- trukcziója valósággal sugárzik attól, hogy a választójog nem jutalom Kel- lene-e hivatalból nyomozni a válasz­tókat, ha annyira törnék magukat a választójog után ? Kellene e valóság­gal körözni őket, ha megakarnák őket jutalmazni, ha olyan nagyon törné­nek azután a jutalom után? Nem csak hogy jutalomszámba nem megy az, hanem egyenesen büntetesszámba megy a nők számára, ha választó­joggal felruházzuk őket, mert hiszen a nőknek egész lénye teljesen idegen a politikától, és kell is, hogy idegen maradjon. Aki pedig azt akarja, hogy ne maradjon idegen, az indokolja ezt meg kissé alaposabban, kissé meg­győzőbb érveléssel, mint azt az ere­deti javaslatnak igen nagy tehetségű szerzője tette. Itt engem életemnek egyik legna­gyobb csalódása ért. Vázsonyi t. képviselő úrról általánosan elvan is­merve, hogy milyen kiváló, nagy eszü férfiú; a javaslat indokolásának nagy része az ő fényes jogászi tollá nak munkája. De, bocsánatot kérek, mindaz, amit a női választójogról ir, nagyon egyszerű, nagyon gyenge munka, mely valósággal sugárzik attól, hogy ő egy feminista malgre lui, egy poíitikacsinálta feminista. Milyen érveket hoz fel a volt vá­lasztójogi miniszter nr a nők választó­joga érdekében ? Felhozza először azt, hogy a községi törvény 82 § a szerint a képviselőtestület fele a nők és jogi személyek meghatalmazottaiból áll. Itt azután három ponttal egy kihagyást markiroz, hozzáteszem, nem rossz­hiszeműségből, hauem csak bizonyos esztétikai parancs hatása alatt. Az a három pont t i. azt a kihagyást markirozza, hogy: „kiskorúak gyám­jaiból és gondnokoltak gondnokaiból.“ Világos, hogy egy kalap alá foglalta a községi törvény a nőket a kiskorúak­kal és a gondnokojtakkal. Jánosi Zoltán : Ez a szégyen 1 Hegedűs Kálmán: a t. képviselő nr nagyon rossz helyről vette az argumentumát és azt hiszem, hogy antifeministább érvet ennél keresve sem találhatott volna. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) Másik fóérre a t. képviselő urnák a javaslat indokolásában az, hogy nem helyes dolog és nincs haimóniá ban egymással, hogy a nők magánjogi jogképességgel rendelkeznek, ellenben nincsen nekik választójoguk. Hiszen egész kategóriái vannak a férfiaknak, akik ugyanebben as állapotban leled- zenek. A 18 éves nagykorusitottak pl. magánjogi jogképességgel rendel­keznek és nincs választójoguk. Mind­azok, akik az 1. § valamelyik kellé­kének, vagy a 2. § minden kelléké­nek nem felelnek meg, ugyanott vannak, mint a nők. Ha itt nem keressük a logikát, akkor nem logikus, ha épen a nőknél keressük. Azt mondja a t. volt választójogi minister ur, hogy nem helyes dolog, hogy a nagy kvalifikációju tanárnőnek ne legyen választójoga, ellenben legyen az iskolaszolgának. Erről t. barátom, Farkas Pál, is megemlékezett és rend­kívül érdekes beszédében nagyon alá­húzta ezt a gondolatot. Engedelmet kérek, nem egészen igy áll a dolog, mert a választójog helyes gyakorlásá­nak a kérdése nem tisztán a kvalifi­káció kérdése, hanem az elfogulatlan­ságé, az objektivitásé és ón nagyon el tudom képzelni azt az iskolaszolgát, aki sokkal elfogulatlanabbal, sokkal objektivebben fogja a választójogát gyakorolni, mint a legműveltebb és a legkvalifikáltabb tanárnő, épen azért, mert — nem nő. (ügy van ! a jobb­oldalon.) Harmadik érve a legérdekesebb a t. volt választójogi miniszter urnák: Ha a tanítónő keze alól kerülnek ki a jövő választók, akkor illő, hogy a nők választójoggal rendelkezzenek. A t. volt választójogi miniszter ur min­den gyermekben egy jövő választót lát. De miért nem látja a t volt minister ur minden gyermekben a jövő kubikus munkást, a jövő had­vezért, vagy a jövő diplomatát ? Mert akkor igy kellene neki okoskodni: A tanitÓDÓ keze alól kerülnek ki a jövő kubikus munkások, a jövő hadvezérek, a jövő diplomaták. Illő tehát, hogy a nők is kubikus munkások, hadvezérek és diplomaták legyenek. (Elénk de­rültség a jobboldalon.) Es ha az órásra rábízom az órám javítását, akkor kell, hogy beleszóljon az időm beosztásába is. Ugyanez a logika vezette a volt igazságügyi minister urat is. (ügy van ! a jobboldalon.) Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur a választójogi bizottságban, amikor még igazságügyi miniszter volt, ott tartott beszédeivel csodálatos módon, legalább ón reám, azt az impressziót tette — és vagyunk még náhányan, akikre ugyanilyen impressziót tett -— mintha ő nem csinálna kabinet kérdést belőle, ha mi a nők választójogát leszavazzuk, A mai beszédében azonban egy­szerre már olyau húrokat pen­get, mert aki most már kabi- netkérdést csinálna belőle, ha ott ülne még a ministeri padokon. (Igaz 1 Ügy vau 1 a jobboldalon.) Azt mondja a volt igazságügyi miniszter ur az ő igen érdekes beszédében, hogy ha a telefont kezelni tudják a telefonkeze­lőnők, akkor miudeu öt évben egyszer szavazni is tudhatnak. Bocsánatot kérek, ha úgy fognak viselkedni a választásoknál, mint ahogy a telefont kezelik, akkor sokkal nagyobb zűrzavar lesz ebben az országban. (Igaz! ügy van 1 a jobboldalon.) Szilágyi Lajos : Es hibás kapcso­lások I Derültség.) Hegedűs Kálmán: Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur nagyon ékes szavakkal ecsetelte, hogy egyre több pálya nyilt meg a nők előtt, valósággal nemzeti szükséggé lett a nők munkája, meg­történt a fiúsítás. Az ő kiváló elmés­légével megint a régi magyar nemesi jogból vette nagyon érdekes metafo­ráját. Hát azt kérdem tőle: mikor történt meg ez a fiúsítás ? Mikor tör­tént meg, hogy a nők egyre több pályára léptek és hogy a nők munkája egyre jobban nemzeti szükséggé vált ? Ami­kor még nem volt a nőknek választó­joguk. Tehát akkor is lehetséges volt ez, amikor nem volt a nőknek válasz­tójoga. Ezzel tehát nem bizonyította be, hogy a nőknek szükségük volna I a választójogra. (Igaz ! Úgy van 1 a jobboldalon.) Azt kérdezi azután a t. képviselő ur, hogy miért félnek a konzervatívok a nőktől, hiszen ők a tradíció fen- tartói ? Igen, a tradíciók fentartói ! mindaddig, amig nem ragvdja és nem sodorja *1 őket az a politika és az a tábor, amely most a falakon és a i sáncokon kivül űzi azt a félcteleu izgatást, amelyről már az imént be­szedőmben megemlékeztem. Kik kívánják a nők választójogát? Az emancipált nők, feministák, suffra gettek és nehány jóieikü grande dame, akiket ezeknek a i»j em«elése szivük mélyéig meghat u Lif*uk a suffra­gette-mozgalom ekszcessusait Angliá­ban, amikor bombákat helyeztek el a pályaudvarokon azzal a felírással, hogy „szavazati jogot a nőknek!“ az ; az éhségsztrájk, amelyet akkor ren- | dez*ek, egy nagy szomjúság volt az j után a hivatás után, amelyet a nők j számára a gondviselés kijelöl. Ez a mozgalom tulajdonképen az elférfia­sodott nők törekvése az után az elér­hetetlen ideál után, hogy férfiak legyenek. (Igaz 1 Úgy van ! a jobb­oldalon.) Ebben a törekvésükben el­nyomnak a lelkűkben minden nőies­séget, ami hisztérikus tünetekben tör ki azután a lelkűkből. (Úgy van ! a jobboldalon. A nők választójoga abból a téves eszméből indul ki, hogy a nő és a férfi egyenlő egymással. Hát t. kép- viselőház, a nő és a férfi nem egyenlő egymással. A nő éppen olyan kiváló azon a téren, amelyre a sors állította, mint a férfi a maga biro­dalmában. A politika nem való a nőnek. A nő politikai problémák el­döntésére nem alkalmas. A nő a kö­zelfekvő kisszerű jelenségeket pom­pásan tudja analizálni, fautáziájával szemkápráztató produkcziókra képes — de csak a dolgok felszínén. Ha a lényeget kell meglátni és ha mesz- sze perspektívát kell betekinteni, ak­kor a férfinak biztos tekintetére vau szükség. (Igaz 1 Úgy vau ! a jobboldalon ) Tudjuk, hogy ezt az egyenlőtlen­séget már kodifikálta Anglia, mert hiszen hatmillió nő közül öt millió ott | is a férje jogán szavaz és az egymil­lió csak a szükabb helyhatósági vá­lasztójog alapján. A korhatár kilencz évvel magasabb, mint a férfiak vá­lasztójogi korhatára. A téves eszmék a nők között való­sággal járványszerüen terjednek. Után­zási ösztönük, amely a legerősebb és iegkarakterisztikusabb, viszi, ragadja magával őket azok után a nők után, akik mert anyává nem lehettek, kora­szülött regényeket és politikai prog­ramokat produkálnak. Es amint igaza van t. képviselőtársamnak, Vargha Gyulának abban, hogy ne kívánjuk mi ide a sivárlelkü Nórákat, ón meg azt mondom, hogy ne kívánjuk ide azokat a Hedda Gablereket, akik, mi­kor a kéziratot tüzbe dobják, azt hiszik, hogy gyermekgyilkosságot kö­vetnek el. Pályát tévesztett anyák egész hadserege fut hamis fény után ebben az országban és otthagyja maga mellett az utszélen a boldogsá­got is. Ezek helyes útra térítése a háború után egy nagyszabású népe­sedési és szociális politika feladata lesz. Es azok a nők, akiktől megta­gadta a sors ridegsége az otthon melegét és azok a nők, akiknek a lelkefénye tulsugározza az otthon szűk világát, azok a nők vegyenek részt abban a nagy nemzeti munkában, amely mireánk vár a jövő Magyaror­szág megteremtésében, azokkal a nagy női erényekkel, amelyekkel oiyan fényessé, olyan ragyogóvá olyan színessé tették a magyar tár­sadalmat a világháborúban. (Igaz I ügy van ! a jobboldalon ) Hiszen eddig sem volt a nőknek választójoguk és mégis Verbőezi óta olyan jogokban részesülnek, amelyek valósággal privilegizált helyzetet te­remtettek a számukra, szemben a nyugat asszonyaival és szemben a magyar férfiakkal. (Úgy van 1 a jobbol­dalon) Eu tökéletesen aláírom mind­azt, amit gróf Tisza István t. képvi­selő ur mondott, amit a választójogi bizottságban is erről a kérdésről elő­adott és a legnagyobb készséggel, a legnagyobb örömmel járulok hozzá a oknak az igazságtalanságoknak re­parálásához, amelyeket éppen gróf Tisza István t. képviselő űr annyira hangoztatott. S ha Gróf Andrássy Gyula képvi­selő ur azt kérdezi, hogy róluk, nél­külük döntsünk-e a nőket érdeklő Halas, I9i8. NjMbaum » Japtulajdonos Práger Ferenez könyvnyomdájába!. kérdésekben, én nem habozom kije­lenteni, hogy igenis róluk, nélkülük döntsünk, mert annyira elfogultak, annyira szubjektivek és annyira önzet­lenek, hogy nem is tudnának ebben a döntésben résztvenoi — hogy a maguk kárára döntenének, amikor velük együtt az ő jogukról jövőjükről határoznánk. A szakaszt nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps jobbfelöl. Helyeslések bal felől.) NÉPESEDÉSI MOZGALOM. — julias 15. — julius 22. — Születtek .­Bogdány István és Göcczöl Julián- nának István nevű fiuk. Márkus Jáaos és Börcsök Teréznek János nevű fiuk. Sárkány Konrád és Barkó Viktóriának (ikerszülós) Anna és Ilona nevű leá­nyuk. Miklós István és Babenyecz Os. Erzsébetnek Irén nevű leányuk. Bircsök József és Szécsi Juliánnának István nevű fiuk. Meghaltak: Börcsök János 25 napos korban. Bogdány István 1 napos, Ozókus Ida Ibolyka 4 uapos, özv. Tallér Józsefné Paor Smolcz Jusztina 77 éves, Csór- dás István 58 éves, Kószó Istvánná Vida Erzsébet 24 éves, Paprika Er­zsébet 25 éves, Horváth Zsuzsánna 7 éves, Kovács Benő 7 hónapos, Somogyi Zsófia 1 hónapos, Nagy S. Sándor 79 éves, özv. Nagy S. Sán- dorné Faragó Rózái 78 éves, Hathizi Sándor 80 éves, özv. Feró D Jánosáé Kóházi Rózái 83 éves korban. Kihirdetett jegyesek : Mig G. Ferenez Pazdernyik Zsu- zsáunával. Szabó Rumi Imre Molaár Jusztinával. Kis János Tóth B. Juli­annával. Egyhekeltek: Mig G. Ferenez Pazdernyik Zsu- zsánnával. Pelelős szerkesztő: PRÁGER JÁNOS Nyilvános jogú egy éves női kereske­delmi szaktanfolyam Baján. Vidéki tanulók elhelyezéséről gondos­kodik és prospektust kívánatra küld az igazgatóság. Á t. szülők és a tanuló ifjúság figyelmébe ajánlom, hogy a közeledő iskolai idényre szükséges tanköny­veket mielőbb nálam megrendelni szíveskedjenek, hogy a tankönyveket idejekorán megkaphassák, mert rak­táron könyveket nem fogok tartani. Tisztelettel Práger Ferenez l!lll!flflMIWHI!líUI!|!|!IIIÍllMllll!N!l!«llll!lllilllll!l!lllll!lll!l!l!|||||l||||||||||||fl| Meghívó. Augusztus hó 3 án szombat este 0 órakor a városi színházban műked­velői előadással egybekötött tánezvizs- gát rendezek. Műsor : 1 Magyar szóló, tánczolják 3 lány. 2. önkéntes nőse­reg, vígjáték 1 felvonásban, játsza 9 leány 1 fiú, 3 Ohne Stepp, táncolja 2 leány. 4. összeesküvők, vígjáték 1 felvonásban, játsza 7 leány 5 fiú. 5 Csillagcsárdás, tánczolja 6 leány. 0. A közlegény, háborús színjáték 1 felvonásban, játsza 5 leány 8 fiú. Előadás után 10 óráig a növendékek tánczolnak, utána általános táncz, záróráig. A tiszta jövedelen 50 szá­zaléka a vörös kereszt helybeli fiók­jának. Bővebbet a falragaszok. Jegyek előre válthatók Iugusz Dániel divat- üzletében. Felülfizetósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztat­nak. Szives látogatást kér Juhász F rencz tánoztanár.

Next

/
Thumbnails
Contents